HORVÁT ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I.

A kötet adatai:

Kötés: Puhakötés

Megjelenés éve: 2000

Terjedelem: 312 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Előszó

Bevezetés

 

I. fejezet – A HORVÁTOK HONFOGLALÁSA ÉS A FÜGGETLEN HORVÁT KIRÁLYSÁG BUKÁSA

A horvát történelem forrásai

A horvát hisztoriográfia

A horvátok honfoglalása

A nép neve

Az állam megalapítása

Trpimir (845–865), a horvát uralkodóház megalapítója

Branimir (879–892), a független horvát hercegség megalapítója

Horvátország királyság lesz Tomiszláv (910–923) idején

Sztjepán Drzsiszláv (969–997), Horvátország és Dalmácia királya

IV. Petar Kresimir (1058–1075) kiterjesztette hatalmát a szomszéd területekre

Zvonimir (1075–1089), a pápa szövetségese

II. Sztjepán (1089–1090), az utolsó Trpimirovics-házi uralkodó

Szent László királyunk és a horvátok

Kálmán király a horvát trónon

Horvátország állami szervezete a nemzeti uralkodóház idején

Az udvar

Az udvari kancellária

Az államkincstár (aerarium regium, fiscus regales)

A horvát bán

A zsupánságok, a zsupánok

A városok (civitatis)

A falu (villa)

Az egyház

Jogforrások

 

II. fejezet – A MAGYAR–HORVÁT ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖNYVES KÁLMÁNTÓL 1526-IG

A magyar–horvát államközösség kezdetei

Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban

Könyves Kálmán (1095–1116)

II. István (1116–1131)

II. (Vak) Béla (1131–1141)

II. Géza (1141–1162)

III. István (1162–1172) – Horvátország a bizánciak kezére került

III. Béla (1172–1196) visszavette Horvátországot és Dalmáciát Bizánctól

Imre (1196–1204). A keresztesek elfoglalták Zárát Velence számára

II. András (1205–1235) Aranybullája

A horvát főurak ellenségeskedései

A bribiri (brebiri) hercegek (Subicsok)

Vegliai hercegek (knezivo Krčki)

Kacsics (omisi) hercegek

Cetini hercegek

Babonics (Baboneg) Vodicsai hercegek

IV. Béla (1235–1270) és a tatárjárás

V. István (1270–1272)

A Subicsok (későbbi Zrínyiek)

Az Anjou-házi királyok uralkodása

Horvátország I. Károly idején

I. (Nagy) Lajos kiterjesztette hatalmát Horvátországra is

Mária uralkodása (1382–1385, 1386–1395) – horvátországi lázadás

Trón körüli zavargások

(Hunyadi) Mátyás (1458–1490)

II. Ulászló (1490–1516)

II. Lajos (1516–1526)

Bosznia alkotmány- és jogtörténete

A boszniai bogumilok (eretnekek)

A boszniai uralkodók

Horvátország belső szervezete az 1102–1526-ig terjedő időszakban

Horvátország alkotmányossága

A Szent Korona eszme

Horvátország alkotmánya

A horvát bán

A horvát szábor

A szlavón szábor

1. A bán elnöklete alatt tartott szlavón szábor

2. A király elnöklete alatt tartott szlavón szábor

A horvát–dalmát szábor

Az ítélőmester (protonotarius, prabilježnik)

Az igazságszolgáltatás

Az adózás

A vármegyék, zsupánságok (comitatus)

A városok

A pénznem és a címerek

Az egyház

A jogforrások

1. A szokásjog

1.1. A Hármaskönyv (Tripartitum)

1.2. A városi jogkönyvek

1.3. A tárnoki cikkek (Articuli juris tavernicalis)

2. A törvény

2.1. A vinodoli törvénykönyv

3. A privilégium

4. A statutum

A Raguzai Köztársaság (Respublica Ragusina) története

Raguza belső berendezkedése

A Nagytanács

A Bölcsek tanácsa – Szenátus

Kistanács

A herceg (rector)

Raguza hadserege

A raguzai diplomácia

Az egyház

Raguza tengerészete

A Raguzai Köztársaság bukása

 

III. fejezet – A MOHÁCSI VÉSZTŐL 1848-IG

Két király a trónon: I. Ferdinánd és Szapolyai János

I. Miksa (1564–1576)

A horvát parasztfelkelés

I. Rudolf (1576–1608)

A katonai határőrvidék keletkezése és megszűnése

A tizenötéves háború

II. Mátyás (1608–1619)

II. Ferdinánd (1619–1637), III. Ferdinánd (1635–1637–1657) és I. Lipót (1657–1705)

Wesselényi-féle (Zrínyi–Frangepán) összeesküvés

A felszabadulási hadjárat

A Habsburg-abszolutizmus kifejlődése

I. József (1705–1711) és III. Károly (1711–1740)

A horvát Pragmatica Sanctio

Mária Terézia (1740–1780)

A mai Szlavónia megalapítása

Fiume

II. József (1780–1790)

A horvát kérdés

I. Ferenc (1792–1835)

Az illír mozgalom

V. Ferdinánd (1835–1848)

Az első pártok Horvát-Szlavónországban

Horvátország belső szervezete 1526–1848 között

Az ország neve

Báni tanács 1848–1850

Vármegyék (županie)

Városok

Horvát-Szlavónország úrbéri viszonyai

Az egyház

 

Irodalom

 

Mellékletek

A horvát bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

Miért dalmaták?

A bunyevácok letelepedése Magyarországon

A szegedi dalmaták

Tisztújítások Szegeden a 18. század első felében

Bajalics (Bajalia, Bajadics)

Dugonics (Dugonya)

Siskovics (Siskovity)

Vedres (Vedrić, Vödrits, Vődrős)

 

A horvát (szlavón-dalmát) bánok (a magyar királyok idején)

 

Térképek