HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

A hazai felnőtt lakosságban a hypertonia prevalenciája meghaladja a 35%-ot , a nyugdíjasok körében eléri a 65%-ot. Napjainkban a magasvérnyomás-betegség – a cardiovascularis betegségek egyik leggyakoribb rizikófaktora – a leggyakrabban előforduló megbetegedések egyike.

A hypertonia oka is és következménye is lehet a vesebetegségnek. Becslések szerint Magyarországon 6000 ezer lakosnak van középsúlyos vagy súlyos veseelégtelensége. 2013-ban több mint 12 000 beteg került vesepótló kezelésre, több mint 50%-uk hypertonia és diabetes következtében.

 

Mind a magasvérnyomás-betegség, mind a vesebetegség megelőzésében, felismerésében, megfelelő kezelésében kimagasló szerep jut a családorvosoknak. Rájuk hárul a betegségek felkutatása, felismerése, gyógykezelése és a betegek élethosszig tartó ellátása, gondozása.
Ebben a kötetben a szakma hazai kiválóságai gyűjtötték össze a hypertonia- és nephrologiai kutatások legújabb gyakorlati tudnivalóit és a tudományos vizsgálatok legfrissebb eredményeit. Bízunk benne, hogy az aktuális ismeretek összegzése hatékony segítséget jelent a háziorvosi gyakorlatban.

A kötet adatai:
Formátum: puhafedeles
Kötés: ragasztókötött
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 480 oldal

Tartalomjegyzék:


1.A hypertonia epidemiológiája, rizikófaktorai (Dr. Szegedi János)
1.1.A hypertoniabetegség epidemiológiája
1.2.A hypertonia gyakoriságát befolyásoló tényezők
1.2.1.A kor és a hypertonia
1.2.2.A nem és a hypertonia
1.2.3.Az elhízás és a hypertonia
1.2.4.A diabetes mellitus és a hypertonia
1.2.5.A hypertoniaprevalencia és a genetika
1.2.6.A hypertonia és a földrajzi környezet
1.2.7.A hypertonia és a szociodemográfiai tényezők
1.2.8.Hypertonia és egyéb okok
2.A hypertonia diagnózisa, a vérnyomás mérése (Dr. Barna István)
2.1.A családi és a klinikai kórtörténet
2.2.Fizikális vizsgálat
2.3.A vérnyomás mérése
2.3.1.A vérnyomás méréséhez ajánlott standard körülmények
2.3.2.Önvérnyomásmérés
2.3.3.Ambuláns vérnyomás-monitorozás
2.3.4.A vérnyomás normális és kóros értékei
2.4.Kémiai laboratóriumi vizsgálatok
2.5.Eszközös vizsgálatok
2.6.Képalkotó vizsgálatok
3.Másodlagos hypertoniák (Prof. dr. Páll Dénes)
3.1.Általános megfontolások
3.1.1.A másodlagos hypertoniák gyakorisága, formái
3.1.2.A secundaer formák gyanújelei
3.1.3.A másodlagos hypertoniaformák szűrése
3.2.Renoparenchymás hypertonia
3.2.1.Diabeteses nephropathia
3.2.2.Hipertenzív nephrosclerosis
3.2.3.További okok
3.2.4.Eltérő okok – közös patomechanizmus, terápia
3.3.Renovascularis hypertonia
3.4.Primaer hyperaldosteronismus
3.5.Obstructiv alvási apnoe szindróma
3.6.Gyógyszerek és toxicus anyagok által okozott másodlagos hypertoniák
3.6.1.Nem szteroid gyulladáscsökkentők és ciklooxigenáz-2-gátlók
3.6.2.Glükokortikoidok
3.6.3.Oralis antikoncipiensek
3.6.4.További gyógyszerek
3.6.5.Toxicus ágensek
3.7.További, ritkább másodlagos hypertoniaformák
3.7.1.Phaeochromocytoma
3.7.2.Cushing-szindróma
3.7.3.Hyperthyreosis
3.7.4.Hypothyreosis
3.7.5.Primaer hyperparathyreosis
3.7.6.Coarctatio aortae
4.A hypertonia nem gyógyszeres kezelése (Dr. Barna István)
4.1. Túlsúly
4.2. Sófogyasztás
4.3. Fizikai aktivitás
4.4. Dohányzás
4.5. Alkoholfogyasztás
5.Az antihipertenzív szerek fő hatásai, mellékhatásai, kölcsönhatásai, ellenjavallatai (Prof. dr. Farsang Csaba)
5.1. Az antihipertenzív szerek csoportosítása
5.1.1. Az adrenerg receptorokra ható készítmények
5.1.2. Imidazolin I-1-receptor-agonisták
5.1.3. Diuretikumok (DIU)
5.1.4. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek
5.1.5. Kalciumcsatorna-gátlók (CCB)
5.1.6. Direkt vazodilatátorok (VD)
5.2. Az antihipertenzív szerek alkalmazása
5.2.1. Monoterápia
5.2.2. Kombinációs terápia
6.Hypertonia és szívbetegség. A szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a házi¬orvosi gyakorlatban (Prof. dr. Járai Zoltán)
6.1.Bevezető
6.2.A hipertenzív szívkárosodás patogenezise – a bal kamrai remodelláció kialakulása
6.3.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció formái és prognosztikai jelentősége
6.4.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció diagnózisa
6.5.A hipertenzív szívbetegség klinikai megjelenési formái
6.5.1.Szívelégtelenség
6.5.2.Ischaemiás szívbetegség
6.5.3.Ritmuszavarok
6.6.A hipertenzív szívbetegség kezelése
6.6.1.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció kezelése
6.6.2.A szívelégtelenség kezelése hypertoniásokban
6.6.3.Az ischaemiás szívbetegség kezelése hypertoniásokban
6.6.4.A pitvarfibrillatio kezelése hypertoniásokban
6.7.Összefoglalás
7.Hypertonia és vesebetegség – a szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a házi¬orvosi gyakorlatban (Prof. dr. Kiss István)
7.1.Hypertonia és vesebetegség
7.1.1.Hypertoniával járó renoparenchymás vesebetegségek
7.1.2.Hipertenzív nephropathia
7.2.Vérnyomáscsökkentő és a vesebetegség progresszióját gátló terápia
7.3.Krónikus dializált hypertoniás vesebetegek
7.4.Hypertonia vesetranszplantáció után
7.5.Összefoglalás
8.Hypertonia és az agy betegségei – a szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a házi¬ orvosi gyakorlatban (Prof. dr. Farsang Csaba–Dr. Kovács Tibor–Prof. dr. Bereczki Dániel)
8.1.Hypertonia és cerebralis keringésszabályozás
8.2.Hypertonia és transitoricus ischaemiás attack
8.2.1.Definíció
8.2.2.A TIA jelentősége
8.2.3.A TIA tünetei
8.2.4.Terápia
8.3.Hypertonia és stroke
8.3.1.A stroke jelentősége
8.3.2.Az antihipertenzív terápia jelentősége
8.3.3.Ischaemiás stroke
8.3.4.Haemorrhagiás stroke
8.3.5.Hypertonia és secundaer stroke-prevenció
8.3.6.Hipertenzív encephalopathia
8.3.7.Hypertonia és kognitív diszfunkció
9.A hypertonia és a diabetes jellemzői, kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Jermendy György
9.1.Hypertonia metabolikus szindrómában
9.2.Hypertonia praediabetesben
9.3.Hypertonia újonnan kialakult 2-es típusú diabetesben
9.4.Hypertonia manifeszt 2-es típusú diabetesben
9.5.Hypertonia 1-es típusú diabetesben
9.6.Antihipertenzív kezelés diabetes mellitusban
9.6.1.Kockázat-besorolás
9.6.2.Az antihipertenzív kezelés célértékei
9.6.3.A nem gyógyszeres kezelési lehetőségek és jelentőségük
9.6.4.Antihipertenzív gyógyszerek
9.6.5.A kombinált antihipertenzív kezelés gyakorlata diabetesben
9.6.6.A gyógyszeres kezelés mellékhatásainak jelentősége
9.7.A cardiovascularis kockázat befolyásolásának késői hatása
9.8.A Magyar Diabetes Társaság megújított szakmai irányelve (2014)
9.8.1.Nephropathia diabetica
9.8.2.Hypertonia diabetesben
10.Endokrin hypertoniák (Dr. Alföldi Sándor)
10.1.Primaer hyperaldosteronismus
10.2.Cushing-szindróma
10.3.Phaeochromocytoma
11.A hypertonia és az obesitas felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr. Simonyi Gábor)
11.1.LDL-koleszterin
11.2.HDL-koleszterin
11.3.Trigliceridek
11.4.Non-HDL-koleszterin
11.5.Kockázatbecslés és a hazai lipidcélértékek az V.Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai alapján
11.6.A dyslipidaemiák nem gyógyszeres kezelése
11.6.1.A diéta szerepe
11.7.Hypertonia és elhízás
11.7.1.Az elhízás felismerése és kezelése
11.7.2.A háziorvos helye és szerepe az elhízás kezelésében
11.7.3.Az elhízás kezelésének és gondozásának alapja a háziorvosi szinten
11.7.4.Az elhízás sebészi kezelése
11.7.5.Az alternatív kezelési módok szerepe
12. Sürgősségi állapotok felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr.Benczúr Béla)
12.1.Definíció
12.2.Epidemiológia és prognózis
12.3.Kórélettan – provokáló tényezők
12.4.Klinikai kép
12.5.Diagnosztika
12.6.Kezelés
12.6.1.Az ellátás speciális szempontjai
12.7.Összefoglalás
13.A hypertoniás betegek gondozása a háziorvosi gyakorlatban (Dr.Tamás Ferenc)
13.1.Felkutatás
13.1.1.Eseti vérnyomásmérés
13.1.2.HBPM, ABPM
13.2.Diagnózis
13.3.Alapvizsgálatok, rizikóállapot, rizikóbecslés
13.4.Vérnyomáscsökkentő kezelés
13.4.1.Nem gyógyszeres kezelés
13.4.2.Gyógyszeres kezelés
13.5.Folyamatos, aktív megfigyelés
13.5.1.A folyamatos gondozás során figyelmet érdemlő problémák
13.5.2.A vérnyomáscsökkentő kezelés felülvizsgálata
13.6.A vérnyomásmérés és a vérnyomás-ellenőrzés
13.6.1.A vérnyomás otthoni önellenőrzése
14.A vesebetegségek diagnózisa (Dr. Barna István)
14.1.A vizelet vizsgálata
14.1.1.A vizelet tesztcsíkvizsgálata
14.1.2.A vizelet üledékvizsgálata
14.1.3.Vizelettenyésztés
14.2.Laboratóriumi vizsgálatok
14.2.1.Kreatinin
14.2.2.Maradéknitrogén
14.2.3.Egyéb laboratóriumi vizsgálatok
14.3.Radiologiai differenciáldiagnosztika
14.4.A vese szövettani vizsgálata
15.A glomerulonephritisek diagnózisa és kezelése (Dr. Tislér András)
15.1.Bevezetés
15.2.A glomerularis károsodás mechanizmusa
15.3.A glomerularis károsodás klinikai megjelenése
15.4.Heveny nephritis-szindróma
15.4.1.Poststreptococcalis glomerulonephritis
15.5.Rapidan progrediáló glomerulonephritis-szindróma
15.5.1.Anti-GBM antitestek okozta glomerulo-nephritis
15.5.2.ANCA-pozitív kisérvasculitis
15.6.Nephrosis-szindróma
15.6.1.Minimális elváltozással járó nephropathia
15.6.2.Focalis segmentalis glomerularis sclerosis
15.6.3.Membranosus nephropathia
15.6.4.Diabeteses nephropathia
15.7.Tünetszegény vizeleteltérések
15.7.1.IgA-nephropathia
15.8.Változatos nephrologiai képpel járó szisztémás megbetegedések
15.8.1.Lupusnephritis
15.8.2.Cryoglobulinaemiás vasculitis
15.8.3.Thromboticus microangiopathia
16.A tubulopathiák diagnózisa és kezelése (Dr. Deák György)
16.1.Tubulointerstitialis betegségek
16.1.1.A tubulointerstitium anatómiája
16.1.2.A tubulointerstitium funkciói
16.1.3.A tubulointerstitialis betegségek etiológiája
16.2.Akut veseelégtelenséggel járó tubulointerstitialis kórképek
16.2.1.Ischaemiás akut tubularis necrosis
16.2.2.Toxicus eredetű akut tubularis lesio/necrosis
16.2.3.Akut tubulointerstitialis nephritis
16.2.4.Tubulusok obstructiója, kristálynephropathia
16.3.Krónikus tubulointerstitialis betegségek
16.3.1.Klinikai jellemzők
16.3.2.Anyagcsere-betegségek
16.3.3.Refluxnephropathia, obstructiv nephro¬pathia, idült pyelonephritis
16.3.4.Cystás vesebetegségek
16.3.5.Glomerulonephritisek, immunbetegségek
16.3.6.Vascularis betegségekhez társuló interstitialis nephritis
16.3.7.Könnyűláncok által okozott tubulopathia
16.3.8.Egyéb, tubulopathiát okozó szerek
17.Akut vesekárosodás (Dr. Kárpáti István)
17.1.Az akut vesekárosodás okai
17.1.1.Praerenalis akut vesekárosodás
17.1.2.Renalis akut vesekárosodás
17.1.3.Postrenalis akut vesekárosodás
17.2.Az akut vesekárosodás tünetei és lefolyása
17.2.1.Bevezető szakasz
17.2.2.Oligo-/anuriás, uraemiás stádium
17.2.3.Polyuriás fázis
17.2.4.Restitutio
17.3.Az akut vesekárosodás kórisméje
17.3.1.Postrenalis akut vesekárosodás
17.3.2.Praerenalis akut vesekárosodás
17.3.3.Renalis típusú akut vesekárosodás
17.4.Az akut vesekárosodás kezelése
17.4.1.Konzervatív kezelés
17.4.2.Vesepótló kezelési módszerek
17.5.Kórjóslat
18.Idült vesebetegség (Dr. Mátyus János)
18.1.Az idült vesebetegség fogalma, gyakorisága, jelentősége
18.2.A háziorvos diagnosztikai feladatai idült vesebetegségben
18.2.1.Szűrővizsgálatok végzése
18.2.2.A vesebetegség idült voltának megállapítása
18.2.3.Az idült vesebetegséghez vezető ok meg¬állapítása
18.2.4.Az idült vesebetegség beosztása, súlyos¬ságának megállapítása
18.2.5.Az idült vesebetegség progressziójának megállapítása
18.2.6.A nephrologiai beutalás szükségességének elbírálása
18.3.A háziorvos feladatai az idült vesebetegség kezelésében
18.3.1.Az alapbetegség kezelése
18.3.2.A progresszió lassítása
18.3.3.A szövődmények megelőzése, kezelése
18.3.4.Lipidszintcsökkentő kezelés
18.3.5.Az anaemia vizsgálata, kezelése
18.3.6.A kalcium- és a foszforanyagcsere zavarának megelőzése, kezelése
19.Az étrend szerepe a nephrologiai kórképek kezelésében (Dr. Zakar Gábor)
19.1.Étrendi kezelés, táplálásterápia a háziorvosi gyakorlatban
19.2.A táplálásterápia nephrologiai eszköztára
19.3.A hypertonia és egyes veseszindrómák táplálásterápiája
19.3.1.A hypertoniás betegek étrendi kezelése
19.3.2.A csökkentett (optimalizált) fehérje- és foszfordiéta indoka és gyakorlata
19.3.3.A nagymértékű proteinuriával járó állapotok étrendi kezelése
19.3.4.Pangásos szív- és veseelégtelen betegek étrendi kezelése
19.3.5.Veseelégtelen diabeteses betegek étrendje
20.A vesekőbetegség diétája (Dr. Zakar Gábor)
20.1.A folyadékbevitel növelése
20.2.A kalcium- és az oxalátbevitel szerepe, a vizelettelítettség csökkentése
20.3.A C-vitamin – a „belső oxalátterhelés” szerepe
20.4.A B6-vitamin – az oxalátlebontás tényezője
20.5.A kristályképződés gátlása – a citrát és a kálium szerepe
20.6.A nátrium – a csökkentett sóbevitel szerepe
20.7.Az állati fehérjék – a vizeletsavanyodás szerepe
20.8.A magnézium szerepe – az oxalát megkötése
20.9.A szénhidrátok – a kalcium- és a húgysavkövesség kockázatának növelése
20.10.Étrendi megfontolások húgysavkövességben
20.11.Cisztinkövesség
20.12.Kalcium-foszfát-kövek
21.Vesepótló kezelések (Prof. dr. Kiss István–Dr. Ladányi Erzsébet)
21.1.Hemodialízis (Prof. dr. Kiss István)
21.1.1.Krónikus vesebetegség
21.1.2.A krónikus vesebetegség tünetei
21.1.3.A krónikus vesebetegség progressziója
21.1.4.A krónikus vesebetegség terápiája
21.2.Peritonealis dialízis (Dr. Ladányi Erzsébet)
21.2.1.Mikor kezdjük el a krónikus ambuláns peritonealis dialízist?
21.2.2.A CAPD lényege és technikája
21.2.3.A PD-kezelés legfontosabb jellemzői
21.2.4.A PD-kezelés indikációja
21.2.5.A PD-kezelés ellenjavallata
21.2.6.A PD-kezelés típusai
21.2.7.Gyulladásos szövődmények PD-kezelés mellett
21.2.8.Nem gyulladásos szövődmények PD-kezelés mellett
21.2.9.Az intézeti ellenőrzés rendszere és feladatai
21.2.10.Váltás a vesepótló kezelési modalitások között
21.2.11.A háziorvos szerepe és teendői a PD-kezelt beteg ellátása kapcsán
22.Vesetranszplantáció (Dr. Remport Ádám)
22.1.A vesetranszplantáció helye a végstádiumú veseelégtelenség kezelésében
22.2.A veseátültetés indikációja és ellenjavallatai – ki alkalmas recipiensnek?
22.3.A veseátültetés immunológiai feltételei
22.4.A vesedonáció és a veseallokáció
22.5.Élődonáció
22.6.A veseátültetés műtétje, a korai posztoperatív időszak és a gondozás
22.7.A transzplantációval járó immunológiai szövődmények
22.8.Az immunszuppresszív terápia
22.9.Infekciók és malignus betegségek
22.10.A veseátültetett mint vesebeteg – a vesegraft¬ diszfunkció
22.11.A cardiovascularis kockázati tényezők és kezelésük
22.12.Anaemia és csontanyagcsere
22.13.Életmód és étrend
22.14.Egyéb általános orvosi problémák