E kötet írásai elsősorban azt a kérdést járják körül, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikai rendszer meghatározó jelentőségű intézményét, az Alkotmánybíróságot 2010-től kezdődően érintő közjogi változások milyen következményekkel jártak e szerv tevékenységére nézve.
Azt vizsgálja, hogy az eleve a politika és a jog határmezsgyéjén elhelyezkedő Alkotmánybíróság helye, szerepe hogyan módosult az elmúlt időszakban. Az e kérdésre adott válaszok különösen érdekesek lehetnek nemcsak általában, hanem a 2010 és 2015 közötti magyarországi kétharmados, alkotmányozó parlamenti többség tapasztalatai miatt is, s hozzájárulhatnak az intézményre vonatkozó reformelképzelésekről szóló esetleges későbbi vitákhoz. Ez a könyv különböző megközelítési módú és szellemiségű írásokat tartalmaz, körképet nyújtva arról, hogy a jelenkori alkotmányjogi diskurzus hogyan ítéli meg e testület mai működését.
A kötet adatai:
Formátum: A/5
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 412 oldal
Tartalomjegyzék:
Előszó
Szente Zoltán: Jog és politika határán: az alkotmánybíróságok és az alkotmánybíráskodás jellegéről
Naszladi Georgina-Tilk Péter: Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010 után
Balázs Zoltán: A közérdek az alkotmánybíráskodásban (2012-2014)
Halmai Gábor: Pártos alkotmánybíráskodás (2010-2014)
Szente Zoltán: Az alkotmánybírák politikai orientációi Magyarországon 2010 és 2014 között
Pócza Kálmán: Többségi demokrácia és gyenge alkotmánybíráskodás: egy elszalasztott lehetőség
Kovács Ágnes: A passzív nem puha, avagy miért nem igazolható az Alkotmánybíróság gyakorlata a politikai konstitucionalizmus alapján?
Varga Csaba: Eszményből bálvány? A jogállamiság és színeváltozásai
Drinóczi Tímea: A racionális vagy tényeken alapuló jogalkotás és az Alkotmánybíróság
Erdős Csaba: Rubiconon innen… és túl? Az Alkotmánybíróság gyakorlata az alkotmánymódosítások felülvizsgálatának és az alkotmányi szabályok közti kollízió feloldásának területein
Vissy Beatrix: A bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata mint a politikai hatalom korlátozásának eszköze?
Gárdos-Orosz Fruzsna: Rendhagyó alkotmányossági mércék az Alkotmánybíróság „devizahiteles” határozataibans