JOGI ISMERETEK ALKALMAZÁSA - GAZDASÁGI JOG 2022

Hatályos, válogatott jogszabályok a különböző gazdasági alapképzések és szakmai képzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, valamint a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók számára.

 

Kiadványunk a 2020. szeptemberében megjelent könyv hatályosított változata, feldolgozva a megjelenése óta hatályba lépett új törvényeket, és a módosításokat.

 

Ezen könyv válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a különböző gazdasági alapképzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, valamint a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai számára.

 

Napjainkban jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó és okleveles adószakértő képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó számára alkalmas bevezetőként szolgálhat a magyar jogrendszer főbb jogágazataiba…

 

A „Jogi ismeretek alkalmazása” című mű olyan igényes szakmai színvonalú, jól tanulható, komplex tananyagot nyújtó alkotás, amely a jogalkotás és a jogirodalom legújabb eredményeire reflektál.

 

A könyv feldolgozza az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a közigazgatási perre vonatkozó szabályokat, a polgári perrendtartást és a kereskedelmi választott bíráskodás szabályait is. A hatályos joganyag bemutatásával kíván ez a kiadvány úgy a különböző jogi képzéséken résztvevők, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak fogódzót nyújtani.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 512 oldal

 

 

TARTALOMJEGYZÉK:

1. JOGI ALAPVETÉS

1.1. A JOG FOGALMA ÉS TAGOZÓDÁSA

1.1.1. A jog fogalma

1.1.2. Jogtípus, jogcsalád, jogrendszer, jogág

1.2. JOGVISZONY

1.2.1. A jogviszony elemei

1.2.1.1. A jogviszony alanyai

1.2.1.2. A jogviszony tárgya

1.2.1.3. A jogviszony tartalma

1.2.2. A jogviszony szerkezete

1.3. A JOGI NORMA

1.4. A JOGKÉPZÉS

1.4.1. A jogalkotás

1.4.1.1. A jogforrások

1.4.1.2. A jogforrási hierarchia Magyarországon

1.4.1.3. Magyarország Alaptörvénye

1.4.1.4. A jogszabályok

1.4.1.5. A különleges jogrend

1.4.2. Jogalkalmazói jogképzés

1.4.3. Szokásjog

2. ÁLLAMTANI ISMERETEK

2.1. AZ ÁLLAM JELLEMZŐI ÉS A HATALOMGYAKORLÁS ALKOTMÁNYOSSÁGA

2.2. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE.

2.2.1. Az Országgyűlés

2.2.2. A Kormány

2.2.3. A köztársasági elnök

2.2.4. A helyi önkormányzatok

2.2.5. Az igazságszolgáltatási rendszer

2.2.6. A bírói szervezeti rendszer

2.2.7. Az Alkotmánybíróság

 

3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA

3.1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓJOGI ÉS INTÉZMÉNYI KERETEI

3.2. DÖNTÉSHOZATAL ÉS HATÁSKÖRI TAGOZÓDÁS

3.3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGALKOTÁSA

3.3.1. Rendes jogalkotási eljárás

3.4. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK JELENTŐSÉGE, RENDSZERE

3.5. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK EGYES TÍPUSAI

3.6. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELMI RENDSZERE6

3.6.1. Az Európai Unió Bíróságának szervezete, eljárása, jogfejlesztő tevékenysége

3.6.2. Tagállami felelősség az uniós jog alkalmazásáért, a kötelezettségszegési eljárás

 

4. DOLOGI JOG.

4.1. A DOLOGI JOGI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

4.2. A TULAJDONJOG FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZJOGOSÍTVÁNYAI

4.3. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME

4.3.1. A birtoklás joga

4.3.1.1. A birtok

4.3.1.2. Birtokos és birtokosok

4.3.1.3. Birtok megszerzésére, átruházása és elvesztésére vonatkozó szabályok

4.3.1.4. Birtokvédelem

4.3.1.5. Jogalap nélküli birtoklás

4.3.2. Rendelkezés, használat, hasznok szedésének joga és korlátai

4.3.3. A tulajdonjog védelme

4.4. A TULAJDONJOG KELETKEZÉSE ÉS A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK

4.4.1. Az átruházás

4.4.2. Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján

4.4.3. Az elbirtoklás

4.5. KÖZÖS TULAJDON

4.6. KORLÁTOLT DOLOG JOGOK

4.6.1. Zálogjog

4.6.1.1. Zálogjog alapítása

4.6.1.2. A jelzálogjog megszűnése

4.6.1.3. Önálló zálogjog ingatlan esetében

4.6.2. Használati jogok

4.6.2.1. Haszonélvezeti jog

4.6.2.2. Haszonélvezeti jog alapítása

4.6.2.3. A haszonélvezeti jog megszűnése

4.6.2.4. Földhasználat

4.6.2.5. Telki szolgalom

4.6.2.6. A telki szolgalom alapítása

4.6.2.7. A telki szolgalom megszűnése

5. A SZEMÉLYEK JOGA

5.1. AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE

5.1.1. Az ember jogképességének a kezdete

5.1.2. Az ember jogképességének megszűnése

5.1.3. A holtnak nyilvánítás

5.2. CSELEKVŐKÉPESSÉG

5.2.1. A kor hatása a cselekvőképességre

5.2.2. A mentális állapot hatása a cselekvőképességre

5.2.3. Az ember döntési autonómiájának erősítése 5.3. SZEMÉLYISÉGI JOGOK

5.4. A JOGI SZEMÉLY

5.4.1. A jogi személyek általános szabályai

5.4.1.1. A jogi személy létesítése

5.4.1.2. A jogi személy szervezete és képviselete, valamint a törvényes működésének biztosítékai

5.4.1.3. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése 88

5.4.2. A gazdasági társaságok

5.4.2.1. A gazdasági társaságok közös szabályai

5.4.2.1.1. Általános rendelkezések

5.4.2.1.2. A gazdasági társaság alapítása

5.4.2.1.3. A gazdasági társaság szervezete

5.4.2.1.4. A gazdasági társaság általános jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnése

5.4.2.2. Az egyes gazdasági társaságok, a közkereseti társaság

5.4.2.2.1. A közkereseti társaság fogalma és a tagok helytállási kötelezettsége

5.4.2.2.2. A közkereseti társaság szervezete.

5.4.2.2.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnésének esetei

5.4.2.3. A betéti társaság

5.4.2.4. A korlátolt felelősségű társaság

5.4.2.4.1. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és jellemzői, a tagok helytállási kötelezettsége

5.4.2.4.2. A korlátolt felelősségű társaság alapítása

5.4.2.4.3. Az üzletrész

5.4.2.4.4. A tag javára történő kifizetések, az osztalék

5.4.2.4.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete

5.4.2.4.6. A törzstőke felemelése és leszállítása

5.4.2.4.7. A jogutód nélküli megszűnés és az egyszemélyes társaság

5.4.2.5. A részvénytársaság

5.4.2.5.1. A részvénytársaság fogalma, működési formája és a részvényesek helytállási kötelezettsége

5.4.2.5.2. A részvény.

5.4.2.5.3. A részvénytársaság alapítása

5.4.2.5.4. Részvényesi jogok és kötelezettségek

5.4.2.5.5. A részvénytársaság szervezete

5.4.2.5.6. Az alaptőke felemelése és leszállítása

5.4.2.5.7. A részvénytársaságok jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnésének külön szabályai, az egyszemélyes részvénytársaság

5.4.2.5. A részvénytársaság

5.4.2.6. A közös vállalat

5.4.3. Vállalatcsoport

5.4.3.1. Elismert vállalatcsoport

5.4.3.2. Tényleges vállalatcsoport

5.4.4. Holding

5.4.5. Konszern

5.5. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK

5.5.1. Az egyéni vállalkozás

5.5.1.1. Az egyéni vállalkozás alapítása

5.5.1.2. Az egyéni vállalkozás működtetésének jogi szabályozása

5.5.1.3. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése

5.5.2. Az egyéni cég és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása

5.5.2.1. Az egyéni cég alapítása

5.5.2.1.1. Az egyéni cég működése

5.5.2.1.2. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése

5.5.2.2. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása.

5.5.3. A szövetkezet

5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek

5.5.3.2. Magyar szövetkezetek

5.5.3.3. Jogalkotás

5.5.3.4. A szövetkezeti szabályok 2022

5.5.3.5. A szövetkezet alapítása és a vagyoni viszonyok

5.5.3.6. A szövetkezet szervezete, vagyona és a tagsági viszony

5.5.3.7. A szövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése

5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek

5.5.3.8.1. Szociális szövetkezet és a start szociális szövetkezet

5.5.3.8.2. Agrárgazdasági szövetkezet

5.5.3.8.3. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

5.5.3.8.4. Iskolaszövetkezet

5.5.3.8.5. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

5.5.4. Egyesülés.

5.5.5. Szupranacionális szervezetek létrehozása

5.5.5.1. Európai részvénytársaság

5.5.5.5.1. Az európai részvénytársaság szervezete

5.5.5.5.2. A munkavállalók bevonása a döntéshozatalba

5.5.5.5.3. A különleges tárgyaló testület megalakítása

5.5.5.5.4. A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése

5.5.5.2. Európai szövetkezet.

5.5.5.3. Európai gazdasági egyesülés

5.5.5.4. Európai tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása

5.5.6. Nonprofit szervezetek

5.5.6.1. Az egyesület

5.5.6.2. Az alapítvány

5.5.6.3. A nonprofit gazdasági társaság

5.6. A CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI

5.6.1. Alapvetés

5.6.2. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége

5.6.3. A cégjegyzék és a cégbejegyzési eljárás

5.6.3.1. A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok

5.6.3.2. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás

5.6.3.3. A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően 189

5.6.3.4. Az egyszerűsített cégeljárás és a sajátos bejegyzési eljárások

5.6.4. Jogorvoslatok

5.6.5. A törvényességi felügyeleti eljárás

5.7. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE

5.7.1. A jogutódlással történő megszűnés

5.7.2. A jogutód nélkül megszűnés

5.7.2.1.1. A végelszámolás lefolytatása

5.7.2.1.2. A végelszámolás befejezése

5.7.2.2. Az egyszerűsített végelszámolás

5.7.3. Kényszertörlési eljárás

5.7.3.1. Kényszertörlési eljárás lefolytatása

5.7.3.2. A kényszertörlés befejezése

5.7.3.3. Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per

5.7.4. A vagyonrendezési eljárás

6. A KÖTELMI JOG

6.1.A KÖTELEM

6.1.1. A kötelem megjelenése

6.1.2. A Polgári Törvénykönyv és a kötelem

6.1.3. A kötelem keletkezése és megszűnése a Ptk. szerint

6.1.4. Az elévülés és az egyezség

6.1.5. A kötelem teljesítése

6.2. A SZERZŐDÉS

6.2.1. A szerződés általános szabályai

6.2.2. A szerződés létrejötte és az előszerződés

6.2.3. A szerződés érvénytelensége

6.2.4. A szerződés teljesítése

6.2.5. A szerződésszegés

6.2.6. A szerződés megerősítése

6.2.6.1. A foglaló (Arrha)

6.2.6.2. A kötbér

6.2.6.3. A jogvesztés kikötése.

6.2.7. A szerződés módosítása

6.2.8. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás

6.2.8.1. Engedményezés

6.2.8.2. Jogátruházás

6.2.8.3. Tartozásátvállalás

6.2.8.4. Szerződésátruházás

6.2.9. A szerződés megszűnése és megszüntetése

6.3. EGYES SZERZŐDÉSEK

6.3.1. Tulajdonátruházó szerződések

6.3.1.1. Az adásvételi szerződés

6.3.1.1.1. Tulajdonjog-fenntartás

6.3.1.1.2. Az adásvételi szerződések speciális alakzatai

6.3.1.1.3. Altípusok

6.3.1.2. Csereszerződés

6.3.1.3. Az ajándékozási szerződés

6.3.2. Vállalkozási típusú szerződések

6.3.2.1. A vállalkozási szerződés általános szabályai

6.3.2.1.1. A kivitelezési szerződés

6.3.2.1.2. A tervezési szerződés

6.3.2.1.3. Az utazási szerződés

6.3.2.1.4. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés

6.3.2.1.5. A közszolgáltatási szerződés

6.3.2.1.6. Kutatási szerződés

6.3.2.2. A fuvarozási szerződés

6.3.2.2.1. A fuvarlevél és a fuvardíj

6.3.2.2.2. A feladó és a fuvarozó kötelezettségei

6.3.2.2.3. A feladó és a fuvarozó jogai

6.3.2.2.4. Felelősség és igényérvényesítés

6.3.3. A megbízási típusú szerződések

6.3.3.1. A megbízási szerződés

6.3.3.2. A bizományosi szerződés

6.3.3.3. A közvetítői szerződés

6.3.3.4. A szállítmányozási szerződés

6.3.3.5. A bizalmi vagyonkezelési szerződés

6.3.4. A használati szerződések

6.3.4.1. A bérleti szerződés

6.3.4.1.1. A bérleti szerződés általános szabályai

6.3.4.1.1.1. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei

6.3.4.1.1.2. A határozott és határozatlan idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása

6.3.4.1.1.3. Tulajdonosváltozás joghatásai

6.3.4.1.2. A haszonbérleti szerződés

6.3.4.2. A haszonkölcsön szerződés

6.3.4.3. A letéti szerződés általános szabályai

6.3.5. A hitel- és számlaszerződések

6.3.5.1. Hitelszerződés

6.3.5.2. Kölcsönszerződés

6.3.5.3. Betétszerződés

6.3.5.4. Folyószámla-szerződés

6.3.5.5. Fizetésiszámla-szerződés

6.3.5.6. Fizetési megbízási szerződés

6.3.5.7. Faktoring szerződés

6.3.5.8. Pénzügyi lízingszerződés

6.3.5.8.1. Lízingszerződések

6.3.5.8.2. A pénzügyi lízing

6.3.5.8.2.1. Szavatossági igények

6.3.5.8.2.2. Lízingdíj

6.3.5.8.2.3. A szerződés felmondása

6.3.5.9. A franchise szerződés

6.3.6. Biztosítéki szerződések

6.3.6.1. A kezességi szerződés

6.3.6.2. A garanciaszerződés

6.4. UTALÓ MAGATARTÁS

6.5. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI ÜGYVITEL

6.6. JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS

6.7. A KÁRTÉRÍTÉSI JOG FŐBB SZABÁLYAI

6.7.1. Bevezetés

6.7.2. A kárfelelősség általános és a speciális alakzatai és a felróhatóság

6.7.3. Kárveszélyviselés

6.7.4. A kártérítési kötelezettség terjedelme, módja

6.7.5. Kártalanítás-kárpótlás

6.7.6. Sérelemdíj – Személyiségi jogi sérelem vagyoni kárkövetkezménye

6.7.7. A károsodás veszélye

6.7.8. Többek közös károkozása

6.7.9. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért

6.7.10. A kárfelelősség speciális alakzatai

6.7.10.1. Felelősség más személy által okozott kárért

6.7.10.2. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért

6.7.10.3. A termékfelelősség

6.7.10.4. Felelősség az épületkárokért

6.7.10.5. Felelősség az állatok károkozásáért

 

7. MUNKAJOGI KAPCSOLATOK

7.1. A MUNKAJOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG KIALAKULÁSA

7.2. MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK ÉS A MUNKASZERZŐDÉS

7.3. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

7.4. A MUNKAIDŐ

7.5. SZABADSÁG

7.6. MUNKABÉR

7.7. A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

7.7.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége

7.7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége és a kártérítés módja

7.8. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

7.8.1. A munkaviszony megszűnése

7.8.2. A munkaviszony megszűntetése

7.8.2.1. Közös megegyezés és a felmondás

7.8.2.2. Azonnali hatályú felmondás

7.8.2.3. Végkielégítés

7.9. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK)

7.9.1. A távmunkavégzés

7.9.2. A határozott idejű munkaviszony

7.9.3. Munkavégzés behívás alapján

7.9.4. A munkakör megosztása, illetve több munkáltató által létesített munkaviszony

7.9.5. A bedolgozói munkaviszony

7.9.6. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony

7.9.7. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony

7.9.8. A vezető állású munkavállaló

7.9.9. A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai

7.10. A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

 

8. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÖZRENDI SZABÁLYAI

8.1. A PÉNZMOSÁS LÉNYEGE ÉS FOLYAMATA

8.1.1. Jogi háttér

8.1.2. Ügyfél-átvilágítás

8.1.2.1. Ügyfél-átvilágítási szintek

8.1.2.2. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

8.1.3. A pénzügyi információs egység

8.1.4. A szolgáltató feladatai

8.1.5. A pénzmosás büntetőjogi következményei

8.2. VERSENYJOG

8.2.1. A verseny szabadsága

8.2.2. A versenytörvényben szabályozott tisztességtelen piaci magatartások egyes fajtái

8.2.3. Kartell

8.2.3.1. A kartell formái

8.2.3.2. A kartell szankciói

8.2.3.3. Engedékenység

8.2.4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete

8.2.5. Versenyfelügyeleti eljárás

8.2.6. A GVH versenyfelügyeleti eljáráson kívüli eljárásai:panasz, bejelentés, piacelemzés

8.3. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS ÉS ADATVÉDELEM

8.3.1. Adatvédelem

8.3.2. Az információs önrendelkezés hazai szabályozása

8.3.3. Jogérvényesítés

8.3.4. Adatvédelem a büntetőjog eszközeivel

 

9. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA

9.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE

9.2. A KÖZÉPTÁVÚ ÉS AZ ÉVES TERVEZÉS

9.2.1. A központi költségvetés előkészítése

9.2.2. A költségvetési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata

9.2.3. Költségvetési Tanács

9.2.4. A vállalkozások kapcsolódási pontjai

9.3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

9.3.1. Támogatások

9.4. ZÁRSZÁMADÁS

9.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK

9.6. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI ALRENDSZERE

9.6.1. A helyi önkormányzat költségvetése

9.6.2. A helyi önkormányzat bevételei

9.6.3. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében

9.7. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

9.8. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

9.8.1. Állami számvevőszéki ellenőrzés

9.8.2. A kormányzati ellenőrzés

9.8.3. A költségvetési felügyelő

9.8.4. Az önkormányzati biztos

9.9. A KINCSTÁRI RENDSZER ÉS A KINCSTÁRI ELLENŐRZÉS

 

10. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA

10.1. A SZERZŐI JOG

10.1.1. A szerzői jog tárgya, a szerzői mű fogalma

10.1.2. A szerzői jog alanyai

10.1.3. Szerzői jogi jogviszony

10.1.4. A felhasználási szerződés, szomszédos jogok és a szerzői jogok megsértése

10.2. AZ IPARJOGVÉDELEM

10.2.1. A szabadalmi oltalom

10.2.2. A használatiminta-oltalom

10.2.3. A formatervezésiminta-oltalom

10.2.4. A védjegyoltalom

10.2.5. Az iparjogvédelem egyéb formái

 

11. PÉNZÜGYI REORGANIZÁCIÓ

11.1. SZERKEZETÁTALAKÍTÁS

11.2. CSŐDELJÁRÁS

11.2.1. Az alapok

11.2.2. A csődeljárás elindítása

11.2.3. Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása

11.2.4. Egyezség a csődeljárásban

11.3. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

11.3.1. A felszámolás elrendelése

11.3.2. A felszámolás elrendelését követő feladatok

11.3.3. Egyezség a felszámolás során

11.3.4. A felszámoló eljárása

11.3.5. A felszámolási eljárás befejezése

11.3.6. A felelősség sajátos esetei

11.4. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS

11.5. KÖZZÉTÉTEL SZABÁLYAI

 

12. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS

12.1. A JOGÁG ÖNÁLLÓSULÁSA

12.2. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPELVEI

12.3. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPFOGALMAI

12.4. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

12.5. A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS

12.5.1. Az ügyfél kérelme és a kérelem elbírálása

12.5.2. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása

12.5.3. Igazolási kérelem

12.5.4. Szakhatóság közreműködése

12.5.5. Idézés és értesítés

12.5.6. A tényállás tisztázása

12.5.7. Az eljárás akadályozása és az eljárási cselekmények rögzítése

12.5.8.1. Határozat és végzés.

12.5.8.2. A hatóság döntésének véglegessége

12.5.8.3. Azonnali végrehajthatóság

12.5.8.4. A hatósági közlése

12.5.9. A döntés kijavítása és kiegészítése

12.6. HATÓSÁGI SZERZŐDÉS, HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS

12.7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS

12.8. A HIVATALBÓL INDULT ELJÁRÁS

12.9. AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

12.10. JOGORVOSLAT

12.11. ELJÁRÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS ELŐLEGEZÉSE, VISELÉSE

12.12. VÉGREHAJTÁS

 

13. KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS

13.1. A KÖZIGAZGATÁSI PER 2022

13.2. ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

13.3. PERORVOSLATOK

13.4. RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK

13.4.1. Felülvizsgálat

13.4.2. Perújítás

13.5. KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK

13.5.1. Egyszerűsített per

13.5.2. Mulasztási per

13.5.3. Marasztalási perek

13.5.4. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai

13.5.5. Köztestületi felügyeleti per

13.5.6. Egyéb bírósági eljárások

 

14. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS

 

15. BÜNTETŐJOGI ALAPVETÉSEK

15.1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV

15.2. A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐI

15.3. A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI

15.4. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

15.4.1. Büntetések

15.4.2. Az intézkedések

15.5. A MENTESÍTÉS

15.6. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK

15.6.1. A vagyon elleni bűncselekmények

15.6.1.1. Lopás

15.6.1.2. Sikkasztás

15.6.1.3. Csalás

15.6.1.4. Hűtlen kezelés

15.6.1.5. Gazdasági csalás

15.6.2. Költségvetést károsító bűncselekmények

15.6.2.1. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

15.6.2.2. Költségvetési csalás

15.6.2.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása

15.6.3. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

15.6.3.1. A számvitel rendjének megsértése

15.6.3.2. Csődbűncselekmény

15.6.3.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban

15.6.3.4. Gazdasági titok megsértése

15.6.4. Korrupciós bűncselekmények

15.6.4.1. Vesztegetés

15.6.4.2. Vesztegetés elfogadása

 

16. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA

16.1. A KEZDETEK ÉS A JELEN .

16.2. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

16.2.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések

16.2.2. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések

16.3. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

16.4. ELÉVÜLÉS

16.5. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK ÉS MÁS SZERVEK ELJÁRÁSA

16.6. JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN

16.7. ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉS ÉS A JOGORVOSLAT

16.8. PERÚJÍTÁS

16.9. EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK

16.9.1. A tulajdon elleni szabálysértés

16.9.2. Versenyjogi szabálysértések

16.9.3. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

 

17. A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

17.1. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGOK

17.2. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS ÉS AZ ELŐZETES INTÉZKEDÉS

17.3. A FELEK JOGAI ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

17.4. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSE

 

18. POLGÁRI PERRENDTARTÁS FŐBB PONTJAI

18.1. A MAGYAR POLGÁRI PERRENDTARTÁS MÚLTJA

18.2. A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ALAPELVEI

18.3. ÁTTEKINTÉS

18.4. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18.5. PERFELVÉTELI SZAK

18.6. ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK

18.7. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK FAJTÁI ÉS TARTALMA

18.8. PERORVOSLATOK

18.8.1. Fellebbezés

18.8.2. Perújítás

18.8.3. Felülvizsgálat

18.9. TOVÁBBI KIEMELENDŐ ELJÁRÁSOK ÉS PEREK