KESZTHELYI TÖRTÉNETEK

Zsellérből polgár – a remek, jól eltalált cím pontosan visszaadja az újkori keszthelyi társadalomtörténet lényegét: hogyan vált az egykori oppidum zsellérek lakta, földesúr által birtokolt mezőváros modern polgárvárossá? Benda Gyula kiemelkedő munkájában összetett, érzékeny történeti portrét készített a keszthelyi társadalom egyes csoportjairól. Sorra vette a zsellérek, jobbágyok, nemesi jogú népesség, zsidó közösség, és a bevándorlók, idegenek identitásának, státusának kérdéseit. Sikeresen ötvözte a 20. század legjelentősebb történeti iskolája, az Annales hagyományait a mikrotörténeti megközelítéssel, melynek középpontjában az önálló döntéseket hozó, cselekvő egyén áll. Jelen kötet ezt a hagyományt folytatja. Pierre Nora figyelmeztet, koherens, kontinuus történelem helyett, ma inkább emlékezethelyekről, emlékpontokról beszélhetünk. Az egykori zsellérek, a Festetics család és tragikus módon a keszthelyi zsidóság túlnyomó része is eltűnt a városból. De ránk maradtak az egykor ott élt, vagy legalább odalátogató művészek, írók, tudósok, helyi hősök, celebek és polgárok történetei, sorsfordító események és a mindennapok krónikái. Fel kell idéznünk őket, hogy támpontokat adjanak, hogy jobban megértsük, honnan jövünk, kik vagyunk. A Beszélő Házak ötletét a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete szellemiségét meghatározó Hankiss Elemér inspirálta. Arra késztetett, hogy megválaszoljuk a kérdést: mit keresel Kőszegen? Mit keresel a városban, amely az 1532-es ostromkor vált ismertté és legendássá a keresztény Európában? Mit keresel a városban, ahol Festetics Imre arisztokrata létére szerényen, polgárként élt és alkotott, s melynek tőszomszédságában, kőszegpatyi birtokán felfedezte a genetika legfontosabb törvényszerűségeit? A városban, amely Ottlik Géza és Kristóf Ágota világhírű regényeinek helyszíne? Most arra vállalkoztunk, hogy Festetics Imre bátyja, a keszthelyi gróf, Festetics György választott városáról mondjunk el érvényes és fontos történeteket.

 

A kötet adatai:

Kötés: puhakötés

Megjelenés éve: 2023

Terjedelem: 322 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

ELŐSZÓ

 

I. ARISZTOKRATÁK A VÁROSBAN

Keszthely grófja: Festetics György

Tékozló fiú vagy reformer? Gróf Festetics László

A Festeticsek asszonyai

Hercegasszonyok

„Sok szeretettel mindannyiunktól neked és Papának”: a Festetics gyerekek levelei

II. HELIKON A TÓPARTON

A magyar Weimar

Kőszegről Keszthelyre: a nyelvújító Rájnis

„Munkával kelnek fel Emberek, Országok”:

Batsányi János és a keszthelyi kör

„Mezítláb is szívesen itt vagyok én!”: Csokonai felbukkanásai Keszthelyen

Felfedezett hagyomány: modern Helikonok

III. CELEBEK, HÍRESSÉGEK

Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő

Két nemzet hőse: Asbóth Sándor

Egy elfelejtett reformkori író-celeb: Nagy Ignác

A szorgos historikus: Fejér György

A Nemzeti Színház intendánsa, Leó gróf

Az 1936-os olimpikon: Csik Ferenc

IV. KESZTHELYI ATELIER

Álmok álmodói: a Georgikon alapítása

Betelepedés, emancipáció, polgárosodás

Bevándorlókból lokálpatrióták: a serfőző Reischl család

A cserszegi fűszeres atyja: Bakonyi Károly

Thália papjai: az Arénától a Balaton Színházig

A János vitéz Keszthelyen

V. EMLÉKPONTOK

Lengyel menekültek a Festeticsek városában

A jogfosztástól a megsemmisítésig

A keszthelyi Édes Anna

A fehér ember szobra: az 56-os forradalom mementója

Asszonysors a forradalomban: Fejes Lajosné emlékei

VI. TÉR – HÉTKÖZNAPOK

Vasúton a városba

Csak tülköl és megy

„Télen is zajos, mozgalmas élet van”

Fürdőélet

A Balaton-part

Keszthelyi anziksz

 

Forrás- és irodalomjegyzék

Képjegyzék

Név- és tárgymutató