A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási szerződésről szóló Egyezmény (CMR Egyezmény) abból a felismerésből született meg, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó feltételeket – különösképpen az ilyen fuvarozáshoz használt okmányok és a fuvarozó felelőssége tekintetében – célszerű egységesen szabályozni. Az Egyezmény minden olyan, közúton, járművel és díj ellenében történő fuvarozásra alkalmazandó szerződésre érvényes, amelynél a feladási és rendeltetési hely két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam.
A szerző az értelmezéssel, a logikai kapcsolatok bemutatásával, érdemi gondolatok megfogalmazásával a CMR Egyezmény gyakorlatban alkalmazható, felhasználható kommentárját kívánta létrehozni. A műben megjelenik a jogtudományi megközelítés is, ugyanakkor maga a CMR Egyezmény oly mértékben gyakorlati célt szolgál, hogy az egyes rendelkezések bemutatása nem sok teret enged az elméleti fejtegetések számára. Mindazonáltal a leglényegesebb, elméleti jelleggel is bíró kérdések (mint például a fuvarozó felelőssége) is tárgyalásra kerülnek.
A CMR Egyezmény nagyszámú kapcsolódó területeinek – például a veszélyes áruk fuvarozásának – a bemutatása azzal a céllal történt, hogy orientálja az olvasót, merre is találhatja a további szabályokat. Hasonlóképp, a külkereskedelem kapcsolódó pontjai folytán megjelennek bizonyos külkereskedelmi jogi instrumentumok (INCOTERMS szokványok, akkreditív), de csak annyiban, hogy maga a CMR Egyezmény kapjon teljesebb magyarázatot.
A művet ajánljuk azoknak, akik napi gyakorlati munkájukhoz akár kártérítési igényt érvényesítő vagy a követeléssel szemben védekező jogászként, akár kárrendezőként, akár biztosításközvetítőként vagy más jogalkalmazóként fogódzókat keresnek a CMR Egyezmény értelmezésében és a kapcsolódó bírói gyakorlatban, de mindazoknak is, akik elméleti oldalról közelítik meg a témát.