Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?
Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetében készült kötet, melyből az olvasó képet kap az európai nyilvánosság politikatudományi elgondolásairól, végigkövetheti a kvalitatív tartalomelemzésre épülő tudományos módszer kialakulását, és az adatok türkében elindulhat a politikai kommunikáció határokon átívelő mintáit feltáró „poszthabermasi” nyilvánosság új útján.