Az államtanból, a közjogból és a politikatudományból nőtt ki a polgári államokban az elmúlt fél évszázadban a kormányzástan (governológia), mint interdiszciplináris alkalmazott társadalomtudomány, némileg másként az Amerikai Egyesült Államokban és másként a kontinentális Európában, részben Franciaországban, részben Németországban. Ez a diszciplína az 1990-es évek végétől megjelent a magyar társadalomtudományokban is és lassan megindult – főleg speciális kurzusokon – a kormányzástan oktatása is, a magyar egyetemeken.
Ez a kormányzástan tárgyát és jellegét bemutatni kívánó munka elsősorban a közgazdasági és közigazgatási mesterképzés alátámasztását kívánja szolgálni, de talán képes lehet a kormányzás problémái iránt érdeklődő szélesebb közönség igényeit is kielégíteni. A könyvben tehát keveredik a tankönyvi és a monografikus jelleg.”
Részlet a könyv előszavából
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhakötés
Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 260 oldal
A tartalomból:
Előszó
I. fejezet: A kormányzás fogalmáról
1. A kormányzás államon kívüli értelmezéséről: a kormányzás mint menedzseri tevékenység
2. A kormányzás államon kívüli értelmezésének másik módja: a kormányzás, mint a politikai rendszer része
3. A kormányzás mint államvezetés
4. Kormányzási típusok – történeti és nemzetközi áttekintés
5. A polgári kormányzás jelenlegi alapvonásai. Új kihívások: governance vagy/és government
6. A kormányzástan megjelenése Magyarországon
Ajánlott irodalom az I. fejezethez
II. fejezet: A kormányzás mint a közpolitika, a közigazgatásirányítás és a közintézménymenedzselés egysége
1. A politikai kormányzás. A kormányzati közpolitika változásai
2. Kormányzati technokrácia: a közigazgatás központi irányítása, illetve közintézmény menedzselés
3. A kormányzás három tényezője összehangolásának következménye
Ajánlott irodalom az II. fejezethez
III. fejezet: A kormányzás alkotóelemei
1. Az operatív kormányzás és a stratégiai kormányzás viszonya
2. Formális és informális kormányzás
3. Kormányzati kapcsolatrendszer
Ajánlott irodalom az III. fejezethez
IV. fejezet: A modern polgári kormányzással szembeni követelmények: a jogállamiság, illetve a nemzeti állai szuverenitás értelmezése
1. A jogállami kormányzás ismérvei
2. A nemzeti szuverenitásnak a globalizációval, illetve az európai integrációval való összeegyeztetése
Ajánlott irodalom az IV. fejezethez
V. fejezet: A kormányzás területei
1. Általános megállapítások
2. Kormányzati külpolitika – a kormányzás nemzetközi oldala
3. Kormányzati belpolitika (közigazgatás és jogpolitika)
4. Gazdasági kormányzás
5. Humákormányzás
Ajánlott irodalom az V. fejezethez
VI. fejezet: Kormányzati szervezet – technika – megítélés – felelősség
1. A kormányzás szervezeti felépítése
2. Kormányzati módszertan – technika, stílus
3. A kormányzat értékelése – a kormányzásért való felelősség
Ajánlott irodalom az VI. fejezethez
Függelék: Az utóbbi ötven év magyar kormányzásáról
VII. fejezet: A bomló szocialista kormányzás 1987-ig
1. Előzmények: a „klasszikus” szocialista kormányzati modell érvényesülése
2. A kádári „konszolidáció” kormányzása
3. Az új gazdasági mechanizmus kormányzása
4. A gazdaságirányítási reform folytatása a 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig
5. A lazulás bomlássá válása, amely átvezet a szocialista rendszer önlebontásához
VIII. fejezet: A rendszerváltás kormányzása
1. A modellváltástól a rendszerváltásba – Grósz- és Németh-kormány
2. A polgári kormányzás első négy éve (Antall-Boross-kormány)
3. Az intézményi rendszerváltás befejezése a Horn-kormány alatt (1994-1998)
IX. fejezet: Első kísérlet a rendszerváltozás kormányzásának korrigálására – az első Orbán-kormány (1998-2002)
X. fejezet: A szocialista-liberális koalíció elbukott nyugati típusú modernizálási kísérlete három kormányfővel két cikluson át (2002-2010)
1. A nemzeti középkormányzás és a jóléti rendszerváltozás kettős programjának bukása – a Medgyessy-kormány
2. Kormányzás a választási győzelemért – az első Gyurcsány-kormány (2004-2006)
3. A meghiúsuló államreform – a második Gyurcsány-kormány vergődése 2006-2009 között
4. A vég: Gyurcsány kisebbségi kormányzása és Bajnai válságkezelő ügyvezető kormányzása
5. Néhány kormányzástani tanulság
XI. fejezet: A vezérdemokrácia kormányzása kétharmados választási sikerek bázisán – a második és a harmadik Orbán-kormány (2010-)
1. Az unortodox kormányzás kialakítása és menete napjainkig
2. A kormányzás sajátosságai
3. A kormányzás minősítése – minta vagy elhajlás, avagy valamilyen vegyes rendszer
Ajánlott irodalom a Függelékehez