KRIMINALISZTIKA

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tudományos fejlődés jelentős kihatással volt a nyomozással összefüggő eszközökre és módszerekre is. A magyar és külhoni ismeretek folyamatosan bővülő tárháza olyannyira kitágult és átalakult, hogy kívánatossá vált egy széles spektrumú, friss szellemű nyomozási útmutató, egy modern tudományelméleti összefoglaló a krimináltechnika és a krimináltaktika körében.

A tankönyv három fő részből áll. Az első a kriminalisztikai alapvetéseket, legfőképpen a kriminalisztika fogalmát, tudományági kapcsolódásait, történetét, elveit, szakirodalmát tartalmazza. Ezt követi a krimináltechnikai fejezetek csoportja, amely – felfogásunk szerint objektivitása és egyre erőteljesebbé váló, dinamikusan fejlődő szerepe miatt – prioritást élvez a harmadik fő részben megfogalmazott és – több szubjektív elemet tartalmazó, ugyanakkor a gyakorlatban sokszor eredményes, háttérbe nem szorítható – krimináltaktikai módszerekkel szemben. Ezen rész utolsó fejezetében (mintegy összefoglalás helyett) rámutatunk a gyakorlatban előforduló kriminalisztikai hibákra, a tudományág nemzetközi tendenciáira, a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, a várható elmozdulási irányokra.

Reményeink szerint a kötet nemcsak a joghallgatóknak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjainak jelent majd hasznos olvasmányt tanulmányaik során, hanem nyomozási „zsinórmértékünket” jó szívvel fogadják és forgatják majd a gyakorló jogalkalmazók, a praxist folytató bűnüldözők, bírák, ügyészek, ügyvédek, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, a biztonsági szférában dolgozók és az elméleti kutatók, egyetemi oktatók is – végső soron pedig minden múltfürkésző, valóságfeltáró, igazságkereső olvasó.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 624 oldal

 

A tartalomból:

I. Bevezetés

1. Kriminalisztikai alapvetések

1.1. A kriminalisztika fogalma, célja, rendszere, tudományági kapcsolódásai

1.2. A kriminalisztika története, mérföldkövei, alapelvei, szakirodalma

2. Nyomozás tervezése és szervezése, azonosításelmélet

2.1. A nyomozás kriminalisztikai fogalma és alapelvei

2.2. A verziók

2.3. A verziókkal végzett munka

2.4. A nyomozás tervezése és szervezése

2.5. A nyomozási terv és a tervezési segédletek

2.6. A bűnelemzés

2.7. A bűnözésföldrajz

2.8. A kriminalisztikai azonosításelmélet

 

II. Krimináltechnika

3. Nyomtan

3.1. A nyom fogalma

3.2. A nyomképződés filozófiai alapjai

3.3. A nyomkereszteződés

3.4. A nyomok osztályozása

3.5. A nyomrögzítés általános kérdései

4. Emberi, állati, tárgyi nyomok

4.1. Fedetlen emberi testrészek nyomai

4.2. Egyéb felületi nyomok

4.3. Térfogati nyomok rögzítése

4.4. Fognyomok

4.5. Vérnyomok elemzése

4.6. Tárgytöredékek és rész-egész vizsgálat

4.7. Eltávolított fémbeütések vizsgálata (metallográfia)

4.8. Roncsolásmentes zárnyitás vizsgálata

4.9. A tűz nyomai

4.10. Járművek nyomai és a közlekedési balesetek vizsgálata

5. Biológiai anyagmaradványok

5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása

5.2. Biológiai anyagmaradványok

5.3. A vér

5.4. A haj- és szőrszálak

5.5. A DNS mint nyom és mint anyagmaradvány

5.6. Nem emberi biológiai anyagmaradványok vizsgálata

6. Egyéb anyagmaradványok

6.1. Nem emberi eredetű biológiai anyagmaradványok

6.2. A leggyakoribb fizikai-kémiai anyagmaradványok

6.3. Kábítószerek mint anyagmaradványok

6.4. A kábítószerek vegyészeti vizsgálata

7. Igazságügyi kézírásvizsgálat

7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja)

7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja

7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét döntően befolyásoló tényezők

7.4. Az összehasonlító anyag

7.5. Az írássajátosságok

7.6. A kézírás elváltozása és megváltoztatása

7.7. A grafokomparáció, a grafoanalízis és a grafolingvisztika fogalma

8. Egyéb írásvizsgálatok

8.1. Technikai iratvizsgálatok

8.2. Az iratok és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata

8.3. Az okmányok hamisítás elleni védelme

8.4. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása

8.5. Összetépett iratok helyreállítása

8.6. Elégett, elszenesedett irat tartalmának megállapítása

8.7. Faxkészülékek azonosítása

8.8. Számítógép-nyomtatók, fénymásolók azonosítása

8.9. Iratok korának meghatározása

8.10. Iratelemek keletkezési sorrendjének vizsgálata

9. Igazságügyi lőfegyvertan, tűzszerészet

9.1. A fegyveres elkövetés büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítése

9.2. Igazságügyi lőfegyvertan és igazságügyi ballisztika

9.3. A lőfegyver

9.4. A lőszer

9.5. Az alapvető lövési elváltozások

9.6. A kiegészítő lövési elváltozások

9.7. A lövés távolságának meghatározása

9.8. A lövés irányának meghatározása

9.9. Fegyverszakértői vizsgálatok

9.10. Tűzszerészet a kriminalisztikai gyakorlatban

9.11. Tűzvizsgálat

10. Személyazonosítás, daktiloszkópia

10.1. Személyazonosítás

10.2. Személyleírás

10.3. Bűnügyi személyfénykép

10.4. Daktiloszkópia

11. Bűnügyi nyilvántartás

11.1. A bűnügyi nyilvántartási rendszer

11.2. A bűnügyi nyilvántartási rendszer felépítése, részei

11.3. Bűnüldözési nyilvántartások

11.4. Körözési nyilvántartási rendszer

11.5. Adatkezelési rendszerek, nyilvántartások, számítógépes kereső-kutató programok

12. Sajátos krimináltechnikai eszközök és módszerek

12.1. Szagazonosítás

12.2. Csapdák

12.3. Képrögzítő és képalkotó technikák

12.4. Hangazonosítás

12.5. Számítógép, informatika, 3D nyomtatás a bűnüldözésben

13. A bűnügyi hírszerzés

13.1. A bűnügyi hírszerzés fogalma

13.2. A bűnügyi hírszerzés rendszere

13.3. Engedélyhez nem kötött eszközök

13.4. Ügyészi engedélyhez kötött eszközök

13.5. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

14. Krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók, Bayes-módszerek

14.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása

14.2. A krimináltechnikai szakértő kirendelése

14.3. Túlbizonyítás

14.4. A szakértők munkájának egymásra épülése

14.5. A bűnjelek kezelése: a hitelességi láncolat megőrzése

14.7. A szakvélemény hiteltérdemlősége

14.8. A Bayes-módszerek bűnügyi alkalmazásának alapjai

 

III. Krimináltaktika

15. A szemle

15.1. A szemle fogalma, a helyszín és a szemle fajtái

15.2. Felkészülés a szemlére

15.3. A szemle lefolytatásának taktikai követelményei

15.4. A szemle eredményeinek rögzítése

15.5. A szemle eredményeinek értékelése

16. Bűnügyi adatgyűjtés, profilalkotás

16.1. A bűnügyi adatgyűjtés fogalma

16.2. Adatszerzési módszerek

16.3. Klasszikus humán adatgyűjtés

16.4. Technikai (digitális) adatok

16.5. Profilalkotás

17. Kihallgatás (poligráf)

17.1. A kihallgatás fogalma, fajtái, menete

17.2. Kihallgatás és kriminálpszichológia

17.3. Kriminálpszichológus igénybevétele a kihallgatás során

17.4. Műszeres vallomás-ellenőrzés - poligráfos vizsgálat

18. Terhelt, tanú, sértett kihallgatása

18.1. A terhelti kihallgatás fogalma, főbb jellemzői

18.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására

18.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai

18.4. Az érdemi kihallgatás részletei

18.5. Új kihallgatási módok (PEACE, SUE)

18.6. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei

18.7. Felkészülés a tanúkihallgatásra

18.8. A tanúkihallgatás lefolytatása

18.9. Speciális tanúkihallgatási módszerek

18.10. A sértett kihallgatásának fogalma

18.11. A sértett személyiségének jelentősége, vallomások sajátosságai

18.12. A gyermek sértett kihallgatása

18.13. A sértettgondozó (forensic nurse)

19. Szembesítés

19.1. Mi a szembesítés

19.2. Milyen csoportjai vannak a szembesítésnek?

19.3. Hol végezzük a szembesítést?

19.4. Mikor végezzük a szembesítést?

195. Melyek a szembesítési hibák?

19.6. Hogyan végezzük a szembesítést?

19.7. Ki vegyen részt a szembesítésen?

19.8. Miért (mi okból) legyen a szembesítés?

20. Helyszíni kihallgatás

20.1. A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, jelentősége, fajtái

20.2. Felkészülés a helyszíni kihallgatásra

20.3. A helyszíni kihallgatás taktikája

20.4. A helyszíni kihallgatás rögzítése

20.5. A helyszíni kihallgatás értékelése

21. Felismerésre bemutatás

21.1. A felismerésre bemutatás fogalma, fajtái, jelentősége

21.2. Felkészülés a felismertetésre

21.3. A felismertetés taktikai következményei

21.4. A felismertetés értékelése

22. Bizonyítási kísérlet

22.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége, fajtái

22.2. Felkészülés a bizonyítási kísérletre

22.3. A bizonyítási kísérlet taktikája

22.4. A bizonyítási kísérlet rögzítése

22.5. A bizonyítási kísérlet értékelése

23. Kényszerintézkedések taktikája

23.1. A kényszerintézkedések taktikájának időszerűsége

23.2. A kényszerintézkedések időzítése

23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége

23.4. Az egyes kényszerintézkedések taktikája

24. Nemzetközi bűnüldözés

24.1. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére

24.2. Nemzetközi bűnüldöző szervezetek

24.3. EU-ügynökségek

24.4. A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a SIRENE-irodák

24.5. NEBEK

24.6. COSI

24.7. Egyéb szervezetek

25. Összefoglalás helyett

25.1. A leggyakoribb kriminalisztikai hibák és lehetséges következményeik

25.2. A kriminalisztika 21. századi tendenciái

25.3. A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei