KULTÚRA, MIGRÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ

Immár három évtizede jelentetjük meg újra meg újra a különböző kultúrák kommunikációjával kapcsolatos tanulmányainkat, legutóbb 10 éve mutattuk be a legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket.

A világ közben rohamosan fejlődik (műszaki téren), növekednek a globalizációval együtt járó problémák, a világ elmaradottabb országainak lakói is szeretnének olyan életszínvonalon élni, mint a fejlettebb régiók állampolgárai, miközben mindinkább világossá válik, hogy egyre jobban szűkül a jólétet birtoklók, és egyre nő a szegény vagy szegényebbé válók száma.

Háborúk tizedelik változatlanul az egyre inkább túlnépesedő lakosságot földünkön, és tömegek menekülnek a bizonytalanságból a (vélt) biztonságosabb régiókba.

Jelenlegi kiadványunkba ezért ‒ a már eddigi kötetekben is bemutatott általános ország-, illetve kultúrainformációk, a kommunikációs szokásokat befolyásoló társadalmi tényezők, az adott kultúrával kapcsolatos sztereotípiák, a nem verbális és a verbális kommunikációs jellemzők, a „mit szabad és mit nem” − tanácsok mellé egy új kategóriát kellett felvennünk, éspedig a migrációét, hiszen Európa-szerte és világszerte aktuális problémát jelent, hogy milyen módon birkózzanak meg az érintett társadalmak ezzel a nem újkeletű, de jelenleg éppen eszkalálódó „népvándorlással”.

A különböző kultúrák keveredése az utóbbi évtizedben ugyan már hétköznapi valósággá vált, de a tömeges el- és bevándorlás az utóbbi két évben ért el kritikus fokozatot.

Vajon milyen válaszokat adnak a taglalt kultúrák erre az új folyamatra, vajon milyen szinten hatja át az adott társadalom hétköznapjait, mennyiben befolyásolja a felvevő kultúrát és a kommunikációs jellemzőket? Többek között erre is keressük a válaszokat, ugyanakkor viszont a kultúrák nehezen és lassan változó érték- és szokásrendje miatt továbbra is fontos, hogy tisztában legyünk egy-egy kultúra, kultúrkör, ezeken belüli országok klasszikus „jellemzőivel” is, amelyekről eddigi kiadásainkban is értekeztünk.

17 tanulmányt tart kezében az olvasó, a válogatás szempontja most is az volt, hogy azok az országok, illetve kultúrák, amelyeknek a nyelvét a Budapesti Gazdasági Egyetemen tanítjuk, mindenképpen szerepeljenek, másrészt pedig az, hogy minél több volt vagy jelenlegi, nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember-oktatónk is szóhoz jusson a kötetben. Rajtuk kívül a kommunikáció szakértőinek más intézményben oktató képviselőit, tolmácsokat, fordítókat, volt diplomatákat, nagyköveteket sikerült megnyernünk a közös alkotásra.

Különösen örülünk, és büszkék vagyunk arra, hogy könyvünk bevezetőjét dr. Csepeli György szociálpszichológus, a globalizáció, a nemzeti identitás és a migráció öszszefüggéseit kutató professzor írta.

Reményeink szerint könyvünket haszonnal forgatják majd az interkulturális kommunikáció iránt érdeklődő diákok és oktatók, külföldön dolgozó vagy oda készülő olvasók, üzletemberek, turisták, politikusok, diplomaták és mindazok, akik jobban szeretnék érteni a kultúrák közti különbségeket, és szeretnének jobban eligazodni az inter- és multikulturalizmus „dzsungelében”.

dr. Bodolay László

A kötet adatai:

Formátum: B5

Kötés: Ragasztókötött

Megjelenés éve: 2017

Terjedelem: 288 oldal