MAGASFESZÜLTSÉG. VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK

Áramkimaradás, csőtörés, szeméthegyek – a közművek veszélyesek.

A polgármestereknek és a szolgáltató vállalatok vezetőinek azonban további rémálmai lehetnek, mivel e téren manapság nem lebecsülendők sem a kormányzati, sem az üzleti kockázatok. Mindez okkal történik, hiszen az energiaárak emelkedésének időszakában a lakásfenntartás költségeinek növekedése erősen érintette az emberek pénztárcáját. A közműszolgáltató szektorral kapcsolatban zajló gazdasági és politikai konfliktusokra azóta is különösen élénken reagál a társadalom.

 

A Magasfeszültség a kormányzati és vállalatszervezési ellentmondások alapjait kutatja az eltérő közigazgatási szintek, valamint a szolgáltató közműtársaságok szemszögéből. Minthogy egyik érdekkör sem önmagában létezik, különös figyelmet kellett fordítani az elemzés során a céghálózatok terjeszkedésére, illetve az európai integrációban az ágazatpolitikák formálódásának időnként bizony csikorgó működésére.

A konfliktusok halmozódása ebben a körben sokszor legalább annyira rázós helyzeteket teremt, mint egy-egy súlyosabb üzemzavar. De miként műszakilag a technikai hiba, a közösségi kockázatok is, meghatározott feltételek mellett, de csakis így, bizonyára kezelhetők…

A Magasfeszültség a közszektorban dolgozó szakembereknek, az ilyen élethivatásra felkészülő felsőoktatási hallgatóknak és általában, a társadalomtudományok aktuális szakkérdései iránt mélyebben érdeklődő olvasóknak ajánlható. Horváth M. Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár. A helyi kormányzatok, közszolgáltatások, közigazgatási szintek közötti államháztartási kapcsolatok témakörében számos könyv és szakfolyóiratcikk szerzője.

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 280 oldal


Tartalomjegyzék:

Táblázatok jegyzéke 11

Ábrák jegyzéke 13

Előszó – két példával 15

Első rész TÉR ÉS KLASSZIKUS KÖZIGAZGATÁS 21

I. MÉRET ÉS DEMOKRÁCIA 23

1. A közfeladatok területi diverzifikációja 23

2. A városias helyi szerepkör meghatározása 24

3. Önkormányzati méretek 30

4. Méretgazdaságosság 34

Melléklet 39

II. TÉRSZERVEZÉS ÉS HATÉKONYSÁG 41

1. Az igazgatás térbeli egységeinek egymásra épülése 41

2. Kistérség-igazgatás 43

3. Megyeigazgatás 49

4. Régióigazgatás 55

Második rész FUNKCIÓK ÉS KORMÁNYZÁS 59

I. A HELYI KORMÁNYZÁS FUNKCIONÁLIS PARADIGMÁI 61

1. Főbb helyi kormányzati magyarázó elméletek 61

2. A jogi tradíció sorsa a paradigmák között 73

II. az önkormányzati gazdálkodás szabályozásának funkciói 79

1. Pénzügyi föderalizmus 80

2. A decentralizáción keresztül érvényesülő államháztartási funkciók 81

3. A modell egyes egyszerűsítéseinek feloldása 84

4. A funkciók tartalmának konkretizálása 86

5. A lokalizációtól a hálózatosodásig 90

Harmadik rész FORRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK 93

I. Finanszírozási politika 95

1. Önkormányzati forrásszabályozási rendszerkeretek 95

2. Feszültségek 111

II. Az önkormányzatok vagyongazdálkodási intézményei 113

1. Vagyongazdálkodási formák 114

2. Szervezési módok 118

Negyedik rész HÁLÓZATI FESZÜLTSÉG123

I. FUNKCIONÁLIS ELMÉLETEK A VÁROSI KORMÁNYZÁSRÓL 125

1. A hálózatos kormányzási elméletek vonzatai 125

2. Városi gazdaságösztönzés 126

3. Újabb „léptékelméletek” 128

4. Önkormányzati felelős társaságirányítás 130

5. Az állami szerepek helye a hálózatosság alakulásában 133

II. A VÁROSI KORMÁNYZÁS GAZDASÁGI HÁLÓZATOS KAPCSOLATAI FELMÉRÉSE 135

1. Módszer 135

2. Gazdasági kapcsolati formák 135

3. Társadalmi kapcsolati formák 142

Melléklet: A városi kormányzás társadalmi kapcsolatai vizsgálatához használt referenciakutatás jellemzői 149

III. FELADATELLÁTÁSI MINTÁZATOK 151

1. A helyi közfeladat-ellátó funkciók alapformái 151

2. A közüzemi szolgáltatások fajtái és változásaik 155

IV. A LIBERALIZÁCIÓ UTÁNI FORDULAT HATÁSA A VÁLLALATOKRA A KÖZMŰ-SZEKTORBAN 165

1. Ellenoldali jellemzők 165

2. Folyamatok 167

3. Globális összefüggések 169

4. Folyamathatások Magyarországra 172

5. Eszközök 173

V. A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSOK ÁTALAKÍTÁSÁNAK PÉLDÁJA 177

1. Változó irányok 178

2. A 2010 utáni szabályozási fordulat Magyarországon 179

3. Van-e összefüggés a nemzetközi változásokkal? 184

Ötödik rész FORDÍTÓ KAROK 189

I. EURÓPA CSENDES FORDULATA 191

1. Közszerződési sajátosságok az uniós jogban 191

2. Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai modelljei 193

3. A fordulat 199

4. A fordulat megjelenése Magyarországon 203

5. Következtetések 205

Melléklet: Uniós jogszabályok, jogi dokumentumok jegyzéke 206

II. HELYI ÖNKORMÁNYZATI ÁTALAKULÁS MAGYARORSZÁGON 209

1. Tartalmi változások 209

2. Mivégre? 211

3. Minőségek 213

4. Döntéshozatal 214

5. Összhangok 215

Hatodik rész SZERVEZETI KIHATÁSOK 217

I. Nemzetközi példák a változásokra 219

1. Kiválasztási szempontok 219

2. Párizs példája 220

3. Más nagyvárosi víziközmű-szolgáltatási példák 222

4. Egyéb szolgáltatások példái 225

5. Az átalakulások tényezői 227

6. Következtetések 229

Melléklet (Áttekintő és magyarázó ábrák) 230

II. A VÁLTOZÁSOK TARTALMA 233

1. Közszektorú tulajdoni formák terjedése 234

2. A közszektor közvetlen szervezési eszközei előtérbe kerülése 236

3. Következtetések 239

III. Városi tulajdonosi szerepek alakulása 241

1. Típusok 241

2. Szakaszok 243

3. Szerepek 245

IV. OKOK A FORDULATRA 249

1. Feszültséget generáló okok 250

2. Válaszreakciók 252



Irodalomjegyzék 255

Fogalomtár a Magasfeszültséghez 269

Tárgymutató 275