MAGYARÁZAT A SZOMSZÉDJOGOKRÓL

Az új Polgári Törvénykönyvvel együtt lépett hatályba 2014. március 15-én a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény, amely a magyar jogtörténetben egyedülálló módon külön ágazati törvénybe helyezte át a korábbi kódex azon szomszédjogi szabályait, amelyeket az alapvetően professzionális üzleti szereplőknek készült új törvénykönyv – a szerkesztési elvei miatt – egészében mellőzött. Mind a jogi szaknyelvben, mind a hétköznapi jogalkalmazás során összefoglalóan szomszédjogoknak nevezett élethelyzetekre vonatkozó hazai anyagi jogi szabályozás a 2010-es években tartalmilag is megújult nemcsak a polgári anyagi jog, hanem az egyéb ágazati jogszabályok tekintetében is – a szomszédjogi jogviszonyok ugyanis nem értelmezhetőek szigorúan csak a polgári anyagi jogi törvényben előírt részletes egyedi előírások alapján, azok megértéséhez a legtöbbször több jogterület szabályozását is figyelembe kell venni.

A jelen mű a magyar jogi szakirodalomban hiánypótlónak tekinthető, amennyiben a szomszédjogokat rendszerbe foglaltan mutatja be, átfogó képet adva az elméleti alapoktól az egyes intézmények szabályozásán és bírói gyakorlaton át a jogvédelmi eszközökig. A magyarázat betekintést nyújt a tulajdonhasználatra vonatkozó szabályozás közgazdasági összefüggéseibe is, valamint az összes kérdést nemzetközi összehasonlításban – elsősorban a német, osztrák és svájci szabályozással, szakirodalmi álláspontokkal és bírói gyakorlattal, de helyenként az amerikai szabályozással is összevetve – mutatja be. Mivel az 1959-es Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta magyar nyelvű összefoglaló mű a szomszédjogok tárgykörében nem készült, a magyarázatot ajánljuk elsősorban ingatlanjoggal és kártérítési joggal foglalkozó ügyvédek és bírák, illetve birtokvédelmi ügyekben eljáró hatósági szakemberek és ügyvédek számára, de emellett a téma iránt érdeklődő jogkereső olvasó is hasznos információkat meríthet az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontokról és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseiről.

A szomszédjog a dologi jog legtöbb intézményéhez hasonlóan az európai polgári törvénykönyvek legősibb szabályozási területeihez tartozik, amely az eltelt évszázadok alatt nem csak rendszerét illetően, hanem a konkrét rendelkezések többségében is jószerivel változatlan formában fennmaradt, a jog- és gazdaságpolitika időszakos változásai ugyanis lehettek bármilyen mélyrehatóak, de mindig megkímélték ezt a jogintézményt, amely így manapság is pótolhatatlan alapvető része a joganyagnak, jóllehet szerepe és súlya az eltelt évszázadok során a társadalom és a gazdaság átalakulása, nem utolsó sorban a technikai fejlődés hatására fokozatosan módosult. A jelentős történelmi múlt, valamint a szabályozás jellegzetességei révén könnyen az a vélemény alakulhat ki a mindennapi jogalkalmazóban, de akár a szakmai keresőben is, hogy a polgári jog eme területe a gyakorlatban könnyen és egyszerűen alkalmazható, kevés problémát vethet fel. A német és osztrák, de akár az angolszász vonatkozó szakirodalom gazdagságát szemlélve ugyanakkor egyértelműen látható, hogy a szomszédjogok alkalmazása a mai kor társadalmi és technikai követelményei között is jelentős elvi és gyakorlati kihívásokkal terhelt.

A szerző célja ezért lehetőleg minél átfogóbb, vagyis a jogterület összetettsége miatt a legtöbb kapcsolódó kérdéskörre is kitérő tablót adni a szomszédjogok jogintézményről. Egy ilyen átfogó ismertetés azonban – szintén az előbb részletezett tényezők miatt – nem merülhet ki a hatályos magyar jogszabályi előírások, valamint a joggyakorlat és a jogtudomány eredményeinek bemutatásában, a kellően teljes képhez mindenképp összehasonlító jellegűnek kell lennie. Ezt legkivált az indokolja, hogy míg a német és az osztrák jogi szakirodalom szembetűnően bővelkedik úgy az elméleti-, mint a bírósági gyakorlatot bemutató – számos értékes és a szerző meggyőződése szerint a hazai jogalkalmazás számára is hasznosítható megállapítást tartalmazó – művekben, addig a magyar jogéletben nem övezte a szomszédjogokat hasonló érdeklődés és figyelem. A jelen műben ezért a szerző megkísérli a szomszédjogokat elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt bemutatni, és reményét fejezi ki, hogy abban mind a szakértő, mind pedig a járatlanabb olvasó hasznos információkat szerezhet.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménykötés

Megjelenés éve: 2020

Terjedelem: 176 oldal

A tartalomból:

Bevezető gondolatok

I. fejezet: A szomszédjogok dogmatikai alapjairól

1. A szomszédjogok általános dogmatikai kérdései

1.1. A szomszédjog fogalma

1.2. Néhány gondolat a szomszédjogok gazdasági elemzése köréből

1.3. Az ingatlanok

1.4. A szomszédjog alanyai

2. A szomszédjogok jogintézményi kapcsolatai

2.1. A szomszédjogok és a tulajdonhoz való alapvető jog

2.2. A szomszédjogok és a joggal való visszaélés

2.3. A szomszédjogok és a magánlakáshoz való jog

2.4. A szomszédjogok és a korlátolt dologi jogok

II. fejezet: A szomszédjogok jogforrási rendszere

1. A szomszédjogok rendszere a magyar jogban

1.1. A polgári anyagi jogi törvények szomszédjogi szabályai

1.2. Kiegészítő és eltérő szomszédjogok alacsonyabb jogforrási szintű normákban

1.3. Egyéb (közjogi) normák szomszédjogi rendelkezései

2. A szomszédjogok rendszere a német, az osztrák és a svájci jogban

III. fejezet: Negatív szomszédjogok

1. A szükségtelen zavarás tilalma

1.1. A szükségtelen zavarás dogmatikai alapkérdései

1.2. A zavarás és a szükségtelenség fogalmai

1.3. A helyben szokásos zavarások

1.4. Az épített műtárgyakkal való zavarás

1.5. A zajjal, rezgéssel, szaggal történő zavarás

1.6. A negatív és immateriális zavarások

2. A szükséges földtámasz

IV. fejezet: Pozitív szomszédjogok

1. Szükségbeli út

2. Szomszédos ingatlan használata

3. Tilosban talált állat és az állattartás kérdése

4. Áthulló termény beszedése, áthajló növényrészek eltávolítása

5. A kerítés, sövény, mezsgye, és a telekhatáron álló növényzet

V. fejezet: A szomszédjogok védelme

1. Jogos önhatalom és közigazgatási birtokvédelem

2. Birtokper és a jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti per

3. Tulajdonjog háborítatlanságát védő per (actio negatoria)

4. Kártérítési per

4.1. Dogmatikai alapkérdések

4.2. A szomszédjogi kártérítés joglapja és összegszerűsége

Felhasznált irodalom

Jogszabályok jegyzéke