Magyarország egyhelyben toporog. Évtizedek óta megoldatlan problémákat görgetünk magunk előtt, így a napi hírek is mintha ugyanazokról az ügyekről szólnának, mint tíz vagy akár húsz éve. „Valahol utat vesztettünk” – visszhangozza 1945-ös számvetésében Szekfű Gyula, a nagy magyar konzervatív történész Ady 1913-ban papírra vetett panaszát – és 2020-ban is magunkra ismerhetünk a zaklatott, nehéz verssorokban: „Babonáink megfakultak, / Csodáink elesteledtek, / Jövőink eleve multak...” A rendszerváltás ritka történelmi lehetőséget kínált a magyarságnak, olyat, amilyenhez hasonlóban évszázadok óta nem volt részünk. Közel fél évezrednyi alávetettség és kényszerpálya után végre ismét kezünkbe vehettük a sorsunkat. Senki és semmi nem gátolt bennünket többé abban, hogy szabadon megválasszuk, kikhez szeretnénk tartozni, milyen rendszerben szeretnénk élni, milyen célokat akarunk elérni. A közös nekibuzdulás után azonban a lendület hamar elapadt, és a magyar fejlődés – immár ellenséges megszálló hatalom felmentő körülménye híján is – zátonyra futott. NATO-s és uniós csatlakozásunk óta nincs közös álmunk, nincs közös célunk, amely, ha eltérő utakon is, de ugyanarra hajtana bennünket. Közéleti vitáink kiüresedtek. Az eltérő politikai víziók versenye gyakorlatilag elhalt. A jövőre vonatkozó gondolkodást, a stratégiai tervezést megfojtották a pártok közötti öldöklő verseny rövidlátó, választási ciklusokhoz igazított szempontjai.
Egyetlen ország sorsa sincs előre megírva. Egy nemzet sem kijelölt vágányon halad a megváltoztathatatlan jövő felé. Minden generáció számára adott a lehetőség, hogy új célokat keressen és új lehetőségek után kutasson. Hogy új utakra leljen, amelyek túlmutatnak az ismert horizonton. Minden nemzedék előtt ott az esély, hogy jobb kilátásokat biztosító, élhetőbb és szerethetőbb országot adjon tovább az utána következőnek. Ennek érdekében időről időre újra kell gondolnunk három kérdést: 1. Hol állunk ma? 2. Hová szeretnénk eljutni? 3. Hogyan szeretnénk eljutni oda? Ez a kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 384 oldal
Tartalom:
Bevezetés
Új jövőt Magyarországnak
A jővőkép módszertana és forrássai
I. Utunk a jövőbe
1. A jövőbe tekintő, pozitív nemzettudat
2. Tisztaság és rendezettség
3. Befektetés a magyar emberekbe
II. Honnan indulunk? Magyarország 2020-ban
1. A magyarok értékrendje - attitűdjeink, reményeink és félelmeink
Mi a tanulság?
2. Túl sok szegény, túl ragadós padló - helyzetjelentés a magyar társadalomról
Mi a tanulság?
3. Szereptévesztés és megrekedés - gazdasági szerkezet és versenyképesség
Mi a tanulság?
III. Merre tartunk? Magyarország 2030-ban
1. Őszülő társadalom - demográfiai trendek
Mi a tanulság?
2. „Jó, hát akkor itt fogunk élni” - urbanizáció és településszerkezet
Mi a tanulság?
3. Én, a robot - a technológiai fejlődés hatása az életünkre
Mi a tanulság?
4. Elveszik-e a robotok a munkánkat? - A digitalizáció közép- és hosszú távú társadalmi hatásai
Mi a tanulság?
5. Helyünk a világban - külpolitika és globális trendek
Mi a tanulság?
6. Magyarok a Föld nevű bolygón - a klímaválság és természetes környezetünk átalakulása
Mi a tanulság?
7. Remény a kitörésre - van mozgásterünk
Mi a tanulság?
IV. A magyarok közössége(i)
1. Erőforrás és megtartóerő - a közösség kis és közepes szintjei
Mi a tanulság?
2. „Hozz rá víg esztendőt” - Nemzet és nemzettudat
Mi a tanulság?
V. Tiszta Magyarország
1. Otthon a világban - biztonság, rendezettség, tisztaság
Mi a tanulság?
2. Rendezett szabadságunk - demokrácia és jogállam
Mi a tanulság?
3. Fenntartható Magyarország - épített és természetes környezetünk tisztasága
Mi a tanulság?
VI. Sikeres ország - fő erőforrásunk az ember
1. Helyezkedésünk a világban - új irányok a 21. században
Mi a tanulság?
2. Miben vagyunk jók? - Kitörésünk alapjai
Mi a tanulság?
3. Legfontosabb erőforrásunk: az emberi tőke
Mi a tanulság?
4. Mitől leszünk jobbak?
Mi a tanulság?
Zárszó
Jegyzetek
Felhasznált irodalom