MINDEN ÉS SEMMI - A DIGITÁLIS VILÁGPUSZTÍTÁS FELTÁRULÁSA

E különös, ironikus könyv a digitális világ teológiájaként is olvasható.

Nem csodálkozik, prófétál vagy átkozódik: egy mindent átható változás filozófiai alapkérdéseit nyitja fel.

" Az analóg világ ugyan túléli a digitalizálását, ám érezhetően csupán Patyomkin-falu lesz, árnyéka, salakja önmagának. Hiszen digitális megjelenési formájában

sokkal hatékonyabb. Mindig, mindenhol, korlátlanul.

A digitális világ alapképlete nemcsak a virtualitásban érvényesül. Visszahat azokra a fantazmákra, amelyek a valóságunkat strukturálják. Átfogja a „reálgazdaságot”,

módosítja a testünket, az identitásról és a szabadságról alkotott elképzelésünket,

átitatja a politikát, megváltoztatja az idő és a tér észlelését, befolyásolja a humanitást."

"Egyre inkább azt észleljük, hogy a digitális forradalomnak évszázadok alatt begyakorlott gondolati alakzatok esnek áldozatul. Az egyik oldalon a forradalom őrületétől megszállott a techno-rajongók történeti szükségállapotot

– Singularityt – kiáltanak, miközben a kritikusok, a forradalmi áradattól mintegy megdermedve, a szép új világ lélektelenségének panaszdalát éneklik. Végül aztán

mindkét oldal a vallás gondolati alakzataihoz tér vissza – félreértve ezáltal a folyamat történeti jellegét. Annak dacára, amit az átok és az ígéret, az utópia és a disztópia kettőse sugallna, itt korántsem egy olyan vírus fertőz minket, amelyet a földönkívüli intelligencia küldött ránk. Sokkal inkább egy történeti képződménnyel van dolgunk – egy ember készítette szimbolikus formával,

amely ezért aztán mulandó."

A szerzőkről:

Martin Burckhardt (1957, Fulda)

a számítógépek hangokkal, zajokkal, nyelvvel is kísérletező teoretikusa.

Művei a gépek kultúrtörténetét és filozófiáját kutatják.

Legutóbbi könyve:

Philosophie der Maschine (2017)

Dirk Höfer (1956, Heidelberg)

író, műfordító, borkereskedő, hosszú időn át a nevezetes folyóirat, a Lettre International szerkesztője.

Mindketten filozófiai kérdéseket felvető digitális játékok fejlesztői.