SZAKRALITÁS, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET I.

Bálint Sándor (1904-1980) etnográfus, művelődéstörténész, a magyar vallási néprajz megteremtője folklórkutatásunk legnagyobb alakjainak egyike. Életművét, a magyar néprajz legnagyobb egyéni teljesítményét szülőhelye, a szegedi Alsóváros archaikus hagyományainak megörökítésével hozta létre. Családi hátterét gyermekkora világának sűrű szövedékű, történeti folytonosságú közege alkotta, amely tudományos, irodalmi és művészi, művészeti vonzalmait is táplálta. A szegedi paprikatermelő parasztpolgárok közül a harmincas évek Magyarországán fiatalon egyetemi magántanárságig emelkedő, társadalmi-népi közegének tárgyi és metafizikai örökségébe beleszületett kutató azonosult saját közösségével. A folklórtudomány mellett az irodalom- és a nyelvtudomány, a hely- és egyháztörténet, az építészet-, művészet- és népzenekutatás, a könyv- és zenetörténet területén is maradandót alkotott. Pályafutása még ha életútja nem tartozik is a 20. század úgynevezett sikeres magyar tudományos karrierjei közé mostoha történelmi és személyes sorsa ellenére nemcsak sikeresnek, hanem a néphagyomány átörökítésében majdhogynem teljesnek, spirituális értelemben pedig beteljesültnek mondható akkor is, ha tragikus hirtelenséggel zárult le. Hívő katolicizmusa, európai látóköre, nemzeti és társadalmi elkötelezettsége életművén kívül életét is mintegy műalkotássá tette. Monográfusa, Csapody Miklós ebben a könyvében Bálint Sándor életútja második felének bemutatását tűzi ki célul: az adatok és összefüggések megragadását elfeledett eszmék, ritkán használt művek, ismeretlen levelek tükrében. Műve első kötetében Bálint modern keresztényszocialista, katolikus demokrata eszmevilágát elemzi. E tanulmányt Sík Sándorral való kapcsolatának feldolgozása, majd pályafutása 1940 utáni korszakának összegzése követi. Ez a terjedelmes életrajzi fejezet annak a tudomány- és eszmetörténeti szempontból különleges értékű, de lelki-emberi tekintetben is páratlan, a második kötetben közölt levelezésnek a hátterét képezi, amelyet Bálint Sándor Csatkai Endrével, Scheiber Sándorral és Hetény Jánossal folytatott.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 255 oldal