Könyvünk gyakorlati eligazítást ad a gazdálkodó szervezeteknek, és az alábbiakban foglalható össze a tartalmi felépítése:
Rövid áttekintő a közelmúltbeli áfaváltozásokról.
Az áfarendszer rendező elvei. Az első két rész az áfa általános kérdéseit taglalja (ki az adóalany, mi a különbség az adóalanyiság és jogalanyiság között, az ügyletek teljesítési helye stb.), valamint mit jelent a gazdasági célú letelepedettség (székhely, állandó telephely).
Egyes ügyletek áfabeli kezelése. A harmadik rész az egyes kiemelt ügyletek áfabeli kezelését mutatja be (bérmunka, fuvarozás, ingatlannal kapcsolatos ügyletek, export, import és termék Közösségen belüli beszerzése), továbbá az utalványok áfáját, a Közösségen belüli e-kereskedelemre vonatkozó szabályokat.
Külön (negyedik) fejezetet szántunk az ingatlanügyleteknek.
Számlázás. Az ötödik rész a gyakorlati számlázási kérdéseket hívatott megválaszolni (pl. milyen teljesítési időpontot kell írni a számlára; gyűjtőszámla; számlakorrekciók).
Az áfa levonásáról, arányosításáról, visszaigényléséről a hatodik rész szól.
Az adódigitalizációról a hetedik fejezetben lesz szó: az online számlázás (valós idejű számlaadat-szolgáltatás) és az eÁfa-rendszer bemutatása.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2026
Terjedelem: 206 oldal
Tartalom:
A legfontosabb változások 2026-tól
A legfontosabb 2025. évi áfaváltozások
Az áfa hatálya
■ Kik az adóalanyok?
■ Mi a különbség jogalanyiság és adóalanyiság között?
■ Hogyan döntsük el, kell-e áfát fizetni egy nemzetközi tranzakció esetén?
■ Áfa hatályán kívüli ügylet, fordított adózás, adómentes ügylet – mik a különbségek?
■ A teljesítés helye
A gazdasági tevékenység székhelye, állandó telephelye az áfatörvény és a VHR tükrében
■ A gazdasági tevékenység székhelye
■ Az állandó telephely fogalma
■ A teljesítéssel érintett állandó telephely fogalma
■ A szolgáltatás teljesítésével érintett több székhely/telephely
■ A szolgáltatás igénybevételével érintett több székhely/telephely
■ A megrendelő jogállása és elhelyezkedése
■ Mikor számlázhat a szolgáltató áfa nélkül? Mikor fogadhat be az igénybe vevő áfát tartalmazó számlát?
■ A szolgáltató szempontjából mikor lehet számlázni áfa nélkül főszabály alá eső szolgáltatás esetén?
■ A megrendelő szempontjából mikor jogos az áfafelszámítás a szolgáltatói számlán?
Egyes kiemelt ügyletek áfakezelése
■ Az ügyletek közvetítése
■ Más nevében, más javára történő közvetítés
■ Saját nevünkben, de más javára eljárva közvetített szolgáltatás
■ A bérmunka áfája
■ Export-import ügyletek, Közösségen belüli termékértékesítéssel kapcsolatos praktikus tudnivalók
■ Termékimport
■ Terméktovábbítás szabad forgalomba helyezés esetén
■ Felfüggesztő behozatali vámeljárás alatt álló termék
■ Termékexport
■ A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és a más tagállamba történő kivitel igazolása
■ A más tagállamba történő kivitel igazolása a nemzeti szabályok alapján
■ A más tagállamba történő kivitel igazolása a közösségi jog alapján
■ Közvetett vámjogi képviselő eljárása
■ Láncügylet
■ Mi a láncügylet?
■ A teljesítési hely meghatározása
■ A fuvarozással járó ügylet meghatározása
■ A többi (álló) ügylet meghatározása
■ A láncügyletben szereplő ügyletekhez kapcsolódó áfamérték
■ A köztes szereplő helyzete, a vélelem megdöntése
■ Példa belföldre irányuló nemzetközi láncügyletre
■ A vevői készlet egyszerűsítése
■ Milyen helyzetekre vonatkozik a vevői készlet egyszerűsítésének szabálya?
■ Mi az áfaegyszerűsítés lényege?
■ Milyen szabályok vonatkoznak a vevői készletre?
■ Vevőikészlet-nyilvántartás
■ Vevői készlet – példák
■ Általános eset
■ A termék továbbítása harmadik fél által üzemeltetett raktárba
■ A vevő helyettesítése
■ Más belföldi vevő felé történő értékesítés
■ A termék visszaszállítása
■ A 12 hónapos időkorlát túllépése
■ Termékértékesítés harmadik tagállamba 12 hónapon belül
■ Saját termék kiszállítása harmadik tagállamba
■ Saját termék kiszállítása harmadik tagállambeli vevői készlet céljára
■ Termékértékesítés az unión kívülre, harmadik országba 12 hónapon belül
■ A termék megsemmisülése, ellopása, elvesztése
■ Fuvarozás és szállítmányozás
■ Fuvarozási szolgáltatás a teljesítés helyére
■ Mit kell tudni a szállítmányozásról?
■ Fuvarozási és hasonló szolgáltatások adóalapja
■ Az exporthoz vagy a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó adómentesség
■ Utalványok áfabeli kezelése
■ Főbb fogalmak
■ Egycélú utalványok áfakezelése
■ Többcélú utalványok áfakezelése
■ A szabályozás indoka
■ Az utalvánnyal kapcsolatos ügyletek számlázása
■ Fel nem használt, beszerzett egycélú utalvány áfája
■ Az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazása (NGM–NAV-tájékoztató alapján)
■ A jogszabályi háttér áttekintése
■ A szolgáltatásnyújtáskénti megítélés szempontjai
■ A statisztikai besorolás elvei, kérdései
■ Az étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának szempontjai
■ Együttműködő közösség
Az ingatlan áfája
■ Az ingatlan fogalma az áfában
■ Ingatlannal kapcsolatos ügyletek
■ Az ingatlanértékesítés áfakérdései
■ Az új lakóingatlan-értékesítés áfája
■ Ingatlan-bérbeadás
■ Szálláshely-szolgáltatás, fizetővendéglátó tevékenység
■ Ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódó belföldi fordított adózás
Számlázás
■ A számlakibocsátási kötelezettségről általában
■ Mely állam joga határozza meg a számlázási szabályokat?
■ Milyen esetekben lehet mentesülni a számlakibocsátási kötelezettség alól?
■ Meddig kell kibocsátani a számlát?
■ A szerződések számlakiállításhoz kapcsolódó részletei
■ Pénzügyi teljesítések, cashflow-tervezés
■ Milyen következményei vannak a számlakibocsátási késedelemnek?
■ Számlakibocsátási határidő fordított adózás esetén
■ A számla tartalmi kellékei
■ Mi a számla?
■ A számla megjelenési formája
■ A nyomtatványként, nyomdai úton előállított számla
■ Pénztárgéppel előállított számla
■ Számlázóprogrammal előállított számla
■ Elektronikus számla
■ A számla adattartalma
■ Az egyszerűsített adattartalmú számla
■ A gyűjtőszámla
■ A nyugta
■ E-nyugta és e-pénztárgép
■ Alapfogalmak
■ Az e-nyugta adattartalma és alkalmazása
■ Nyugtával egy tekintet alá eső okirat
■ A számla kibocsátásának átvállalása
■ Adómérték – mikor lehet adómentesen számlázni egy belföldi szolgáltatást?
■ Fordított adózás – mikor állíthatunk ki áfa nélkül számlát?
■ „Nemzetközi” fordított adózás
■ Belföldi fordított adózás
■ Milyen „adókódot” használjunk áfát nem tartalmazó számlákon?
■ A teljesítés időpontja a számlán
■ Főszabály – az ügylet tényállásszerű megvalósulása
■ Előleg
■ Időszakos elszámolás
■ Mi a különbség az időszakos elszámolás és a gyűjtőszámla között?
■ Részteljesítés
■ Az alkalmazandó árfolyam
■ Számlakorrekciók
Az adó levonása és visszaigénylése
■ Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele
■ Mikor keletkezik adólevonási jog és mikor lehet adólevonási jogot gyakorolni?
■ Adólevonási tilalmak – az adólevonási jog korlátozása
■ Tételes elkülönítés és arányosítás
■ Az arányosítás folyamata
■ A hagyományos arányosítási módszer áttekintése (bevétel alapú arányosítás)
■ A hagyományos arányosítási módszer részletes elemzése
■ Alternatív arányosítási módszerek
■ Tárgyi eszközre vonatkozó kiigazítás
■ A tárgyi eszköz végleges értékesítése
■ Az áfa visszaigénylése
Áfadigitalizáció – az online számlaadat-szolgáltatás és az eÁfa-rendszer
■ A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának szabályai (NAV-tájékoztató szerint)
■ Adatszolgáltatásra kötelezett adóalanyok
■ Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső és nem eső ügyletek
■ Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok
■ Nem adóalany természetes személy vevő adatai
■ Vevői adószám
■ Az ügylet adatai
■ Az adatszolgáltatás módja, határideje
■ Xml = e-számla
■ Mit jelent az xml e-számla lehetőség a gyakorlatban?
■ Az xml e-számlára is érvényes az áfatörvény hitelességi elvárása
■ Az e-számla befogadói oldala
■ Van-e korlátja az xml-alapú elektronikus számlázásnak?
■ Az elektronikus számlánál is fontos az archiválás
■ Írásbeli megállapodás az e-számlázás bevezetéséről
■ Az eÁFA-rendszer (NAV-tájékoztató alapján)
■ A ViDA magyarországi implementációja – megjelent a NAV koncepciója