A minél hatékonyabb intézményes nevelés érdekében fontos, hogy a pedagógusok ismerjék azokat a személyközi problémákat, problémaköröket, amelyek foglalkoztatják a gyerekeket, segítsék őket problémáik megértésében, kezelésében; mintát, alternatívákat nyújtsanak számukra; illetve teremtsenek olyan helyzeteket, amelyekben a gyerekek egymásnak is segítséget tudnak nyújtani problémáik megoldásakor. A szociálisprobléma-megoldás tudatos, tervszerű, hatékony módszerekkel és eszközökkel történő fejlesztésére – mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok eredményei alapján – igen nagy szükség van, aminek megvalósítására csak jól felkészült, a témában tájékozott, a lehetőségeket és a korlátokat egyaránt alaposan ismerő szakemberek képesek.
E könyv ehhez kíván segítséget nyújtani. A személyközi problémákkal és megoldásukkal kapcsolatos nemzetközi és hazai kutatások kereteit adó elméleti modelleket, a felmérések eredményeit, valamint a fejlesztések alapelveit és néhány program főbb jellemzőit tartalmazza. A 2009 és 2014 között, 4–23 évesek körében végzett hazai vizsgálatok célja a személyközi problémák jellemzőinek, a problémamegoldó gondolkodás sajátosságainak, valamint ezek induktív gondolkodással, érdekérvényesítéssel (együttműködéssel, segítéssel, versengéssel, vezetéssel), szorongással, valamint családi és iskolai háttérrel való kapcsolatának feltárása volt.