TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2024

2020. július 1-jén lépett hatályba az új társadalombiztosítási törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [Tbj. (új)]. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a régi, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet [Tbj. (régi)].

2020. július 1-jével tehát a társadalombiztosítási szabályok több tekintetben is érdemben megváltoztak. Ezeket, valamint a 2021. január 1-jén életbe lépett újdonságokat (pl. családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény) is ismertetjük kiadványunkban.

A szakkönyv első, nagyobb terjedelmű része a biztosítási kötelezettséggel, a biztosítottak járulékfizetésével, az ehhez kapcsolódó bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel foglalkozik, és bemutatja a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat, valamint az ezzel szemben érvényesíthető egyes adókedvezményeket.

A kiadvány második része a pénzbeli ellátásokat és a családtámogatási ellátásokat tárgyalja. 2020. január 1-jétől kezdve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők: csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj és táppénz.

Jelen szakkönyv célja, hogy segítsen eligazodni a 2021. évtől ismét változó új rendelkezések között és hasznos tanácsokkal szolgáljon a társadalombiztosítási ellátások igénylésével, igénybevételével kapcsolatban.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2024

Terjedelem: 300 oldal

Tartalom:

ELSŐ RÉSZ: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

I. FEJEZET: BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

1. BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA

■ Biztosítottak

■ Foglalkoztatott személyek

■ Önálló vállalkozók

■ Egyéb kategória

2. Biztosítottak körének újszerű meghatározása

■ Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok (Foglalkoztatott személyek közül)

■ Munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint biztosított

■ Szövetkezet tagja

■ Szakmunkástanulók

■ Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

■ Megbízási, vállalkozási jogviszony

■ Választott tisztségviselők

■ Biztosítás időtartama

■ Szerzői jogvédelem alá eső alkotás és a rokonjogok

■ Állami projektértékelői jogviszonyban álló személy

■ Külföldi foglalkoztató számára külföldön folytatott tevékenység

■ Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok (Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok az önálló vállalkozók közül)

■ Egyéni és társas vállalkozók biztosítása

■ Egyéni vállalkozók biztosítása

■ Társas vállalkozók biztosítása

■ Kisadózó vállalkozó

■ Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok (Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok az egyéb kategóriában)

■ Egyéb címen biztosított személyek

■ Álláskeresési támogatásban részesülő személyek

■ Egyházi személyek

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelők

■ Köztársasági elnök házastársa

3. Biztosítás szünetelése

4. Mentesülés a biztosítási kötelezettség alól

■ A biztosítás nem terjed ki

■ A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra sem

II. FEJEZET: BELFÖLDI - KÜLFÖLDI - HARMADIK ÁLLAM ÉS POLGÁRA

1. Külföldi–belföldi illetőség

■ A belföldinek minősülő személy meghatározása

■ A belföldiséget igazoló okmányok

2. Harmadik állam polgára

III. FEJEZET: JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. Egyes járulékfajták

■ Új 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék

■ 10 százalékos nyugdíjjárulék

■ Egészségügyi szolgáltatási járulék

■ Táppénz-hozzájárulás

■ Szociális hozzájárulási adó

2. Járulékfizetés foglalkoztatott személyek esetén

■ Járulék alapjául szolgáló jövedelmek köre

■ Minimum járulékalap bevezetése a munkaviszony szerint biztosított személyek körében

■ Járulékalapot nem képező jövedelmek

■ Nem forintban keletkezett járulékalap

■ A 18,5 százalékos egységes társadalombiztosítási járulékra vonatkozó egyéb rendelkezések

■ A járulékkülönbözet elszámolása

■ Külföldi vállalkozásra (munkáltatóra) vonatkozó szabályok

■ Az elévülési idő figyelmen kívül hagyására irányuló eljárás

3. Önálló vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége

■ Egyéni vállalkozók és társas vállalkozók járulékfizetési rendszere

■ Biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó fizetési kötelezettsége

■ Többes vállalkozói jogviszony

■ Biztosított mellékfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó fizetési kötelezettsége

■ Kisadózó vállalkozások tételes adóját fizetők társadalombiztosítási helyzete

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelő törvényesnél magasabb összegű járulékfizetése

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó közös szabályok

4. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

IV. FEJEZET: CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY

1. Családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályok

2. Családi járulékkedvezmény érvényesítése

V. FEJEZET: MEGÁLLAPODÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSRA

1. Megállapodás kötése nyugdíjra

■ Évvásárlás

■ Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányi idő szolgálati időként történő figyelembevétele a nyugdíj megállapításánál

■ Megállapodás 1998. évre a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére

■ Megállapodás kötésére illetékes szerv

■ Járulék-visszafizetés

2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra

■ Egészségi állapotfelmérés

■ Az érintett személyek

3. A megállapodás közös szabályai

VI. FEJEZET: A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS EGYES ELLÁTÁSAIRA JOGOSULTAK

1. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

2. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

■ Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett

■ Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személyek

■ Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

■ Egy sokat vitatott szabály (hat havi járuléktartozás)

■ Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság időtartama

■ Amikor nem lehetne (kellene) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (TAJ kártya vagy Európai Egészségbiztosítási Kártya)

■ Bejelentési kötelezettség vagy igazolás kiadásának elmulasztása és szankciói

VII. FEJEZET: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELY ÁLTAL KIFIZETETT ELLÁTÁSOK ÉS A TÁPPÉNZ-HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁMOLÁSA

VIII. FEJEZET: NEMZETKÖZI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

1. Harmadik állam és polgára

2. Kétoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy

3. Munkavállalás, biztosítás az Európai Gazdasági Térségben

■ Közösségi jog

■ A koordináció alapelvei

■ Joghatóság

■ Munkavállaló, önálló vállalkozó egyidejűleg több tagállam területén történő munkavégzése

■ Biztosítás a lakóhely szerinti államban

■ Biztosítás a cég székhelye vagy a vállalkozás telephelye szerint

■ Munkaviszony az egyik és önálló vállalkozói tevékenység a másik államban

■ A1 igazolás igénylése

■ Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása

■ Kiküldetés

■ Egyéb rendelkezések és kivétel engedélyezése a főszabály alól

■ A munkavállaló és az önálló vállalkozó meghatározása

■ Alkalmazandó jog meghatározásához szükséges adatszolgáltatás és nyilatkozattétel

■ Állami foglalkoztatottak

MÁSODIK RÉSZ: A SZOCIÁLIS HOZZÁRULÁSI ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezések [2018. évi LII. törvény]

■ Adófizetési kötelezettség – az adó alapja

■ Adó mértéke és fizetendő összege

■ Adófizetésre kötelezett személy

■ Adóra vonatkozó közös szabályok

■ Adófizetés alóli mentesülés esetei

■ Egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja

■ Mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja

■ Adóalap megállapításának különös szabályai

■ Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól

2. Adóval szemben érvényesíthető kedvezmények

■ Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

■ Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

■ Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

■ Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

■ Közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

■ Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

■ Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

■ A 2.1 – 2.7 pontok szerinti adókedvezményekre vonatkozó közös szabályok

■ A szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye

3. Eljárási és egyéb szabályok

HARMADIK RÉSZ: PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS

2. TÁPPÉNZ (GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ)

■ A pénzbeli ellátások összegének kiszámítása

■ A táppénz naptári napi alapjának meghatározása

3. CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ

4. ÖRÖKBEFOGADÓI DÍJ

5. GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ

■ „Diplomás” gyermekgondozási díj

6. MÉLTÁNYOSSÁGBÓL ENGEDÉLYEZHETŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

■ Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások iránti kérelem benyújtása

7. BALESETI TÁPPÉNZ

8. NÉHÁNY FONTOS ELJÁRÁSI SZABÁLY

■ Az okmányok használata

■ Az igénybejelentéssel, igényérvényesítéssel kapcsolatos szabályok, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nem mûködik

■ Az igénybejelentéssel, igényérvényesítéssel kapcsolatos szabályok, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely mûködik

■ A jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése

9. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

■ Orvosi beutalóval igénybe vett egészségügyi szolgáltatás esetén

■ Orvosi beutaló nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás esetén

■ A tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelés esetén

■ Gyógyászati segédeszköz átvétele, illetve próbája esetén

■ Szűrővizsgálat igénybevétele esetén

■ Sajátos nevelési igényű gyermek és kisérője részére

■ Az utazási költség megtéríthető

■ Az utazási költségtérítés igénylése

■ Utazási költségtérítés igénylése

■ Utazási költségtérítés igénylése sajátos nevelési igényű gyermek és kisérője részére

■ Utazási költségtérítés igénylése szervezett szűrővizsgálaton történő részvétel esetén

NEGYEDIK RÉSZ: CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK

1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS

2. CSALÁDI PÓTLÉK

■ Nevelési ellátás

■ Iskoláztatási támogatás

■ Mitől függ a családi pótlék összege?

■ A családi pótlék folyósításának szabályai

■ A családi pótlék iránti kérelem benyújtása

3. GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (GYES)

■ Jogosultság

■ Gyermekgondozást segítő ellátás mellett végezhető keresőtevékenység

■ Bejelentési kötelezettség

■ A gyermekgondozást segítő ellátás összege

■ A gyes együttfolyósításának szabályai

■ A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem

4. GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS (GYET)

■ Jogosultság

■ A gyermeknevelési támogatás összege

■ A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem

5. ANYASÁGI TÁMOGATÁS

■ Jogosultság

■ Az anyasági támogatás összege

■ Az anyasági támogatás iránti kérelem

■ Családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtása

■ Jogorvoslat

MELLÉKLETEK (23 darab melléklet)