TECHNOLÓGIA JOG – ROBOTJOG – CYBERJOG - Elfogyott

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

 

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

 

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

 

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2018

Terjedelem: 331 oldal

 

A tartalomból:

 

Első rész: Technológia jog

I. fejezet: Jog és technológia

1. Bevezetés

2. Romboló technológiák jogi vonatkozásai

3. Ismeretlen technológiák jogi kihívásai

 

II. fejezet: Adatvédelem és technológia

1. Cím: Új technológiák adatvédelmi jogi elemzése

1. Bevezetés

2. Új alapelvek: beépített és alapértelmezett adatvédelem elve

3. A dolgok internete a helymeghatározás fényében

4. Biometrikus azonosítás

5. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – közösségi oldalak

6. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – a keresőmotorok tevékenységének adatvédelmi megítélése

7. A pilóta nélküli légi járművek, a drónok és az adatvédelem kapcsolata

8. Blockchain/blokklánc technológia

9. Big data

10. Összegző megállapítások az új technológiák adatvédelmi kihívásaihoz

 

2. Cím: A felhőszolgáltatások egyes adatvédelmi jogi szabályai

1. A felhőszolgáltatások jelentősége az online ökoszisztémában

2. A felhőszolgáltatások információtechnológiai alapjai

3. A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi jogi összefüggései

4. Az Európai Unió adatvédelmi jogi szabályozási kerete és a felhőszolgáltatás kihívása

 

III. fejezet: Versenyjog

1. Szellemi tulajdon technológiai fejlődést biztosító versenyjogi korlátja

2. A kutatás-fejlesztési együttműködések versenyjogi vonatkozása

3. Technológiai szabványok és szabadalmak a versenyjogi gyakorlatban

4. Versenyjogi visszaélések a szabadalmakkal

5. Adatalapú gazdaság versenyjogi vonatkozásai

6. Online platformok versenyjogi vonatkozásai

7. Algoritmusokkal kapcsolatos versenyjogi aggályok

 

IV. fejezet: A platform alapú gazdaság jogi vonatkozásai

1. Cím: Bevezető

2. Cím: Az online tartalomszolgáltató platformok jogi vonatkozásai

1. Területi alapú korlátozások versenyjogi gyökerei

2. Az online tartalomszolgáltatások uniós hordozhatóságának lehetőségei

 

3. Cím: Területalapú korlátozások (az EU Geoblocking rendelete)

 

4. Cím: A megosztáslapú gazdaság (sharing economy) jogi kérdései

1. Bevezetés

2. Fogalommeghatározás

3. Szabályozási kihívások

 

5. Cím: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, mint platformszolgáltatás

1. A szabályozás jelentősége és kulcsfogalmai

2. Az előzetes engedélyezést kizáró elv

3. Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó sajátos szabályok

4. A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége a szolgáltatásán keresztül elérhetővé tett tartalomért

5. Az elektronikus kereskedelem sajátos fogyasztóvédelmi szabályai

 

6. Cím: Az üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek tisztességessége és átláthatósága

1. A tisztességességi rendelettervezet előzményei és okai

2. A rendelettervezet tárgya és hatálya

3. A tisztességtelen szerződési feltételek jellemzői

4. A szolgáltatás felfüggesztése vagy megszüntetése üzleti felhasználó tekintetében

5. Áruk, szolgáltatások közvetítői rangsorolása

6. A megkülönböztetett bánásmód indokoltságának igazolási kötelezettsége

7. Adatvédelmi tájékoztatás a személyes adatokhoz való hozzáférésről

8. Eltérő feltételek előírása az egyéb eszközöket is igénybe vevő üzleti felhasználóknak

9. Jogorvoslati rendszer – belső panaszkezelési, vitarendezési mechanizmus

10. A B2B tisztességi szabályok elfogadása

 

7. Cím: A videomegosztóplatform-szolgáltatások

1. A videomegosztóplatform-szolgáltatás fogalmi meghatározása

2. A videomegosztóplatform-szolgáltatás „műfaji” sajátosságai

3. Az AVMS irányelv felülvizsgálatára irányuló módosításban javasolt megoldás

 

8. Cím: Az online platformok működésének fogyasztóvédelmi vonatkozásai

1. Bevezető

2. Az online platformok fogyasztók védelme szempontjából meghatározó sajátosságai

3. Bizottsági javaslat a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb érvényesítésére

4. Online platformokkal szembeni eddigi európai fellépések

 

Második rész: Robotjog

1. Fogalmi alapvetések

2. Az emberi gondolkodás az ember teremtette lényekről – eszmetörténeti és társadalomelméleti kiindulópont

3. A jogi szabályozás keretei

4. A szabályozás alapvető elvei

5. A robot jogalanyiság problémája – a „Robo Sapiens” jogállását érintő kérdőjelek: dolog vagy jogalany?

6. Felelősség a robotokkal és/vagy robotok által okozott károkért

7. Robotikai Charta – Az EP javaslata a robotika etikai magatartási kódexére

8. Egyes robotizált technológiák kihívásai

9. Egy közjogi probléma – a Robot állampolgársága

10. Összefoglaló megállapítások

 

Harmadik rész: Cyberjog

I. Fejezet: Az online nyilvánosság alkotmányjogi vonatkozásai

1. Az internetes kommunikáció jogi előkérdése – a jogi szabályozhatóság dilemmája

2. Az internetes tömegkommunikáció hatása a nyilvánosság szerkezetére

3. Az internetes kommunikáció sajátosságai

4. A tárhelyszolgáltató felelősségének alkotmányjogi megközelítése

5. Keresőmotor –szolgáltatók és az internetes szólásszabadság

6. Az internetes nyilvánosság új színtere: a közösségi hálózatok, platformok – a közösségi média

7. Frekvenciaszűkösség után szűrőbuborék? – a személyre szabott tartalomkínálat csapdája

8. A hozzáférés szabadsága

9. Fake news

10. Jogellenes online tartalom eltávolíthatósága

 

II. Fejezet: Hálózatsemlegesség

1. Bevezető

2. Az EU szabályozása

3. Az USA hálózatsemlegesség-sazbályozása

 

III. Fejezet: Hálózati és információs rendszerek biztonsága európai szabályozásának alapjai

1. Bevezetés

2. Fogalmi keretek

3. A HIR szabályozásának rendszere és jellemzői

4. Az Európai Unió HIR biztonsági szabályozása

 

IV. Fejezet: Cybercrime

1. Néhány előkérdés

2. A cybercrime fogalmi bizonytalansága

3. A kiberbűnözés jellemzői

4. Néhány jelentős nemzetközi jogforrás

5. Az Európai Unió jelentősebb jogforrásai

6. A cybertér egyes devianciái

7. A jogellenes tartalmak blokkolása

 

Irodalomjegyzék