A folyók, patakok, csermelyek, folyócskák, folyamok mind a tengerekbe tartanak. Ők a föld testének erei. Az író, aki ezúttal a bemutatásukra vállalkozott, folyamatosan magasra teszi a lécet. A Dunáról írt már könyvet, most a legmagyarabb folyó, a Tisza került sorra.
Márpedig aki a Tiszáról ír, az rólam is ír, mert az én világhelyem a Marostorok Szegednél, amelynek főutcája maga a folyó. A szabályozás felbőszítette a Tiszát, ezért is mosta el a falut Szegedből, 1879-ben. Ugyanis felülről kezdték átvágni a kanyarjait, hatalmas árterületét, és felgyorsult a sebje, vagyis sodrása.
Ez a folyószociográfia nemcsak természeti leírásokat, magyarázatokat ad, hanem történelmi, gazdaságföldrajzi eseményeket is ábrázol. A parton megtörtént szinte minden fontos jelenségre reagál, de a főhős, egy merész embernő, Fecske szerepeltetésével valójában a regény területére is behatol.
Miután végighajózta a folyót, „némi csalódottsággal szemlélte, hogy [a Tisza] 962 kilométert megtéve, önállóságát feladva miként rohan egy másik folyó karjaiba”.
A Tiszai história egy szépirodalmi folyó-irat. Olvassátok el ezt a könyvet!
Temesi Ferenc
Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító,
forgatókönyvíró, az MMA rendes tagja
HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA író, kulturális antropológus eddig megjelent köteteiben (például 33 áthalló, Munkakönyv, Anyádat!, Apád fülét!) pillanatképeket mutatott a bennünket burkoló, karcoló világból. Terepmunkáit követően most újabb előremutató darabbal jelentkezik, amelyben Magyarország második legnagyobb folyójáról ír. Az első részhez hasonlóan (Dunai história. Az aranyföveny), az itt olvashatók igaz történetek, párbeszédek, elfeledett történelmi „lelemények”. A témakör átnyúlik határainkon, és a Nagyalföld mint folyók nászának színtere jelenik meg. A megtért utazó a Felső-Tiszáról indulva, tengereken átkelve jut vissza a kiindulóponthoz, mert felismerte, hogy ideje hazamenni.
A kötet adatai:
Formátum: 145 x 225 mm
Kötés: keménytábla
Megjelenés éve: 2024
Terjedelem: 236 oldal