VÁLTOZÓ KÖZIGAZGATÁS

A kötet adatai:

Kötés: Puhakötés

Megjelenés éve: 2011

Terjedelem: 222 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Előszó

 

I. fejezet:

ÁLLAM, KÖZIGAZGATÁS, KORMÁNYZÁS: TRADÍCIÓK, ELMÉLETEK, GYAKORLATOK

1. Bevezetés

2. Az állammal kapcsolatos narratívák

2.1. A klasszikus tradíció: az autonóm és az autoriter állam

2.2. A demokratikus tradíció: a plurális, kooperatív állam

2.3. A liberális tradíció: túlterhelt és túl nagy állam

2.4. A marxista és szocialista tradíció: az erős és szükséges állam

3. A hagyományos államtól a partneri együttműködésig

4. A közös kormányzásra ható tényezők

5. A közös kormányzás nemzetközi gyakorlata

5.1. Ausztrália

5.2. Kanada

5.3. Hollandia

5.4. Új-Zéland

5.5. Svédország

5.6. Amerikai Egyesült Államok

6. Az állam és a társadalom új szerződése

Felhasznált irodalom

 

II. fejezet:

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELADATAI A NEMZETKÖZI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN

1. Az intézmények leépítése, az állami funkciók kiüresítése

2. Üzleti alapelvek és módszerek a közszektorban

3. Az érdem leértékelődése

4. A kormányzás túlterheltsége

5. Konklúzió

Felhasznált irodalom

 

III. fejezet:

A KÖZIGAZGATÁS REFORMJÁNAK ELSŐ EREDMÉNYEI ÉS HIBÁI

1. Bevezetés

2. Állami szerepvállalás a XXI. században

3. Központi közigazgatás

4. Regionális, megyei szint

5. Helyi, települési szint

6. Összegzés

Felhasznált irodalom

 

IV. fejezet:

MERRE TOVÁBB KÖZIGAZGATÁS: VÁLASZÚTON

Felhasznált irodalom

 

V. fejezet:

AZ ÖNKORMÁNYZATOK MODERNIZÁCIÓS KIHÍVÁSAI

1. Bevezetés

2. A kiindulópont

3. Helyzetelemzés

4. Kihívások

Felhasznált irodalom

SWOT analízis

 

VI. fejezet:

REFORMER, ÚTKERESŐ, VISSZAESŐ VAGY JAVÍTHATATLAN

1. A változó önkormányzat

2. A mozdulatlan önkormányzati rendszer

3. A helyi kormányzás intézményi mátrixa

4. Intézményi innováció

Felhasznált irodalom

 

VII. fejezet:

TRENDEK, FEJLŐDÉSI IRÁNYOK: ÖNKORMÁNYZATOK NYUGAT-EURÓPÁBAN

1. Bevezetés

2. Makro-trendek

2.1. Urbanizáció

2.2. Globalizáció

2.3. Európaizálódás

3. Mezo- és mikro-trendek

3.1. A szolgáltatási gyakorlat átalakulása

3.2. A végrehajtói szerep erősítése

3.3. A tradicionális demokráciamodell változása

4. Dilemmák, nyitott kérdések

Felhasznált irodalom

 

VIII. fejezet:

A DECENTRALIZÁCIÓ ÉS A FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZEREPE A KÖZSZOLGÁLATI POLITIKA FEJLESZTÉSÉBEN

1. A gazdasági és pénzügyi helyzet, mint a reform fő hajtóereje

2. Különböző utak, eltérő modernizációs törekvések

3. A közigazgatás modernizációja és a Lisszaboni stratégia

4. A centralizáció és decentralizáció előnyei és hátrányai az emberi erőforrás gazdálkodásban

5. Decentralizált modell versus hierarchikus bürokrácia

6. A decentralizáció korszaka után visszatérés a centralizációhoz: a finn eset

7. A centralizáció és decentralizáció optimális arányának kutatása: az észt példa

8. Decentralizációs kezdeményezések kombinációja az ír HR politikában

9. Halmozódó tapasztalatok a politikai decentralizáció keretében: a spanyol eset

10. Következtetések

Felhasznált irodalom

 

IX. fejezet:

KÖZSZERVEZET, KÖZSZOLGÁLAT, KÖZBIZALOM: A VÁLTOZÁS ÚTJÁN

1. A közigazgatás reformja és a változás koncepciója

2. Közmenedzsment elméletek – új realizmus?

3. A szervezeti struktúra és a személyzet kapcsolata

4. A siker, a jó közigazgatás és a bizalom

5. Állampolgári attitűdök, kormányzati teljesítmények

6. A köz- és magánszektor összevetése, közszolgálati értékek

7. Kormányzati teljesítmény és a választók bizalma

8. Konklúzió: köztisztviselő vagy átlagember?

Felhasznált irodalom

 

X. fejezet:

A KÖZSZOLGÁLATI REFORMOK HELYZETE KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN A CSATLAKOZÁS UTÁN

1. Bevezetés

2. Az elemzés kerete

3. A közép-kelet európai országok közszolgálati rendszerei: utak és eredmények az európai igazgatási alapelvek tükrében

3.1. A közszolgálat helyzete a közigazgatási reformok keretében

3.2. A közszolgálat jogi alapjai

3.3. A közszolgálat központi irányítása

3.4. A nyílt pályázati rendszer

3.5. Versenyvizsga, a jelöltek kiválasztása

3.6. A közszolgálati felső vezetés irányítása és depolitizációja

3.7. A közszolgálat foglalkoztatási biztonsága

3.8. Értékelési rendszerek

3.9. Illetményrendszer

3.10. Képzés, továbbképzés

3.11. Jogok és kötelezettségek rendszere

4. Szakterületi összevetés

5. Az intézményesülés szintjének összehasonlítása

6. Melyik az alkalmas közszolgálati modell a közép-kelet európai országok számára?

7. Következtetések

Felhasznált irodalom

 

XI. fejezet:

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNY HELYZETÉRŐL

1. Bevezetés

2. A közigazgatás-tudomány szakmai infrastruktúrája

3. Közigazgatás-tudományi oktatás, képzés

4. állami, politikai döntések megalapozása

5. Kutatási témák, módszerek, eredmények

6. Általános megállapítások

7. Felelős tudomány vagy a tudomány felelőssége?

Felhasznált irodalom

 

Utószó