VÉGREHAJTÁS UTÁN MEGSEMMISÍTENDŐ!

2025. június 15. egy különleges nap számomra, hiszen a 96. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelenik meg és kerül bemutatásra a Végrehajtás után megsemmisítendő! című könyvem a Gondolat Kiadó jóvoltából. A jeles alkalom közeledtével óhatatlanul felmerül bennem a kérdés: hogyan jutottam el idáig?

 

Meghatározó volt számomra a családom, szüleim és bátyám könyvszeretete – nálunk mindig mindenki olvasott. Az általános iskolában Klári néni, azaz Thiel Miklósné varázslatos személyisége és különleges szeretete ösztönzött arra, hogy minden tudást magamba szívjak. A középiskolában Csuka Zoltán és más tanáraim vezettek be az önálló szellemi munka rejtelmeibe, míg az egyetemen leginkább a Bimbó Mihály professzor úr elvárásainak való megfelelési vágyam hajtott előre.

 

Ez a könyv – anélkül, hogy tudatosan törekedtem volna rá – eddigi kutatómunkám keresztmetszetét adja. A kötet címét viselő első tanulmány kandidátusi értekezésem „mellékterméke”. A disszertáció írása közben ismerkedtem meg azokkal a debreceni fiatal értelmiségiekkel, akik számára Zöld Sándor az 1930-as évek közepétől az „új” világ mindent ígérő, fénylő csillaga lett. A vele és családjával történtek mély nyomot hagytak bennem – olyannyira, hogy csak úgy tudtam szabadulni tőlük, hogy leírtam mindazt, amit róluk megtudtam. Ahogyan ezt a témát, úgy a többit is szinte a „véletlen” sodorta elém. Az egyik hozta a másikat, az egyikből szinte automatikusan következett a másik. A debreceniek, mielőtt Zöld Sándor követőivé váltak volna, a népi mozgalom bűvkörében éltek. És mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a népiek világát én is megismerjem.

 

Később a Juhász Gyula professzor úr vezette Magyarságkutató Csoporthoz kapcsolódva az ország szétszabdalt állapotával és népének sorsával kezdtem foglalkozni. Juhász Gyula vezetői funkcióból történő felmentését nem tudtam elfogadni, így végül – szintén a véletlennek köszönhetően – Cseh-Szombathy László akadémikus közvetítésével 1992-ben a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa lettem. Itt a magyar népességfejlődés, népességfogyás és migrációs folyamatok összefüggéseit próbáltam feltárni és megérteni.

 

A kötet írásai ezt az „életutat” tükrözik!

 

Dr. Tóth Pál Péter, az MTA doktora

 

Dr. Tóth Pál Péter 1942-ben született Jászárokszálláson. Az elemi iskolát helyben, a középiskolát Egerben (1956–1959) és Jászberényben (1959–1960) végezte. 1960 és 1965 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója. 1978–1986 között az ELTE Szociológiai Tanszékének tudományos munkatársa, majd docense (Budapest). 1986–1992 között a Magyarságkutató, 1992-től pedig a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. 1989-ben a kandidátusi, 2009-ben az MTA doktora fokozatot szerezte meg.

 

A kötet adatai:

Formátum: 145 x 225 mm

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2025

Terjedelem: 264 oldal