VISZÁLY ÉS EGYÜTTÉLÉS

A reformáció emlékévében megjelent tanulmánykötet 20 írást tartalmaz a korszak interdiszciplináris kutatásairól tanúskodva.

A Reformáció Emlékbizottság Vallásközi Munkacsoportja 2015. november végén „Vallások együttélése egykor és most” címmel konferenciát rendezett. Az első ülés a vallásközi kapcsolatok aktuális kérdéseit járta körül, míg a délutáni előadások történelmi perspektívában vizsgálták a kérdéskört, ezen belül külön figyelmet szentelve a katolicizmus és a reformáció hódoltságbeli helyzetének. Ennek a konferenciának a kérdésfelvetéséből – ha nem is a konkrét anyagából – nőtt ki ez a tanulmánykötet. A kibontakozó beszélgetés – szakmai vita – és a hallgatóság visszajelzései ugyanis egyértelműen jelezték, hogy a témát érdemes részletesebben is körüljárni, mint amire négy húszperces előadás lehetőséget adott.

Ugyanakkor az is hamar egyértelművé vált, hogy a történeti és a mai társadalmi kérdések együttes tárgyalása szétfeszítené egyetlen kötet kereteit. Így született meg a döntés a történeti szekció tematikájának tanulmánykötetben történő feldolgozásáról, a könyv előkészítése pedig átkerült az emlékbizottság Tudományos Munkacsoportjához. Az itt megjelenő húsz tanulmány szerzői – egyetemek, kutatóintézetek, levéltárak munkatársai – csaknem ugyanannyi tudományos műhelyt képviselnek az ország, sőt a Kárpát-medence különböző régióiból. A kötet ezzel széles keresztmetszetét adja a korszak hazai kutatásának, és tükrözi a Tudományos Munkacsoportnak azt a többéves törekvését, hogy a reformációkutatást elsősorban ne saját tudományos projektek elindításával, hanem a már működő kutatóhelyek munkájának és együttműködésének ösztönzésével segítse elő. Egyúttal azonban ez a könyv a munkacsoport legjelentősebb közvetlen hozzájárulása is ehhez a szakmai munkához, hiszen a vállalkozás számtalan szállal kötődik a Reformáció Emlékbizottsághoz. A szerkesztés és kiadás az emlékbizottság támogatásával történt. A kötet szerkesztője, szaklektora és kiadója a munkacsoport tagja, de a szerzők között is megtalálható a munkacsoport tagja éppúgy, mint a Tudományos Munkacsoport szakmai irányításával meghirdetett kutatási pályázatok nyertesei. (Ittzés Gábor)

 

Szerzők: Hafenscher Károly, Ittzés Gábor, Csepregi Zoltán, Varga Szabolcs, Ács Pál, Muntán Emese, Dobrovits Mihály, Őze Sándor, Bitskey István, Varsányi Orsolya, Tusor Péter, Balázs Mihály, Lovas Borbála, Balogh Judit, H. Németh István, J. Újváry Zsuzsanna, Bagi Zoltán

 

A kötet adatai:

Formátum: 170 x 240 x 40 mm

Kötés: Keménykötés

Megjelenés éve: 2018

Terjedelem: 623 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Hafenscher Károly: Lectori salutem Ittzés Gábor: Szerkesztői előszó Ács Pál, ‘Az Ige fogságában: Biblia és bibliaismeret Magyarországon a reformáció korában’ Bagi Zoltán Péter, ‘A bécsi zsidó közösség és Mordechai (Marx) Meisl pénzügyi szerepvállalása a tizenöt éves háborúban (1591–1606)’ Baku Eszter & Kovács Gergő, ‘Kulturális emlékezet rétegei: Oszmán épületek emlékezete Magyarországon’ Balázs Mihály, ‘Közel az iszlámhoz? Az korújkori unitarizmus és a muszlim hit viszonya az újabb kutatások tükrében’ Balogh Judit, ‘Vallások, felekezetek között: Apafi Mihály erdélyi fejedelem portai diplomáciájának elemei’ Bitskey István, ‘Katolikus szerzők iszlámképe a hódoltság idején’ Csepregi Zoltán, ‘A török a protestánsokat pártolja? A hódoltsági reformációról Melanchthontól Bullingerig’ Ferenczi Ilona, ‘Üdvözlégy Mária – Üdvözlégy Krisztus: Keresztény felekezetek közös dallamkincse a 16–17. században’ Gerelyes Ibolya, ‘Az arabeszk motívum megjelenése a 17. századi mezővárosi ötvösségben’ H. Németh István, ‘Kassa, egy többfelekezetű régióközpont jellegzetességei a 16–17. században’ J. Újváry Zsuzsa, ‘A barsi református falvak a török uralom alatt és az 1599. évi tatárpusztítás’ Lovas Borbála, ‘Magyar törökök, kicsiny pogányok, zsidózók: Az unitarizmus kritikája a 17. századi hitvitai irodalomban’ Mikó Árpád, ‘A magyarországi oszmán-török épületek szerepe művészettörténetünkben: Műemlékvédelem és művészettörténet-írás’ Muntan Emese, ‘Felekezeti határok áthágása: Törvénytelen és vegyes házasságok a 17. századi Temesközben és a Szörénységben’ Őze Sándor és Dobrovits Mihály, ‘Magyarország török hódoltsága és az iszlám ismerete a 16. század második felében és a 17. század első harmadában’ Péter Éva, ‘Dallamok felekezetváltása a 16–18. századi gyülekezeti énekgyakorlatban’ Sudár Balázs, ‘Dzsámivá alakított templomok a hódoltságban’ Tusor Péter, ‘Kortársak vallomásai Pázmány Péterről’ Varga Szabolcs, ‘Reformáció a Dél-Dunántúlon a 16. században’ Varsányi Orsolya, ‘A Mahomet vallása és az Vyitoc Pázmány Péter Kalauzában’ Angol és német nyelvű összefoglalók A kötet szerzői Képek Névmutató