A TERÜLETI STRATÉGIÁKTÓL A MONITORINGIG

A területi tervezés hazai irodalma nem bővelkedik jelentősebb művekben. Pedig a területi tervezés reneszánszát éli, hiszen az Európai Uniós csatlakozás a regionális politikában új elvárásokat fogalmaz meg. Ezek között szerepel, hogy a régióknak, a kistérségeknek, de a számottevő településeknek is szükséges fejlesztési terveket készíteni, amik alapján aztán kidolgozzák a fejlesztési programjaikat. Ezek a programok jelentik majd az alapját a támogatásoknak, az azok iránti pályázatoknak. Ajánljuk a területfejlesztési tanácsok munkatársainak, a kistérségi társulásoknak és nagyobb önkormányzatoknak, a különböző területi elemző, tanácsadó kutatóintézeteknek, gazdasági szervezeteknek, tervezési, fejlesztési feladatokban érdekelt vállalkozásoknak.

A kötet adatai:

Méret: B/5

Terjedelem: 366 oldal

Kötés: keménytáblás

Tartalom:

Bevezetés 13

1. A területi stratégiák az Európai Unióban 15

1.1. Az Európai Unió regionális politikájának alapelvei 16

1.2. A források és működés elvei 25

1.3. Európai szintű területi stratégiák 30

1.3.1 EURÓPA 2000 és EURÓPA 2000+ 31

1.3.2 Az Európai Területfejlesztés Perspektívái (ESDP) 46

1.4. Multiregionális fejlesztési stratégiák 55

2. Területi tervezés és programozás Magyarországon 61

2.1. Az átmenet szakaszai 61

2.1.1 A válságkezelő indulás 62

2.1.2 Az elkezdett intézményesülés 64

2.1.3 Az akadozó felkészülés 67

2.2. A területfejlesztési koncepciótól a programozásig 70

2.2.1 A stratégiai szemlélet megjelenése

a területfejlesztési tervekben 71

2.2.1.1. A területi stratégiaépítés folyamata 76

2.2.1.2. A megyei területfejlesztési koncepciók

készítésének sajátosságai 94

2.2.1.3. Nemzetközi részvétel a hazai koncepciók kidolgozásában 99

2.2.2. Programozással az uniós forrásokért 106

2.2.2.1. Területfejlesztési programok a régiók és a megyék szintjén 107

2.2.3 A régiók szerepe az NFT kidolgozásában 109

2.2.3.1. A Közép-Dunántúl minta Regionális Cselekvési Terve 111

2.2.4 A jövő kihívásai a hazai területi tervezésben 114

3. Stratégiai és operatív program a Nyugat-dunántúli régió példáján 117

3.1. A stratégiai és regionális keretek 118

3.1.1 Nyugat-Dunántúl az általános társadalmi,

gazdasági és intézményi fejlődési trendek tükrében 118

3.1.2 Stratégiai politikai keretek:

Európai Unió, nemzeti és regionális koncepciók 120

3.1.2.1. Európai szintű politikai keretek 120

3.1.2.2. Nemzeti szintű politikai keretek 126

3.1.2.3. Regionális szintű politikai keretek 131

3.1.2.4. A korábbi fejlesztési szándékok

megvalósulását célzó beavatkozások értékelése

a Nyugat-dunántúli régióban 133

3.2. A régió bemutatása 141

3.2.1. Fő erősségek 151

3.2.2 Fő gyengeségek 152

3.2.3. Fő lehetőségek 155

3.2.4. Fő veszélyek 156

3.3. Jövôkép, célkitűzések, prioritások 158

3.3.1. A régió "jövőképe" 158

3.3.2. A stratégia elvei 160

3.3.3. Stratégiai célok és prioritások 161

3.4. Stratégiai programok és operatív intézkedések 164

3.4.1 Prioritás: Humánerőforrás-fejlesztés 164

3.4.1.1. Intézkedés P1/I1.

"Kútfő" - az innovatív közösségi kezdeményezésekért 166

3.4.1.2. Intézkedés P1/I2. "Esély" - a munkaerőpiac-fejlesztésért 170

3.4.1.3. Intézkedés P1/I3. "Szikra" - a kutatás-fejlesztési

és a felsőoktatási kapacitás növelése 173

3.4.2 Prioritás: Vállalkozás és technológiai innováció 176

3.4.2.1. Intézkedés P2/I1. "Vállalkozási útjelző"

- tanácsadás növekedni képes vállalkozások számára 179

3.4.2.2. Intézkedés P2/I2. "Vállalkozási tőke"

- Innovációs Befektetési Program 182

3.4.2.3. Intézkedés P2/I3. "Vállalkozási infrastruktúra"

- A vállalkozásokat és a technológiai innovációt

támogató létesítmények fejlesztése 184

3.4.2.4. Intézkedés P2/I4. "Kilátó" - A kiemelt turisztikai

vonzerők fejlesztése 189

3.4.3 Prioritás: régióépítés 191

3.4.3.1. Intézkedés P3/I1. "Elérhetőség" - a közlekedési

infrastruktúra fejlesztéséért 194

3.4.3.2. P3/I2. Integrált vidékfejlesztés 199

3.4.3.3. Intézkedés P3/I3. "Intelligens régió"

- A területfejlesztés helyi/kistérségi intézmény-

rendszerének fejlesztése 204

3.4.3.4. P3/I4. "Kézfogás" - a régióhatáron átnyúló

együttműködésért 209

3.4.4 Prioritás: Életminőség javítása 212

3.4.4.1. Intézkedés P4/I1.: "Életterünk" - környezetgazdálkodási

innovációs program 214

3.4.4.2. Intézkedés P4/I2.: "Háló" - egészségügyi

és szociális program 220

3.4.4.3. Intézkedés P4/I3.: "Örökségünk" - a kulturális

örökség és az épített környezet védelme 225

3.4.5. Átfogó intézkedés: tervezés és programozás 228

3.5. Megvalósítás 230

3.5.1. Pénzügyi erőforrások 230

3.5.1.1. Az első szakasz 230

3.5.1.2. A második szakasz 235

3.5.2. A megvalósítás szerkezete és folyamata 236

3.5.2.1. Monitoring és értékelés 242

3.5.3. Promóciós stratégia 243

3.5.3.1. A program nyilvánossága - regionális nyilvánosság 244

3.5.3.2. Regionális marketing 245

4. A monitoring 247

4.1. A regionális növekedés elméletei 248

4.1.1. Az általános gazdasági elméletek területi adaptációja 249

4.1.2. Regionális elméletek 251

4.1.3. Új gazdaságföldrajz 253

4.1.4. Szimulációs modellek 255

4.2. A hazai tapasztalatok 255

4.3. Értékelési eljárások az Európai Unióban 257

4.3.1. Az értékelés tartalma 258

4.3.1.1. Az előzetes (ex-ante) értékelés 261

4.3.1.2. A közbenső (mid-term) értékelés 263

4.3.1.3. Az utólagos (ex-post) értékelés 265

4.4. Az értékelés módszerei 267

4.4.1 Szociológiai jellegű módszerek 269

4.4.1.1. A SWOT-elemzés 269

4.4.1.2. A dokumentumelemzés 271

4.4.1. 3. A személyes interjú 274

4.4.1.4. A fókusz-csoport 277

4.4.1.5. Az esettanulmány 280

4.4.1.6. A személyes megfigyelés 283

4.4.1.7. A szakértői panel 285

4.4.1.8. A kérdőíves felmérés 288

4.4.1.9. A Delphi-módszer 292

4.4.1.10. Az összehasonlítás (benchmarking) 295

4.4.2 Parametrizálható, egzakt módszerek 299

4.4.2.1. A Földrajzi Információs Rendszer (GIS) 299

4.4.2.2. A költség-haszon-elemzés 301

4.4.2.3. A shift-share elemzés 304

4.4.2.4. A regresszióelemzés 307

4.4.2.5. A faktorelemzés 309

4.4.2.6. Az input-output modell 313

4.4.2.7. Az ökonometriai modell 317

4.5. Értékelési eljárások alkalmazása a hazai gyakorlatban 321

4.5.1. A forráselosztást segítő értékelési eljárások 321

4.5.1.1. Az Európai Unióban használatos mutatórendszerek 321

4.5.1.2. A hazai megyei/regionális szint 322

4.5.1.3. A kistérségi szint (a komplex mutatórendszerek szerepe) 326

4.5.2. A forráselosztást segítő eljárások tervezésben

való alkalmazása 332

4.5.2.1. A múltbéli hatások bemutatása a Nyugat-dunántúli

régió területfejlesztési programjában 333

4.5.2.2. Az ex-ante értékelés megjelenése a Nyugat-dunántúli

régió területfejlesztési programjában 336

4.5.3. Pályázati értékelő rendszerek 337

4.5.3.1. Pályázat kiírás és értékelés 337

4.5.3.2. Az ellenőrzés intézményrendszere 342

4.6. A területfejlesztési programok hatásainak mérése 346

4.6.1 Értékelési indikátorok a Strukturális Alapok

programozásában 346

Felhasznált irodalom 353

Jegyzetek 359