A TURIZMUS NEMZETKÖZI FÖLDRAJZA

A turizmus térhódításával egyidejűleg számos új tankönyv jelent meg a közelmúltban, de ebből arányaiban kevés foglalkozik a turizmus nemzetközi földrajzával. A megjelent művek többnyire leíró jellegűek, vagy csak általános folyamatokra koncentrálnak, regionális komplexitás nélkül. Jelen könyv e hiányt igyekszik pótolni, a fent leírt kettősséget ötvözni. Egyrészt vizsgálja a turizmusban végbemenő nemzetközi folyamatokat, elemzi a regionális összefüggéseket, másrészt – a terjedelem adta lehetőségeken belül – komplexen mutatja be az adott országok turizmusának mai helyzetét és a lehetséges fejlődési irányát. A tankönyv elsősorban a felsőoktatásban turizmussal foglalkozó hallgatóknak készült, de remélhetőleg hasznossá válik az utazási irodák dolgozói, valamint az általános és középiskolákban oktató tanárok számára is. S ajánlható azok részére is, akik „csak” turistaként vesznek részt a turizmusban. Orientálhatja őket e könyv az utazási döntésük előkészítésében, a desztinációk kiválasztásában, hiszen egyre többen vannak, akik kedvtelésből utaznak, s földrajzi műveltségüket bővítve – többek között – az adott célország, régió idegenforgalmi folyamatai, összefüggései, ismeretei iránt is érdeklődnek.

 

A kötet adatai:

Megjelenés éve: 2008
Méret: B/5
Terjedelem: 320 oldal
Kötés: keménytáblás

A szerző személyes ajánlója:

"Ha valaki tudást akar szerezni vagy azt ki akarja egészíteni, akkor utaznia kell!"
Ibn Khaldun, 14. századi arab filozófus szavaival ajánlom könyvemet mindazoknak, akik nem csak szeretnek utazni, hanem kíváncsiak a dolgok hátterében rejlő folyamatokra, összefüggésekre is.

Gyuricza László

Tartalom:

Kinek a turizmusföldrajza? (Lektori előszó gyanánt) 11

Bevezetés 13

1. A turizmus mint korunk társadalmi jelensége 17

1.1. A turizmus fejlődésének térbeli vetületei 18

1.1.1. A turizmus kezdetei 18

1.1.2. Római kor: turizmus birodalmi méretekben 19

1.1.3. Középkor: zarándoklatok Európában és a mohamedán világban 20

1.1.4. Újkor: a modern turizmus kialakulása Európában és Amerikában 21

1.1.5. A mai világméretű turizmus kialakulása 22

1.2. A természetföldrajzi adottságok szerepe a turizmusban 23

1.3. Tömegturizmus és alternatív turizmus 29

2. A nemzetközi turizmus mai helyzete 33

2.1. A turistaérkezések és a turizmusból származó bevételek elemzése 33

2.2. Globális trendek a turizmusban 2020-ig 42

2.3. Ökoturizmus – Nemzeti parkok a turizmusban 43

2.3.1. A nemzeti parkok mint a természet mozaikos maradványai 45

2.4. Örökségturizmus – Világörökségek a turizmusban 48

2.5. A WTO nagyrégiói, a nemzetközi turizmus fő irányai 49

3. Európa turizmusföldrajza 53

3.1. Európa természet- és társadalomföldrajzi áttekintése 53

3.2. Európa turizmusa 55

3.3. Franciaország 62

3.3.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 62

3.3.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 64

3.3.3. Turisztikai régiók, központok 66

3.3.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 71

3.3.5. Monaco 72

3.4. A Brit-szigetek országai (Nagy-Britannia, Írország) 72

3.4.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete,
a turizmus mai helyzete, sajátosságai 73

3.4.2. Turisztikai régiók, központok 74

3.4.2.1. Észak-Írország 74

3.4.2.2. Skócia 74

3.4.2.3. Wales 76

3.4.2.4. Anglia 76

3.4.2.5. Írország 77

3.4.3. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 78

3.5. Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) 79

3.5.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 79

3.5.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 80

3.5.3. Turisztikai régiók, központok 82

3.5.3.1. Belgium 82

3.5.3.2. Luxemburg 83

3.5.3.3. Hollandia 83

3.5.4. Nemzeti parkok, UNESCO Világörökségek 84

3.6. Németország 85

3.6.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 85

3.6.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 87

3.6.3. Turisztikai régiók, központok 89

3.6.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 93

3.7. Észak-Európa (Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Izland) 94

3.7.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 94

3.7.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 95

3.7.3. Turisztikai régiók, központok 97

3.7.3.1. Norvégia 97

3.7.3.2. Svédország 99

3.7.3.3. Finnország 100

3.7.3.4. Dánia 101

3.7.3.5. Izland 101

3.7.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 102

3.8. A volt Szovjetunió országai 103

3.8.1. Turizmus az egykori Szovjetunióban 103

3.8.2. Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) 104

3.8.2.1. Észtország 104

3.8.2.2. Lettország 106

3.8.2.3. Litvánia 106

3.8.2.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek
a balti államokban 106

3.8.3. Oroszország 106

3.8.3.1. Turisztikai régiók, központok 107

3.8.3.2. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek
Oroszországban 108

3.8.4. A Kaukázuson túli országok (Azerbajdzsán, Grúzia,
Örményország) 109

3.8.5. Belorusszia és Moldova 110

3.8.6. Ukrajna 110

3.9. Az Alpok országai: Ausztria, Liechtenstein, Svájc 111

3.9.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 112

3.9.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 114

3.9.3. Turisztikai régiók, központok 117

3.9.3.1. Svájc 117

3.9.3.2. Ausztria 120

3.9.3.3. Liechtenstein 123

3.9.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek az Alpok országaiban 123

3.10. Közép-Európa országai (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) 124

3.10.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 125

3.10.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 125

3.10.3. Turisztikai régiók, központok 126

3.10.3.1. Lengyelország 126

3.10.3.2. Csehország 129

3.10.3.3. Szlovákia 130

3.10.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 131

3.11. Az Ibériai-félsziget országai (Spanyolország, Portugália,
Andorra, Gibraltár) 132

3.11.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 133

3.11.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 134

3.11.3. Turisztikai régiók, központok 138

3.11.3.1. Spanyolország 138

3.11.3.2. Portugália 142

3.11.3.3. Andorra 143

3.11.3.4. Gibraltár 143

3.11.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 143

3.12. Az Appennin-félsziget országai (Olaszország, San Marino,
Vatikán, Málta) 144

3.12.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 145

3.12.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 147

3.12.3. Turisztikai régiók, központok 149

3.12.3.1. Olaszország 149

3.12.3.2. San Marino 154

3.12.3.3. Vatikán 154

3.12.3.4. Málta 154

3.12.4. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 154

3.13. A Balkán-félsziget országai (A volt Jugoszlávia utódállamai,
Albánia, Görögország, Ciprus, Bulgária, Románia, Törökország) 155

3.13.1. Turizmus a volt Jugoszlávia országaiban 156

3.13.2. Szlovénia 157

3.13.2.1. Turisztikai régiók, központok 157

3.13.3. Horvátország 160

3.13.3.1. Turisztikai régiók, központok 162

3.13.4. Bosznia-Hercegovina 164

3.13.4.1. Turisztikai régiók, központok 164

3.13.5. Montenegró/Crna Gora 165

3.13.5.1. Turisztikai régiók, központok 166

3.13.6. Szerbia 166

3.13.7. Macedónia 167

3.13.8. Albánia 167

3.13.9. Görögország 168

3.13.9.1. Turisztikai régiók, központok 170

3.13.10. Ciprus 172

3.13.11. Bulgária 173

3.13.11.1. Turisztikai régiók, központok 174

3.13.12. Románia 174

3.13.12.1. Turisztikai régiók, központok 176

3.13.13. Törökország 180

3.13.13.1. A turizmus természeti és társadalmi környezete 180

3.13.13.2. A turizmus mai helyzete, sajátosságai 182

3.13.13.3. Turisztikai régiók, központok 182

3.13.14. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 185

4. Afrika turizmusföldrajza 187

4.1. Afrika földrajzi áttekintése 187

4.2. Afrika turizmusa 188

4.3. Észak-Afrika 191

4.3.1. Egyiptom 191

4.3.2. Líbia 192

4.3.3. Tunézia 192

4.3.4. Algéria 193

3.3.5. Marokkó 193

4.4. Szubszaharai-Afrika (Fekete-Afrika) 194

4.4.1. Dél-afrikai Köztársaság 195

4.4.2. Kenya 197

4.4.3. Tanzánia 197

4.5. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 198

5. Amerika turizmusföldrajza 199

5.1. Amerika fölrajzi áttekintése 199

5.2. Amerika turizmusa 201

5.2.1. Észak-Amerika 202

5.2.1.1. Kanada 207

5.2.2. Karibi-térség 208

5.2.3. Közép-Amerika 210

5.2.3.1. Mexikó 210

5.2.4. Dél-Amerika 211

5.2.5. Nemzeti parkok, UNESCO Világörökségek 213

6. Ázsia és Óceánia turizmusföldrajza 215

6.1. Ázsia és Óceánia földrajzi áttekintése 215

6.2. Ázsia és Óceánia turizmusa 218

6.2.1. A Közel-Kelet (Délnyugat-Ázsia) 220

6.2.2. Dél-Ázsia 224

6.2.3. Délkelet-Ázsia 228

6.2.4. Kelet-Ázsia 232

6.2.4.1. Kína 233

6.2.4.2. Japán 237

6.2.4.3. Dél-Korea (Koreai Köztársaság) 239

6.2.5. Ausztrália és Óceánia 240

6.2.5.1. Ausztrália 240

6.2.5.2. Új-Zéland 243

6.2.6. Nemzeti parkok és UNESCO Világörökségek 245

Mellékletek 247

1. UNESCO Világörökségek 247

2. Idegenforgalmi internetes honlapok 274

3. Nemzeti parkok listája 278

Bibliográfia 303

Internetes forrásanyag 307

Névmutató 310