URADALMI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 18-19. SZÁZADBAN

Ha végigtekintünk az európai gazdaság 5-18. század közötti fejlődésén, látható, hogy a mezőgazdaságot illetően egy szervezeti keret létezett, s ez az uradalom (nagybirtok). Az uradalom mellett, főleg a 10-12. századtól kezdve egy másik rendszerszervező gazdasági intézmény is létezett, mégpedig a város, ez azonban nem képezi a kötet vizsgálódásának tárgyát, csakis annyiban, amennyiben kapcsolatai voltak a mezőgazdasággal. A szerző egy magyar uradalom részletes elemzésével mutatja meg az uradalmi fejlődés magyar specialitásait.

 

A kötet adatai:

Méret: A/5

Terjedelem: 288 oldal

Kötés: kartonált

 

Tartalom:

1. A NAGYBIRTOK MINT GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KATEGÓRIA 7

A hagyományos gazdaság leírásának szemléleti keretei 7

A tradicionalizmus és az agrárgazdaság 10

A nagybirtok mint rendszer 12

A nagybirtok a magyar gazdaságtörténet-írásban 15

A nagybirtok fogalma és formái 16

2. A VRÁSZLÓI URADALOM BIRTOKTÖRTÉNETE 21

2.1. Előzmények: A Lengyel-család felemelkedése 21

2.2. Változások a 18. század első felében 30

2.3. Kísérlet a birtokkoncentrálásra 39

2.4. Felbomlás és önállósulás 61

3. AZ URADALOM REFORMKORI GAZDÁLKODÁSA 73

3.1. A tulajdonosok és az uradalom kiépítése 73

3.2. Az uradalom gazdálkodásának gazdaságföldrajzi adottságai 82

3.3. Irányítás és munkaszervezet 88

3.4. Termelés és gazdálkodás 97

3.5. A forradalom és a szabadságharc hatása

a nagybirtoküzem gazdálkodására 150

4. A VRÁSZLÓI URADALOM TÁRSADALMA

(1767-1867) 155

4.1. A népesség nagysága 155

4.2. A falusi társadalom és a földhasználat 163

4.3. Társadalom és gazdálkodás 191

4.4. A közösségek szerveződése és az uradalmi redisztribució 228

4.5. Társadalomfejlődés népességhiányos területen 243

FORRÁSOK ÉS JEGYZETEK 247