A közegészségtan a határterületek tudománya. A ráépülő népegészségtani kutatások egymástól gyakran távol eső tudományterületek adatait gyűjtik egybe, elemzik.
Könyvükben a szerzők arra keresték a választ, hogy a magyar nemzet születési, megbetegedési és halálozási adatai, relatív fejlettségünk ellenére miért maradnak el más, hasonló adottságú, kultúrájú, szocializációjú államokétól. A választ a magyar történelem alakulásában, a históriai események halmazában vélik megtalálni.
Most először kerül sor arra, hogy a történettudomány megfigyeléseit, megállapításait egybevessék az epidemiológia, a szociológia, a geográfia és a közgazdaságtan adatsoraival orvosi szemszögből is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a hátrányos epidemiológiai jelenségek egyik lehetséges motorjául a nemzet 20. századi történelme, szocializációja szolgál, nem elhanyagolható mértékben a kollektív tudattalanba szuperponálódott események révén.
Az egyes betegségeket, a kóros folyamatokat kiváltó okok megismerése révén nagyobb az esély az elsődleges megelőzésre, illetve a demográfiai folyamatok befolyásolására. Egyén és társadalom egészsége és betegsége elválaszthatatlanok egymástól, ahogy a gyógyításuk is. A kezelés (terápia) a kórismével (diagnózis) kezdődik. A kórtörténet gyakran kórtörténelem is: az okok megértése közös vágya, érdeke betegnek és orvosának egyaránt.
Könyvünk e szándékok jegyében íródott a szakemberek, a döntéshozók és a publikum számára. Gyermekbetegségeit (melyek bizonnyal vannak) magyarázza, ha nem is menti, hogy a maga nemében nemcsak magyar nyelven az első ilyen jellegű elemzés, de a világirodalom sem bővelkedik ilyen irányú munkákban.
A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2009
Méret: B/5
Terjedelem: 208 oldal
Kötés: kartonált
Tartalom:
Ábrajegyzék 9
Táblázatok jegyzéke 12
1. Előszó 13
2. A tárgy definíciója – Mi is az a történeti egészségtan? 15
2.1. A történeti egészségtan az epidemiológus szemszögéből (Ember István) 15
2.2. A tárgy definíciója és a megközelítés értelme a klinikus szemszögéből (Molnár F. Tamás) 23
2.3. Történeti egészségtan. A történelem, a környezethigiéne és az emberi egészség érintkezési pontjai (Varga Csaba) 30
3. Bevezetés és háttér (Ember István) 34
4. Szellemkultúra és epidemiológia. A történeti egészségtan kultúrhistóriája, avagy epidemiológia, népesedés, vallás és társadalom (Molnár F. Tamás) 40
4.1. A népesedés: szaporodás, fogyás, minőség 40
4.2. Az egészség mint adomány, a betegség mint büntetés 41
4.3. Az orvosló és hite 42
4.4. Politika és orvoslás 45
4.5. Politikum és orvoslás: politikusok és betegségeik 46
4.6. Orvoslás, lélekgyógyászat és hatóanyagok 47
5. Epidémiák és történelmi fordulópontok. Epidémiák hatása a történelem menetére: járványok és politikai, katonai következményeik (Molnár F. Tamás) 49
5.1. A pestis 51
5.2. A pestis, a Fekete Halál 53
5.3. Typhus exanthematicus 54
5.4. Feketehimlő 56
5.5. Kolera 57
5.6. Influenza 57
5.7. Összegzés és átgondolás 60
6. Tömeges betegségek és társadalmi következményeik. Történelemalakító tömeges fertőző és nem fertőző betegségek (Molnár F. Tamás) 64
6.1. Venereás betegségek 64
Szifilisz 65
Neisseria gonorrhoeae (gonococcus) 67
6.2. Malária 67
6.3. Tuberkulózis 68
6.4. Lepra 70
6.5. Tüdőrák 70
7. Hazánk, a Kárpát-medence történetének vázlata, alapvetés az egészségtani áttekintéshez (Ember István, Murányi Edit, Seres Zoltán) 73
8. Az archeogenetika alapjai. A magyarság genográfiája (Mészáros Anita, Nádasi Edit, Béres Judit, Ember István) 88
8.1. Bevezetés 88
8.2. Magyarországi populációgenetikai kutatások 89
A klasszikus markerek vizsgálatán alapuló genetikai távolságmeghatározás
eredményei (recens minták vizsgálata) 89
8.3. A legújabb genetikai vizsgálatok objektumai: a nukleinsavak 91
Mitokondriális DNS 91
Y kromoszóma 92
8.4. Y kromoszómavizsgálatok eredményei 92
Összefoglalás 96
8.5. Mitokondriális DNS-vizsgálatok eredményei 96
Összefoglalás 97
8.6. Archeogenetikai vizsgálatok 97
Archeogenetikai kutatási eredmények 98
8.7. Összefoglalás 99
9. Nemzet, haza, egészség 100
9.1. Történeti egészségtani példák, különös tekintettel a magyarságra (Ember István) 100
9.2. Magyarország rövid történeti demográfiája (Ember István) 106
9.3. Adalékok a XX. századi magyar lakosság demográfiájának jellemzéséhez (Murányi Edit, Bartakovics Mónika, Ember István) 116
9.4. Magyarország demográfiai változásai az 1901–1930 közötti években, különös tekintettel a trianoni döntés miatt határmentivé vált területekre (Prantner Ida, Murányi Edit, Seres Zoltán, Ember István) 123
9.5. A párizs-versailles-i béke (Trianon) demográfiai és népegészségügyi hatásai (Kiss István, Murányi Edit) 140
9.6. A „Trianon-szindróma” (Történeti tényezők, melyek befolyásolják a mai magyar lakosság testi és mentális egészségét) (Ember István, Molnár F. Tamás) 145
Népmozgás 153
Mentális állapot 156
9.7. Határok és betegségek: betegség és egészség a nagypolitika erőtereiben.
Környezeti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok a Kárpát-medencében.
Trianon hosszú távú hatásai (Varga Csaba) 159
Ipartelepítés, etnikai fellazítás, nukleáris biztonság 161
Határfolyók és egy alvízi ország keservei 163
Túlnövekedett főváros, kettészakadó ország, közlekedési struktúra 167
Kiút a környzeti csapdahelyzetből 171
10. A történelem hatása a medicina alakulására.
Az epidémiák hatása az orvostudomány fejlődésére (Molnár F. Tamás) 172
11. Háborúk és orvoslás. A háború, mint endémiás trauma (Molnár F. Tamás) 176
11.1. A világháborúk hatása a medicinára 179
11.2. Biológiai hadviselés 182
11.3. A II. világháború utáni időszak 184
12. Történeti egészségtan és kultúrmedicina. Betegségek, epidémiák és égi másuk, lenyomatuk, tükröződésük (Molnár F. Tamás) 186
13. Utószó (Molnár F. Tamás, Varga Csaba) 190
14. Függelék. Ellenőrző és gyakorló feladatok. Hogyan állítsunk elő, ültessünk és adjunk el
hatékony népbetegséget? (Molnár F. Tamás) 192
15. Felhasznált és ajánlott irodalom 196
16. Név- és tárgymutató 203