ÉSZAKNYUGAT-ERDÉLY

A sorozat e kötete Románia harmadik legnagyobb népességű fejlesztési régióját mutatja be. A változatos természeti adottságú, egyharmad magyarországnyi területen fekvő, 2,7 millió lakosú térséghez hat megye (Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Mármaros, Szatmár, Szilágy) tartozik. A régió területe a történelmi Partium északi térségeire, Erdély középső vidékeire terjed ki, magában foglalja Bihart, Érmelléket, a Szilágyságot, a Mezőséget, Kalotaszeget, Szatmárt és Mármarost.

 

A kötet adatai:
Formátum: A/4
Kötés: keménytáblás
Kiadási év: 2006
Terjedelem: 584 oldal

Tartalomjegyzék:

Ábrajegyzék 11
Táblázatok jegyzéke 15
Bevezetés 23

I. FEJEZET ÉSZAKNYUGAT-ERDÉLY GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HELYZETE 1918-1989 KÖZÖTT

1. A román hatalom kiépülése 27
2. Agrárreform 30
3. A gazdaság új szervezeti rendszere 32
4. A II. világháború évei 38
5. Újra Romániában - a baloldali átmenet időszaka 44
6. A kommunista korszak 53


II. FEJEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET

1. Természeti áttekintés, kistájak 59
1.1. Természetföldrajzi lehatárolás 59
1.2. Domborzati jellegzetességek 60
1.3. Éghajlati sajátosságok 66
1.4. Vízrajzi adottságok 68
1.5. Erőforrások 70
1.6. Kistájak 71
2. Természetvédelem 76
3. Környezetvédelmi kérdések a régióban 77
3.1. Általános környezeti áttekintő 77
3.2. A légszennyezés állapota 78
3.2.1. Légköri savasodás. 78
3.2.2. A talajközeli (troposzferikus) ózon jelenléte 80
3.2.3. A légkör nehézfémekkel való terhelése 81
3.3. Talajok és talajdegradáció 82
3.3.1. A régió talajainak jellemzése 82
3.3.2. Talajdegradáció, talajvédelem 84
3.4. A vizek környezeti állapota 88
3.5. Zaj- és rezgésterhelés 91
3.6. Városi zöldövezetek 91

III: FEJEZET NÉPESSÉG

1. A népesség száma és összetétele 93
1.1. Népességszám, népsűrűség és területi elhelyezkedés 93
1.2. A népesség nemzetiségi és vallási megoszlása 95
1.3. Korszerkezet 101
1.4. Iskolázottság, szakképzettség 104
2. Népmozgalom 106
2.1. A születések és a halálozások számának alakulása 106
2.2. Az északnyugat-erdélyi magyarok termékenységének sajátosságai 114
2.3. Vándormozgalom 119

IV. FEJEZET HUMÁN ERŐFORRÁSOK

1. Munkaerő-piaci adottságok 126
1.1. Foglalkoztatottsági viszonyok 127
1.2. Munkahelyi ingázás 145
1.3. Munkanélküliség 146
1.4. Regionális akcióterv a munkaerő foglalkoztatására, 2006-2008 152
2. Képzettség 153
3. Lakásviszonyok 158

V: FEJEZET TELEPÜLÉSRENDSZER

1. Városhálózat 162
1.1. Urbanizációs folyamatok 162
1.2. A városhálózat 1989-et követően 165
1.2.1. Az átmenet általános jegyei 165
1.2.2. Demográfiai viszonyok 168
1.3. A városok hierarchiája 172
1.3.1. Népességszám szerinti hierarchiák 172
1.3.2. Funkcionális városhierarchia 174
1.4. Az új településhálózat-fejlesztési stratégia 181
2. Agglomerációk 188
2.1. Szuburbanizáció és szuburbán települések 190
3. Faluhálózat 192
3.1. A falusi népesség fogyása 192
3.2. A falvak közigazgatási szerveződése 198
3.3. Falutípusok 202

VI. FEJEZET TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEK

1. A problémarégiók tipológiája 206
2. Hátrányos helyzetű övezetek 210
3. Ipari szerkezetváltási övezetek 215

VII. FEJEZET GAZDASÁGI SZERKEZET

1. A gazdaság fejlődésének általános tendenciái 221
2. Primer ágazatok 235
2.1. Kitermelőipar, energiaszektor 235
2.2. A mezőgazdaság termőhelyi adottságai 239
2.3. A mezőgazdaság üzemi és tulajdonosi szerkezete 241
2.3.1. A mezőgazdaság helye és szerepe 241
2.3.2. Új tulajdonosi szerkezet 242
2.3.3. Új mezőgazdasági üzemszerkezet 243
2.4. Mezőgazdasági termelés és értékesítés 249
2.4.1. Növénytermesztés 249
2.4.2. Állattenyésztés 256
2.4.3. Az élelmiszerfogyasztás jellemzése 264
3. Szekunder ágazatok 266
3.1. Az ipartelepítés hagyományos és új elemei 266
3.1.1. Makrogazdasági folyamatok 266
3.1.2. Az ipar területi szerkezete 273
3.1.3. A régió iparának ágazati szerkezete 284
3.2. A régió exportpotenciálja 289
3.3. Külföldi befektetések 293
3.3.1. A külföldi tőke Romániában 293
3.3.2. Az Északnyugati régió működőtőke-ellátottsága 293
4. Tercier ágazatok 297
4.1. Közlekedés 297
4.1.1. Az Északnyugati régió az európai és a romániai közlekedési térben 297
4.1.2. A vasúthálózat kialakulása 299
4.1.3. Közúthálózat 304
4.1.4. Légi közlekedés 308
4.2. Kommunikációs rendszerek, informatika 310
4.3. Üzleti-pénzügyi szolgáltatások 317
4.3.1. A bankszektor jeilemzői 319
4.3.2. A biztosítási piac területi lefedettsége 327
4.4. Kereskedelem 327
4.5. Turizmus 334
4.5.1. A turizmus szerepe az Északnyugati régió gazdaságában 1998 és 2004 között 334
4.6. Kommunális szolgáltatások 343
5. A beruházások helyzete az Északnyugati régióban 352
6. Bérek, keresetek, háztartási jövedelmek 357
7. A gazdaság teljesítőképessége 367
8. Vállalkozások 374
8.1. A vállalkozássűrűség településszintű eltérései 374
8.1.1. Megszűnt vállalkozások 376
8.1.2. Jegyzett vállalkozások 377
8.1.3. Aktív vállalkozások 380
8.2. Vállalkozások a falvakban 383
8.3. A falusi vállalkozások elterjedésének szocio-demográfiai meghatározói 385

VIII. FEJEZET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

1. Magyar vonatkozású kulturális intézmények 387
1.1. A kulturális intézmények területi és településtípusok szerinti megoszlása 387
1.2. Az intézmények működési formái és fenntartói 389
1.3. A kulturális intézmények tevékenységei 390
1.4. Művészeti intézmények és csoportok 396
1.5. Komplex tevékenységű intézmények 398
2. Tájak változatossága, hagyományok gazdagsága: népi kultúra Észak Erdélyben 399
2.1. Bevezető gondolatok 399
2.2. A színpompás Kalotaszeg 400
2.3. Hegyek között: a Mócföld 402
2.4. Mezőség: a hagyományosság és visszafogottság világa 404
2.5. A városi hagyományokra visszatekintő falu - Szék 406
2.6. A polgárosult Aranyosszék és a vasműves Torockó 407
2.7. Közvetítő szerep az Alföld és Erdély között: a Szilágyság 409
2.8. Máramaros és az Avas térsége: nemzetiségek és foglalkozások változatossága 412
2.9. Múló idő: németek Észak-Erdélyben 413

IX. FEJEZET EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

1. Szociális intézményrendszer 415
2. Egészségügyi ellátás 428
2.1. Morbiditás és specifikus mortalitás. 428
2.2. Egészségügyi intézmények 434
2.3. Szakmai tevékenység és tevékenységi mutatók 440
2.4. Az egészségügy finanszírozásának mutatói 443

X. OKTATÁS, KÉPZÉS, KUTATÁS

1. Közoktatás 447
2. Beiskolázási adatok 452
3. Pedagógusellátottság 464
4. Felsőoktatás 467
4.1. Reformok és átalakulás a felsőoktatásban a rendszerváltás után 467
4.2. A hallgatói létszámok növekedése az egyetemi képzésben 469
5. Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek a régió magyar fiataljai körében 474
6. Az iskoláztatás nyelvének szociológiai meghatározói 478
7. Kutatás-fejlesztés 481

XI. HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. A határ menti térségek társadalmi-gazdasági jellemzői 488
2. A határ menti együttműködések eredményei 504

XII. POLITIKAI PÁRTOK, CIVIL KÖZÖSSÉGEK
1. A régió pártjai 514
2. Parlamenti, önkormányzati választások, 1992-2004 518
2.1. A régió parlamenti pártjainak választási eredményei 518
2.2. Önkormányzati választások 524
2.3. Az etnikai törésvonal 526
3. A regionális érdek megjelenítése, regionális politika 528
3.1. A regionális érdek diszkurzív megjelenítése 528
3.2. A regionális érdek intézményes megjelenítése 531
4. Civil szféra 534

XIII. A RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI IRÁNYAI

1. A régió fejlesztési stratégiája 540
2. A 2007 és 2013 közötti fejlesztési stratégia elemei 543
3. Vidékfejlesztés 548
3.1. Közelmúlt 548
3.2. A közeljövő 549
3.3. A vidékfejlesztés jellemzői 551
3.4. A régió vidéki helyzetének jellemzése 556
3.5. Problématérkép 557
3.5.1. Gazdaság 557
3.5.2. Mezőgazdaság 557
3.5.3. Demográfia, foglalkoztatás 558
3.6. Értékrendek 558
3.6.1. A falvak helyzete 558
3.6.2. Szociálpolitika 559
3.6.3. Településfejlesztés 559
3.7. Az Északnyugati régió vidékfejlesztési alternatívái 560
3.7.1. Optimista szcenárió 561
3.7.2. Pesszimista szcenárió 562
3.7.3. Reális szcenárió 563

Irodalom 565
Magyar-román földrajzi mutató 577
A kötet szerzői 585