Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik meghatározó egyénisége volt. Univerzális tehetsége révén hét évtizedig tartó gazdag pályafutása során alig akadt a magyar politika-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetnek olyan területe, melynek ne lett volna művelője, igen magas színvonalon. Történeti érdeklődése fiatal korától kezdve több irányba indult el: az Árpád-kori településtörténettől a középkori nemzetiségpolitikán, az egyház, a művelődés és a rendiség, a reneszánsz és a barokk, a felvilágosult abszolutizmus egyházpolitikájának, az 1790-es évek első fele nemesi nemzeti mozgalmának kutatásán át egészen a reformkori magyar társadalomtörténet vizsgálatáig.
Szegedi és budapesti egyetemi tanársága idején a középkori magyar történelem iránt érdeklődő hallgatóit iskolateremtő következetességgel oktatta, illetve irányította a település- és művelődéstörténeti stúdiumok felé. Keze alatt jelentős történészgeneráció nőtt fel, melynek képviselői büszkén vallották mesterüknek Mályusz Elemért 1945 után is. Szigorú igényességét, tartalmi és formai műgonddal készített műveit, tanulmányait – melyek közül több a magyar történetírás alapvetésének számít – nemcsak maguk tartották követendő példának, de tanítványaik számára is mérceként állították.
Mályusz Elemér rendkívül gazdag és sokrétű munkásságából első alkalommal készült válogatás. Ebben tematikailag egyaránt helyet kapnak a középkori település-, nemzetiség-, művelődés- és egyháztörténettel foglalkozó, illetve azok különböző aspektusait tárgyaló, továbbá az újkori magyar társadalomtörténettel foglalkozó stúdiumok, különös tekintettel azokra a vitákra, melyeket Mályusz a két világháború közötti magyar történetírás meghatározó, prominens képviselőivel, mindenekelőtt Szekfű Gyulával folytatott.
Tartalomjegyzék:
Bevezetés (Soós István)
I. FEJEZETEK A KÖZÉPKOR TÖRTÉNETÉBŐL
1. A patrimoniális királyság
2. A karizmatikus királyság
3. A székelység eredetéről
4. Az egynyelvű ország
5. Árpádházi Boldog Margit
6. A Toldi-monda történeti alapja
7. A négy Tallóci fivér
8. Zsigmond király központosítási törekvései Magyarországon
9. A magyarság és a városi élet a középkorban
II. A KÖZÉPKORI KRÓNIKAÍRÁS KÉRDÉSEI
10. Krónika-problémák
11. A Képes Krónika kiadásai
12. Thuróczy János krónikája
13. Thuróczy János krónikája és a Corvina
III. MEDIEVISZTIKA ÉS FORRÁSPROBLÉMÁK
14. A magyar medievisztika forráskérdései
15. 1526 előtti okleveleink forrásértéke
IV. ÚJKORI EGYHÁZ- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET
16. II. József tolerancia-gondolatának eredete
17. A köznemesség küzdelme a társadalmi vezető szerepért
18. A reformkor nemzedéke
V. NÉPISÉGTÖRTÉNET, HELYTÖRTÉNET
19. Irányelvek a magyar történelem tanulmányozásánál
20. A népiség története
21. A helytörténeti kutatás feladatai
22. Falutörténet
A kötet adatai:
Kötés: puhakötés
Formátum: B/5
Megjelenés éve: 2003
Terjedelem: 518 oldal