Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZET, FUNKCIÓ, MODERNIZÁCIÓ

-15%
ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZET, FUNKCIÓ, MODERNIZÁCIÓ
5 280 Ft
Akció: 4 490 Ft4490
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Józsa Zoltán

Dialóg Campus Kiadó, 2006

 

A könyv az önkormányzati rendszer szervezeti és funkcionális kérdéseit, valamint a modernizáció különböző útjait vizsgálja, a nemzetközi tapasztalatok tükrében. A válogatás áttekintést nyújt a szervezetalakítás alapkérdéseiről, s részletesen tárgyalja azokat a tényezőket, amelyek az önkormányzatok struktúráját meghatározzák. A jogi-institucionális háttér mellett, bemutatásra kerül az önkormányzati szervezetrendszer komplexitása, változatossága, illetőleg a változások következménye is.

  • A szerző személyes ajánlása:

    Ez a könyv - egyebek mellett - arról szól, hogy milyen fontos szerepet játszanak a szervezetek a modern ember életében. Sok más szervezettel szemben az önkormányzatok talán a legfontosabbak, mert ezek nemcsak a helyi politika, demokrácia alapintézményei, hanem a lakosok életszínvonalát, életminőségét közvetlenül, illetve közvetve meghatározó közszolgáltatások megvalósítói. Ezért azután jó volna, ha az önkormányzat, az önkormányzás valóban értünk volna és rólunk szólna.

    Józsa Zoltán

    A kötet adatai:

    Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2006

    Terjedelem: 288 oldal

     

    Tartalom:

    Előszó 9

    1. A szervezetalakítás alapkérdései az önkormányzatoknál 13

    1.1. Bevezetés 13

    1.2. A szervezetalakítás és döntéshozatal általános kérdései 14

    1.3. A szervezetalakítás tényezői: a kontingenciák 17

    1.3.1. Társadalmi, gazdasági, környezeti sajátosságok hatása 17

    1.3.2. Az erőforrások szerepe 19

    1.3.3. Az érdekek hatása a struktúrára 20

    1.4. A struktúrát befolyásoló szervezeti jellemzők 21

    1.4.1. A méret és a szervezet kapcsolata 21

    1.4.2. A technológia és a szervezet 23

    1.4.3. A politika hatása a szervezetre 24

    1.5. Adaptációs lehetőségek 25

    1.6. Fejlesztési alternatívák 26

    2. Helyhatósági szerepek: képviselők és hivatalnokok 28

    2.1. A képviseleti és közvetlen demokrácia viszonya 28

    2.2. A szervezet, mint a működési kerete 31

    2.2.1. A formális modell 32

    2.2.2. A technokrata modell 32

    2.2.3. A közös elit modell 33

    2.3. A politikusok és hivatalnokok kapcsolata 33

    3. A részvétel szerepe a közigazgatásban, különös tekintettel

    az önkormányzatokra 42

    3.1. A részvétel, mint az önkormányzás alapértéke 42

    3.2. A részvétel fogalma, tartalma 44

    3.3. A vizsgálati tipológia 47

    3.4. A továbbfejlesztett modell 49

    3.4.1. A részvétel hiánya 50

    3.4.2. Az állampolgári részvétel 51

    3.4.2.1. Információ és konzultáció 51

    3.4.2.2. Decentralizált döntéshozatal 52

    3.4.2.3. Partnerség és átruházott ellenőrzés 54

    3.4.3. Állampolgári ellenőrzés 55

    3.4.4. Az állampolgári ellenőrzés határainak újragondolása 57

    3.5. Részvétel a magyar helyi igazgatásban 58

    3.6. Egy közép-kelet-európai kísérlet: a Dialog-projekt 64

    3.7. Az OECD-országok fejlesztési programja az állampolgári részvétel

    erősítésére 65

    3.8. A részvétel kiteljesítésének alapelvei 69

    3.9. Összefoglalás 72

    4. Megtenni vagy megvenni: a szolgáltatásszervezés dilemmái 74

    4.1. Bevezetés 74

    4.2. Történelmi háttér 76

    4.3. Nemzetközi kitekintés 77

    4.4. Elméleti alapok 80

    4.5. Bürokrácia a piac szemszögéből 82

    4.6. A közszervezetekről 83

    4.7. Gyakorlati tapasztalatok 89

    4.8. Néhány konkrét kutatási adat áttekintése 90

    4.9. Konklúzió 92

    5. A felelősség szerepe a közszektorban 95

    5.1. A közfelelősség jelentősége 95

    5.2. Történeti gyökerek szerepe az állami működésben 96

    5.3. A közfelelősség fogalma, célja 101

    5.4. A közfelelősség intézményi formái 106

    5.5. A közfelelősség problémái a kelet-közép-európai országokban 110

    5.6. A közfelelősség definiálása, szabályozásának fejlesztése 116

    6. Az önkormányzatok hatékonyságáról 119

    6.1. A hatékonyság szerepe az önkormányzati működésben 119

    6.2. Az önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága 122

    6.2.1. Környezeti elvárások, új feladatok befolyása 123

    6.2.2. Új célok, működési módok hatása 124

    6.2.3. A munkamegosztás reformjának szükségessége 125

    6.2.4. A szervezeti kultúra változása 126

    6.3. A struktúra és a működés kapcsolata 127

    6.3.1. A tevékenység jellege 128

    6.3.2. A személyes elem befolyása 128

    6.3.3. A megfelelés kényszere 129

    6.3.4. A korreláció jelentősége 129

    6.4. A közszervezetek teljesítményének mérése 129

    6.5. A teljesítményértékelés feltételei, módszerei 131

    7. A helyi önkormányzattól a helyi kormányzásig 140

    7.1. Az állami funkciók változása 140

    7.2. Az állami gyakorlat megújításának kísérletei 142

    7.2.1. Az egyablakos ügyintézés 143

    7.2.2. A politika helyi megújítása 145

    7.2.3. Szomszédsági decentralizáció 148

    7.2.4. A kartamozgalom 152

    7.2.5. A Legjobb Érték-mozgalom 156

    7.2.6. A polgárok tanácsa 159

    7.2.7. Konszenzuskonferencia 160

    7.2.8. Önkormányzati vizsgálatok 161

    7.2.9. Közösségi fórumok és fogyasztói panelek 161

    7.3. A nemzetközi minták adaptációja, a modernizáció kényszere 162

    8. Regionalizmus és önkormányzatok 166

    8.1. Régió, regionalizmus 166

    8.1.1. A régió fogalma, kialakulása 166

    8.1.2. A regionalizmus fogalma, kialakulása, tendenciái 166

    8.2. A föderális államok és a regionalizmus 170

    8.3. A regionalizmus fajtái 171

    8.3.1. Regionalizmus, regionális szint kialakítása nélkül 171

    8.3.2. Regionális decentralizáció 173

    8.3.3. Politikai regionalizáció 175

    8.4. A regionalizáció faktorai 176

    8.5. A regionalizáció céljai 177

    8.6. A regionalizáció akadályai 178

    8.7. A regionalizáció következményei 179

    8.7.1. Az állam és a régiók viszonya, a régiók közötti kapcsolat 179

    8.7.2. Regionális finanszírozás, szolidaritás és kiegyenlítés 180

    8.8. A helyi önkormányzatok és a régiók 181

    8.9. A magyar önkormányzati rendszer modernizációja és a regionalizmus 182

    8.10. A modernizáció lehetőségei 183

    8.10.1. A regionalizmus mellett szóló érvek 186

    8.10.2. A regionalizmus ellen szóló érvek 187

    8.11. Konklúzió 190

    9. Önkormányzati reformok az elmúlt évtizedben: Anglia, Hollandia,

    Németország, Svájc és Magyarország 192

    9.1. Az összehasonlítás módszere a közigazgatás-tudományban 192

    9.1.2. A reformok szerepe, jelentősége a közigazgatásban 193

    9.1.3. A frazeológia 194

    9.2. Anglia 196

    9.2.1. Az új közszolgáltatási gyakorlat összetevői: 198

    9.2.1.1. A Legjobb Érték (Best Value) -mozgalom 198

    9.2.1.2. A Best Value tapasztalatai: eredmények és kérdőjelek 200

    9.2.2. A demokratikus helyi közélet megújításának kísérlete 202

    9.3. Hollandia 205

    9.3.1. A Tilburg-modell 205

    9.3.2. A tilburgi modell az NPM után 211

    9.4. Németország 213

    9.5. Svájc 219

    9.6. Magyarország 224

    9.6.1. A vizsgálati háttér 224

    9.6.2. Az intézményesülés időszaka 227

    9.6.3. Az átmenet és az útkeresés időszaka 232

    9.7. Európai távlatok ? hazai lehetőségek 246

    9.7.1. Az önkormányzás európai trendjei 246

    10. A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió 249

    10.1. Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatása 249

    10.2. Önkormányzati modellek az uniós országokban 250

    10.3. A nemzeti sajátosságok szerepe az uniós kapcsolatokban 253

    10.3.1. A tradíció, a struktúra, a kultúra és a környezet hatása 255

    10.4. Decentralizáció, modernizáció, európaizálódás 256

    11. Az európai közigazgatási tér összefüggéseiről 258

    11.1. Bevezetés 258

    11.2. A fogalom értelmezése 258

    11.3. Az Európai Közigazgatási Tér tagállami nézőpontból 263

    11.4. Az uniós tagság jogi követelményeiről 265

    11.5. A közigazgatási jog alapelvei 266

    11.5.1. Megbízhatóság és kiszámíthatóság 267

    11.5.2. Nyitottság és átláthatóság 269

    11.5.3. Közfelelősség 271

    11.5.4. Hatékonyság és hatásosság 272

    11.6. Közmondások, szállóigék vagy valódi alapelvek 273

    11.7. Az EU funkcionális követelményei: szervezet, személyzet 276

    11.8. Következtetések 280

    Irodalomjegyzék 283

  • ISBN
    978-963-7296-06-2
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.