Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


AUTENTIKUS JOGELMÉLET

-15%
AUTENTIKUS JOGELMÉLET
4 360 Ft
Akció: 3 705 Ft3705
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Pokol Béla

Dialóg Campus Kiadó, 2010

 

A könyv címében szereplő „autentikus” jelző szerepeltetésével a szerző azt a törekvését szerette volna jelezni, hogy az elemzéseibe folyamatosan bevonta a jogtörténeti és jogági elméleti kérdéseket, illetve az ezekre vonatkozó szakirodalmat is. Ezzel a módszerrel szakítani akart azzal a jogelmélet-felfogással, mely a jogtörténet és a tételes jogtudományok kutatásától elszakadva mintegy a „jog tetején állva” figyeli meg csak a jogot, és így véli elemezhetőnek a jog fogalmát, a jogforrások, a jogdogmatika, jogértelmezés, a jogérvényesség stb. fogalmait. Ez az elvékonyított jogelmélet-felfogás a szovjet korszak évtizedei alatt alakult ki az 1940-es évek végére, és mivel ez már két jogászgeneráció élete alatt irányította a jog tudásának átadását, a nagy jogterületek, a magánjog és a büntetőjog elméletképzését is vészesen lerontotta. A szerző megítélése szerint a valamikori nagy magánjog-elméleti és büntetőjog-elméleti szintéziseket tartalmazó művek hiánya a mai hazai jogirodalomban az általános jogelmélet félévszázados leromlásából is fakadt, és e művével az ebből való kilábaláshoz is hozzá kívánt járulni.

  • A kötet adatai:

    ISBN: 978-963-9950-22-1

    Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2010

    Terjedelem: 208 oldal

     

    Tartalom:

     

    Előszó 9

     

    I. fejezet: A jogelmélet diszciplináris önreflexiója 11

     

    1. A jogelméleti diszciplína tárgyi határai és kapcsolódásai 11

     

    1.1. A diszciplináris önreflexió hazai állapota 13

     

    1.2. A jogfilozófia és a jogelmélet kialakulása 16

     

    1.2.1. A gyakorlati juriszprudenciától a jogtudományig 16

     

    1.2.2. A természetjogi rendszertől a jogfilozófián át a pozitív jog elmélete felé 19

     

    1.3. A szociológiai jogelmélet és az empirikus jogszociológia kialakulása 22

     

    1.4. A jogelmélet és az államelmélet összekapcsolása 26

     

    2. A jogelméleti diszciplína szociológiai megközelítése 29

     

    Epilógus 33

     

     

    II. fejezet: Közerkölcs/közmorál, kritikai morál, világmorál 37

     

    1. Közerkölcs és egyéni morál 38

     

    2. A közmorál eltüntetése: a kritikai morál 43

     

    3. A témakör realitása és fogalmakba öntése közötti feszültségek 51

     

    4. Erkölcs, morál, jog, külsődleges magatartási normák 55

     

    5. A közmorál eltüntetésének és a kritikai morál mindenhatóságának kritikája 62

     

     

    III. fejezet: A jog és az erkölcsi–morális szféra 69

     

    1. Habermas diskurzusetikája 69

     

    2. A morális meghatározás bírói döntéshez telepítése: Hart és kritikusai vitája 71

     

    2.1. Hart a konvencionális erkölcsről és a kritikai erkölcsről 71

     

    2.2. Hart a törvényhozási és a bírói döntési folyamatok morális áthatásáról 74

     

    2.3. Hart követőinek/kritikusainak álláspontja 75

     

    2.3.1. Jules Coleman/Wil Waluchov és az inkluzív pozitivizmus 76

     

    2.3.2. MacCormick/Tom Campbell a konvencionális erkölcsről

    és a demokratikus törvényhozásról 78

     

    2.3.3. Jeremy Waldron a törvényhozás szerepéről 80

     

    2.3.4. Gerald Postema és a jogi érvelés átmoralizálása 82

     

     

    IV. fejezet: Jogelmélet és jogtörténet 87

     

    1. A római jog rétegeinek és jogász szerepeinek történeti formálódása 87

     

    1.1. A római jogászi szerepek formálódása 88

     

    1.2. Az elméleti római jogi gondolkodás formálódása 91

     

    1.3. A császári bürokrácia jogszerkezete és jogászsága 95

     

    2. A jog rétegeinek kibomlása a középkori és az újkori fejlődés során 98

     

    2.1. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig 99

     

    2.2. A jogdogmatika rétegének kialakulása 104

     

    2.2.1. A konzíliumadás, ítélkező jogi fakultások 105

     

    2.2.2. A jogi humanizmus korrekciói 111

     

    2.2.3. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései 115

     

    2.3. A konkretizáló bírói jogréteg formálódása 118

     

    3. A jog absztrahálódásának formái – regulák, maximák, jogelvek, jogdogmatikai fogalmak és alapjogok 120

     

    3.1. Jogi regulák és maximák 120

     

    3.2. A jogi maximák szerepe a pragmatikus angol–amerikai jogi életben 125

     

    3.3. A rendszeres jogdogmatika és az emberi jogok párhuzamos kialakulása 126

     

    3.4. A jogelvek és jogi maximák rehabilitálása: Dworkin fellépése 129

     

     

    V. fejezet: Jhering jog- és társadalomelmélete 137

     

    1. A jog absztrakt formatana 142

     

    2. Cél a jogban 147

     

    3. A „cél a jogban” gondolat büntetőjogi továbbvitele 155

     

    4. A „cél a jogban” gondolat érdekkutató jogtudománnyá változása 157

     

    5. Kitekintés: Jhering hatása a magyar magánjog birtok és bírlalat körüli vitájára 159

     

    6. Jhering társadalomelméleti kerete 163

     

     

    VI. fejezet: Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek 173

     

    1. A bűn gazdaságtana 173

     

    1.1. A bűncselekmény-elkövetés fogalmi neutralizálása 174

     

    1.2. A marginális elrettentés elmélete 175

     

    1.3. A büntetés mértékének további kalkulációi 177

     

    1.4. A bűnös tudat kérdése a bűn közgazdásza számára 178

     

    1.5. A visszaeső magasabb büntetésének magyarázata 179

     

    2. A jogi moralizmus büntetőjog-elmélete 179

     

    2.1. A kísérlet és a befejezett bűncselekmény közelítése 180

     

    2.2. A gondatlanság alsó fokának áttelepítése a kártérítési jogba 181

     

    2.3. A mulasztásos bűncselekmények szélesebb büntetésének követelése 182

     

    2.4. Az áldozatorientált büntetődogmatika elutasítása 182

     

    2.5. A veszélyeztetési bűncselekmények létrehozásának akceptálása 184

     

     

    VII. fejezet: Tárgyi jog és alanyi jog – a jogi pozíciók 187

     

    1. Német gondolati vonalak: Bierling jogi elvtana, Jhering-továbbvitelek 188

     

    2. Az angol–amerikai gondolati szál 193

     

    3. A „jog” kifejezés metaforikus használatának problémái 197

     

     

    Függelék: A magyar jogi terminológia formálódása 203

  • ISBN
    978-963-9950-22-1
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.