ÁLTALÁNOS SZOCIOLÓGIAI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY JOGÁSZOKNAK

A szöveggyűjtemény összeállításakor azokból az alapirodalmakból válogattunk, melyeket a jelenlegi joghallgatók, a későbbi jogalkotók, jogalkalmazók ismeretbővítéséhez, szemléletmódjának formálódásához a legfontosabbnak tekintettünk. A szemelvényekben azokról a problémakörökről olvashatunk, melyek napjaink magyar társadalmában is értelmezésre vagy újraértelmezésre váró kérdéskörök. A hatalmi ágak szétválasztása, az erkölcs szerepe a társadalomban és a jogban, szabadság és egyenlőség a demokratikus társadalmakban, a hatalomgyakorlással, az önkormányzatisággal és a közigazgatással foglalkozó írások a mának is megfontolásra érdemes üzeneteket hordoznak. A szöveggyűjtemény válogatott irodalmai azt az ívet rajzolják fel, mely a demokráciától a politikai kultúráig vezeti el az olvasót.

 

 

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2002

Terjedelem: 262 oldal

 

Tartalom:

Montesquieu: A törvények szelleméről

Előszó 19

Az olvasóhoz 21

A törvényekről általában 22

A különböző lényekre vonatkozó törvényekről 22

A természet törvényeiről 24

A tételes törvényekről 24

Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül

a kormányzat természetéből következnek 27

A három különböző kormányzat természetéről 27

A köztársasági kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről 27

Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvényekről 30

A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről 32

Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről 34

A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük

a kormányzat vezérelvével 36

E könyv alapgondolata 36

Mi az erény lényege a politikai államban? 37

Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában? 37

Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt? 38

Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget? 38

Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk

a mértékletességet? 40

Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek 41

Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük

a kormányzat vezérelvével? 43

Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában? 46

A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában 47

A monarchikus kormányzat kiválóságáról 47

Ugyanennek a tárgynak folytatása 48

Az önkényuralom eszméje 49

Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének? 49

Ugyanennek a tárgynak folytatása 52

A hatalom átviteléről 54

Az ajándékokról 55

Az uralkodó által adott jutalmakról 55

Újabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből 56

A törvényszerkesztés módjáról 62

A törvényhozó szelleméről 62

Az előbbi tárgy folytatása 62

Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a törvényhozó szándékától,

sokszor összhangban vannak azzal 62

A törvényhozó szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről 63

Az előbbi tárgy folytatása 63

Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk 63

Az előbbi tárgy folytatása - A törvények helyes megszerkesztésének szüksége 64

Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonosak az indokaik 64

A görög és a római törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot anélkül,

hogy indokaik azonosak lettek volna 64

Néha egymással ellentétesnek látszó törvények

ugyanabból a szellemből fakadnak 65

Miképpen lehet két egymástól kölönböző törvényt összehasonlítani? 66

Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek egymástól 66

A törvényeket nem szabad elválasztani attól a céltól, amelynek érdekében

hozták őket - A lopásra vonatkozó római törvények 67

A törvényeket nem szabad elválasztani azoktól a körülményektől,

amelyek között azokat alkották 68

Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre 68

Mit kell a törvények szerkesztésénél szem előtt tartani? 68

Egy helytelen törvényalkotási mód 72

Az egyöntetűségre való törekvésről 72

A törvényhozókról 73

Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában

Bevezető 79

A politikai egyesülésről az Egyesült Államokban 89

Arról, hogy Európában és az Egyesült Államokban eltérő módon

értelmezik az egyesülési szabadságot és különbözőképpen élnek vele 93

A demokrácia kormányzásáról Amerikában 96

Az általános választásról 96

A nép választásairól és a választásokban megnyilvánuló

demokratikus ösztönökről 96

Az okokról, amelyek részben korrigálhatják a demokráciának

ezeket az ösztöneit 98

Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre 101

A köztisztviselők az amerikai demokráciában 102

A magisztrátusok önkényéről az amerikai demokráciában 104

A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban 105

A közterhek az amerikai demokráciában 107

A korrupcióról és a kormányzók bűneiről a demokráciában;

milyen hatással vannak a közmorálra 110

Milyen erőfeszítésekre képes a demokrácia? 111

Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai demokrácia önmaga felett? 114

Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai társadalom

a demokrácia kormányzata jóvoltából? 115

A törvények általános irányultságáról az amerikai demokráciában

és alkalmazóik ösztöneiről 116

A közszellemről az Egyesült Államokban 119

A jogok eszméjéről az Egyesült Államokban 121

A törvény tiszteletben tartásáról az Egyesült Államokban 124

A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei 125

A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában

a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási

és közigazgatási bizonytalanságot 127

A többség zsarnoksága 129

A többség mindenhatóságának következményei

az amerikai köztisztviselők döntéseire 132

Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött? 133

A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére;

az udvari szellem az Egyesült Államokban 135

Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély

a többség mindenhatóságából fakad 137

Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban?

A közigazgatási centralizáció hiánya 139

A jogászszellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot ellensúlyt

a demokráciával szemben 140

A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra 146

Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben

a szabad intézmények iránt 146

A demokratikus népek kormányzatra vonatkozó nézetei

természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának 147

A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban,

a hatalom összpontosítására ösztönzik 149

Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a demokratikus népeket

a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el attól? 152

Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom

mindinkább erősödik, jóllehet az uralkodók biztos helyzete gyengül 156

Miféle önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek? 165

Az előző fejezetek folytatása 169

Általános meglátások a témával kapcsolatban 175

 

C. Wright Mills

Az uralkodó elit 179

A magasabb rendű erkölcstelenség 205

 

Bibó István

Az államhatalmak elválasztása egykor és most 211

Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás,

erős végrehajtó hatalom 231

Közép- és Kelet-Európa politikai kultúrájának

deformálódása 249

Eredendő elmaradottság vagy történeti zsákutca? 251

Reakciós érdekek és nemzeti érzés 252

Zavaros filozófiák és hazug propaganda 253

A nemzeti keretek bizonytalansága 253

A közösségért való egzisztenciális félelem 254

A nemzeti öntudat "felébresztése" 254

Az antidemokratikus nacionalizmus 255

A demokrácia meghamisítása 256

A hamis realista 257

A társadalmi vezetés problémái 257

A monarcha, a nemes és a katona 258

A nemzeti intelligencia szerepe 258

A politikai jellem deformálódása 259

A nemzeti materializmus 259

Zűrzavaros publicisztika és "nemzeti tudomány" 260