Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


BÖLCSELET, VALLÁS, ÁLLAMI EGYHÁZJOG

-15%
BÖLCSELET, VALLÁS, ÁLLAMI EGYHÁZJOG
5 980 Ft
Akció: 5 085 Ft5085
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Ádám Antal

Dialóg Campus Kiadó, 2007

 

A neves alkotmányjogász szerző munkájában a filozófia, a vallás és az állami egyházjog egymásra hatását vizsgálja.

E tankönyv ismeretanyaga kiterjedt történeti, összehasonlító, értéktani és állami egyházjogi kutatásokra épül. A kulturális ismeretanyagban is rendkívül gazdag munka áttekinti a nyugati filozófia fontosabb irányzatait, bemutatja a legfontosabb vallásokat, majd részletesen elemzi az állam és az egyház viszonyát, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra.

A könyv lektora, Andrássy György filozófus professzor megállapította, hogy „példátlanul izgalmas, információkban rendkívül gazdag és magas szintű tananyag …, amely az érintett tárgy nehézségi fokához képest könnyen tanulható”.

Reméljük, a lektori véleményt az egyetemi hallgatók és az olvasók tapasztalata is megerősíti.

  • A kötet adatai:

    Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2007

    Terjedelem: 344 oldal

     

    Tartalom:

     

    Első rész

    Kérdések és válaszok a filozófiában

    I. A filozófiáról általában 13

    II. Ontológiai kérdések és válaszok 15

    III. Az emberi megismerés filozófiai felfogásai 19

    IV. A bölcselet újabb irányzatai 23

    V. Losonczy István bölcselete

    a 19. és a 20. századi filozófiák között 32

    1. Bevezető megjegyzések 32

    2. A tudományos megismerés lehetősége 34

    3. Az igazságok fennállásának módja (hyparchológia) 36

    4. A valóság rétegződéséről 38

    5. Az értékek problémái 42

    6. Párhuzamok és különbözőségek Losonczy István bölcselete,

    valamint a XIX. és a XX. századi filozófiák főbb áramlatai között 48

    7. Összegező megjegyzések 57

    VI. A keresztény bázisú teodicea kérdései, válaszai és vitái 59

    VII. Az axiológia az értékek bölcselete 65

    1. Értékek és értékelméletek 65

    2. A jogi értékekről 76

    3. Újszerű közhatalmi célok, feladatok és alapelvek 79

    3.1. Közhatalmi célok és feladatok 79

    3.2. Az alkotmányi alapelvek 80

    4. Az emberi és állampolgári alapjogok 81

    5. A biztonság fogalmáról és jogi értékké válásáról 85

    6. Az alapvető tilalmakról 91

    7. Az alapvető kötelességek és felelősségek 97

    8. Néhány egyéb zárókövetkeztetés 98

    Ajánlott irodalom 101

    Jegyzetek 105

     

    Második rész

    Ősi vallások

    I. Az ősi vallásokat megelőző primitív vallási hiedelmekről és kultuszokról 111

    II. Az ősi vallások általános jellemzői 112

    III. A sumer és az akkád vallás jellemzői Mezopotámiában 114

    IV. A hettiták vallása 118

    V. A kánaáni vallásról 119

    VI. Vallási eszmék az ókori Egyiptomban 120

    VII. Az ókori görög mitológia elemei és főbb összetevői 125

    1. A görög theogónia, kozmogónia és theomakhia 125

    2. A görög istenek és istennők 127

    3. Az eleusziszi misztériumok 131

    4. A dionüszoszi misztériumok 133

    5. Emberek, héroszok, Prométheusz, Pandóra 134

    VIII. A thrákok és a gétó-dákok mítoszairól 135

    IX. A római vallás 136

    1. A római mitológia istenei 136

    2. A rómaiak vallásossága 137

    X. A Mithra-kultusz 139

    XI. A kelta vallás 140

    XII. Ősgermán mitológia 142

    XIII. Az ókori Eurázsia vallásai 146

    XIV. Az azték, a maja és az inka vallásokról 151

    1. Az azték vallásról 151

    2. A maja kultúráról 152

    3. Az inka vallás jellemzői 154

    Ajánlott irodalom 158

    Jegyzetek 160

     

    Harmadik rész

    Világvallások

    I. Zoroasztriánizmus 165

    II. A zsidó vallás (judaizmus) 167

    1. A vallás forrásai 167

    2. A zsidó vallás főbb jellemzői 168

    3. Kegytárgyak, vallási ünnepek és megemlékezések 172

    4. Zsidó vallási irányzatok 173

    III. A keresztény vallások 175

    1. A római katolikus vallás 176

    2. A kereszténység szimbólumai 179

    IV. A reformáció és a protestantizmus 180

    1. Bevezető megjegyzések 180

    2. A reformáció szellemi megalapozói és kiemelkedő szereplői 181

    2.1. Rotterdami Erasmus (1496–1536) 181

    2.2. Luther Márton (1483–1546) 181

    2.3. Melanchton Fülöp (1497–1560) 184

    2.4. Zwingli Ulrich (1484–1531) 184

    2.5. A reformáció és a német parasztháború 185

    2.6. Kálvin János (1509–1564) 186

    3. A reformáció hitelvei 188

    4. A reformáció Angliában 191

    V. Az iszlám vallás 192

    1. Mohamed élete 193

    2. Az iszlám vallás forrásai 193

    3. Az iszlám vallás összetevői 194

    4. Az iszlám alapvető irányzatai és a korai iszlám tudományosság 196

    VI. A hinduizmus (Bráhmanizmus) 199

    1. Források 199

    2. Istenek 202

    3. Jelképek 205

    4. A hinduizmus reformjai 209

    4.1. Sankara szerepe, valamint a Brahmá-Szamádzs

    és az Árja-Szamádzs gyülekezete 209

    4.2. A Krisna-tudat Nemzetközi Társasága 210

    4.3. A dzsainizmus 213

    VII. A buddhizmus 215

    1. Buddha élete 215

    2. Buddha tanítása 215

    3. Hínajána 222

    4. Mahájána 222

    5. Vadzsrajána 223

    6. Lámaizmus 223

    7. A kínai „csan” 224

    8. A japán „zen” 224

    VIII. A szikh vallás 225

    IX. A kínai univerzizmus 226

    1. Az ősi birodalmi vallás 226

    2. A taoizmus 227

    3. A konfucianizmus 227

    X. A sintoizmus 229

    XI. Néhány összegező megjegyzés és következtetés 230

    Ajánlott irodalom 237

    Jegyzetek 240

     

    Negyedik rész

    Újabb vallások

    1. A vallások és a vallásosság fejlődéséről 243

    2. Az ÚVM- és a NAM-mozgalmak főbb csoportjairól 246

    3. Új vallások és kultuszok Magyarországon 247

    4. Az új vallási közösségek nagyságrendje 250

    5. A Hit Gyülekezete és a Transzcendentális Meditáció 253

    Ajánlott irodalom 255

    Jegyzetek 257

     

    Ötödik rész

    Az állami egyházjog fogalma

    és összetevői Magyarországon

    I. Bevezető megjegyzések 261

    II. Az állami egyházjog fogalma 261

    III. A vallás fogalma 265

    IV. A vallási szimbólumokról 267

    V. A vallásszabadság 270

    1. A vallásszabadság jogi meghatározásának fejlődése 270

    2. Vallási és egyházi intézmények közjogi szabályozása

    néhány környező országban 272

    3. A vallásszabadság alaptörvényi szabályozása Magyarországon 275

    4. Az iskolai fakultatív vallásoktatás 278

    5. Vallásgyakorlás a szociális, egészségügyi,

    gyermek- és ifjúságvédelmi intézetekben 279

    6. A Tábori Lelkészi Szolgálat 279

    7. A börtönlelkészi szolgálat 280

    8. Egyházi házasság 281

    9. A hittudományi főiskolák 282

    10. A vasárnap és az egyházi ünnepek védelme 282

    VI. A vallás mint alkotmányi érték 283

    VII. A katolikus egyház és az államok közötti kapcsolatok alakulása 284

    1. A katolikus egyház fogalma 284

    2. A római katolikus egyház és az állam közötti viszony

    történetének főbb szakaszai 285

    2.1. Az egyház alapításától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (476) 285

    2.2. A katolikus egyház helyzete a Nyugatrómai Birodalom

    bukásától VII. Gergelyig (476–1073) 286

    2.3. Az egyházállamiság (hierokratikus rendszer)

    uralomra jutása (1073–1303) 287

    2.4. A pápaság világi hatalmának hanyatlása, illetve a hierokratikus

    rendszer bukása, az újkori államiság (territorialismus kifejlődése),

    a rendőrállam egyházpolitikai rendszere (1303–1789) 288

    3. Az állam és az egyház viszonyának jellemzői a modern jogállamban 289

    3.1. A koordinacionális rendszer 289

    3.2. A jogállam egyházpolitikájának főbb jellemzői 289

    3.3. Az állam és az egyházak szétválasztása 291

    4. Az állam és az egyház viszonyának alakulása Magyarországon 292

    4.1. Az állam és az egyház viszonyának alakulása az államalapítás után 292

    4.2. Az államvalláshoz nem tartozók jogállása 294

    4.3. Az állam és az egyházak viszonyának alakulása a reformáció után 296

    VIII. Az egyházak és a Magyar Köztársaság viszonya 302

    IX. Az egyház alkotmányi jogalanyisága 305

    X. Az egyházak jogi személyiségének természete

    és az „egyházi jogi személy” alakzatai 308

    XI. Az egyházi jogi személy jogosultságainak, mentességeinek

    és államilag szabályozott

    tevékenységi formáinak főbb csoportjai 309

    XII. A vallásszabadságot és az egyházakat érintő

    alkotmánybírósági határozatok 316

    XIII. Az egyházak köztestületi jellegének problémái 323

    XIV. Az egyházak és az állam közötti viszonyok

    jelenlegi főbb modelljei 325

    1. Az államegyházi modell 325

    2. Az egyház és az állam elválasztásának modelljei az Amerikai

    Egyesült Államokban, Franciaországban és néhány egyéb országban 327

    3. A vallások és az egyházak megítélése

    az Európai Unió Alkotmányában 330

    4. A lelkiismeret és a vallás szabadságára, az egyházak helyzetére,

    valamint az egyházak és a magyar állam viszonyára vonatkozó

    alkotmányi szabályozás továbbfejlesztéséről 331

    Ajánlott irodalom 332

    Jegyzetek 341

  • ISBN
    978-963-7296-09-3
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.