Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


JOGSZOCIOLÓGIA

-15%
JOGSZOCIOLÓGIA
4 980 Ft
Akció: 4 235 Ft4235
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Maczonkai Mihály

Dialóg Campus Kiadó, 2005

 

A tankönyv alapvetően joghallgatók számára íródott, de témája folytán a szociológia, illetve a társadalomtudományok iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Utóbbiaknak érthetőbbé teszi a laikus számára olykor nehezen követhető jogászi gondolkodásmódot, mivel többek között bevezetést nyújt a jogi kultúra világába. A jogászok számára, akiknek hagyományos gondolkodásmódjuk miatt kissé idegen a szociológiai megközelítés, a tankönyv azáltal igyekszik a jogszociológia klasszikus kérdéseit közel hozni, hogy nagy hangsúlyt helyez a jog működésének megértésében komoly szerepet játszó gondolatok megismertetésére. A fenti jellegzetességet erősíti az a módszer, amellyel a különböző kérdéskörök kapcsán felvetődő problémákat egy, a téma klasszikusának számító tudós gondolatrendszerén keresztül közelíti meg. Teszi ezt azért, mert a jogszociológia tanulmányozásakor az egyes jelenségek magyarázatára vonatkozó elméletek nagy száma olykor zavarba ejtő lehet, és ez a megoldás a jobb tanulhatóságot a lényeges elméletekre való összpontosítással kívánja elősegíteni.

  • Méret: B/5

    Kötés: kartonált

    Megjelenés éve: 2005

    Terjedelem: 192 oldal

     

    Tartalom:

    Első fejezet 9

    1. A jogszociológia mint tudomány 11

    1.1. Tudományelméleti bevezetés 11

    1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról 15

    1.3. A jogszociológia alaphipotézisei 18

    1.3.1. A társadalom hat a jogra 18

    1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 20

    1.3.3. A jog alapvetően plurális jelenség 21

    1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál 22

    1.3.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál 23

    1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya 24

    1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 25

    1.6. A jogszociológia mint tantárgy 26

    2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei 27

    2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 27

    2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei 28

    2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai 30

    2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog és a természetjog hatása 31

    2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás 31

    2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus 34

    2.4. A jogszociológia létrejöttét elősegítő tényezők 35

    2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás 35

    2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola 36

    2.5. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi,

    tudományos háttere 37

    2.6. A jogszociológia rendszere 38

    2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló

    jogszociológia 39

    2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 39

    2.6.3. Az empirikus jogszociológia 39

    Irodalomjegyzék 40

    Második fejezet 41

    3. § A jogszociológia előfutárai 43

    3.1. Charles Montesquieu 43

    3.2. A német történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny 46

    3.3. Az angol történeti iskola - Sir Henry Sumner Maine 48

    4. § A jogszociológia klasszikus problémái 53

    4.4. Eugen Ehrlich - a jog pluralitása és az állam

    által alkotott jog problémái 53

    4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog,

    mint szervezeti norma 53

    4.4.2. A jogtalálás technikái 56

    4.3.3. A szabad jogtalálás önkényessége elleni garanciák 59

    4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje 59

    4.5. François Gény - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe

    a jogalkalmazásban 60

    4.3. Leo Petrazicki a jogtudat, mint a jog forrása 62

    4.4. Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága 63

    4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 64

    4.4.2. Oliver Wendell Holmes - a szabályok társadalmilag

    meghatározott tartalma 66

    4.4.3. Jerome Frank és Karl Llewellyn - a jog kiszámíthatatlansága 68

    4.5. Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés

    és a hatékony jogalkotás problémái 71

    4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 73

    4.5.2. A hatékony jogalkotás feltételei 75

    4.6. Émile Durkheim - a jog, mint a társadalmi

    szolidaritás jelzőrendszere 76

    4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a jog,

    mint a szociológiai elemzés tárgya 76

    4.6.2. A durkheimi jogszociológia alapjai 78

    4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak viszonya 79

    4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések 82

    4.6.5. Durkheim a büntetőjogról 83

    4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 85

    4.6.7. Durkheim a szerződési jogról 88

    4.7. Max Weber - a nyugati jog, mint társadalomformáló erő 91

    4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája 91

    4.7.2. A jog racionalitásfokok szerinti típusai 93

    4.7.2.1. A materiálisan irracionális jog 94

    4.7.2.2. A formálisan irracionális jog 94

    4.7.2.3. A formálisan racionális jog 94

    4.7.2.4. A materiálisan racionális jog 96

    4.7.3. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere 97

    4.7.4. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei 98

    4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők 100

    4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan racionális

    jog materializálódása 103

    4.8. A jog és a társadalmi változás kapcsolata 104

    4.8.1. Karl Marx elméleti kiindulópontja 104

    4.8.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai

    szerepe 105

    4.8.3. Jevgenyij Pasukánisz - a jog a politikai

    célok szolgálatában 106

    4.8.4. Karl Renner a jog függetlensége a gazdaságtól

    és a társadalmi változásoktól 108

    4.8.5. A szocialista jog jellegzetességei 111

    4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának problémái 114

    Irodalomjegyzék 116

    Harmadik fejezet 119

    5. § A jog a társadalomban 121

    5.1. Karl Llewellyn a jogi munkák elmélete 121

    5.1. Talcott Parsons - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye 124

    5.3. A jogi alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel 127

    5.4. A pozitív jog társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi

    befolyásoltsága 128

    5.3. Niklas Luhmann autopoietikus jogelmélete 130

    5.3.1. Az autopoiezis elmélete 130

    5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere 131

    6. § A modern jogfejlődés tendenciái 133

    6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 133

    6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 135

    6.3. A bírói jogfejlesztés jellegzetességei 137

    6.3.1. A döntés és következményeinek előrejelezhetősége 137

    6.3.2. A döntésért viselt felelősség 138

    6.3.3. A döntéshozó ismeretei 138

    6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége 139

    6.3.5. A döntési alternatívák természete 139

    6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei 140

    6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága 141

    6.6. A modern jogok tartalmi átalakulása 143

    6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 143

    6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog

    reszponzivitása 145

    6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete 146

    Irodalomjegyzék 148

    Negyedik fejezet 149

    7. §. Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása a jogrendszerekre 151

    7.1. Franciaország - a hagyományok meghaladására tett kísérlet

    a jogalkotás dominanciájával 151

    7.1.1. A francia jogrendszer tradíciói 151

    7.1.2. A törvényhozás stílusa 156

    7.1.3. A jogi hivatások szerkezete 159

    7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása

    a francia jogi hivatásokra 159

    7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai

    Franciaországban 161

    7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok dominanciája 163

    7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása 163

    7.2.2. A németországi jogi hivatások szerkezete - az állami

    kézben tartott hivatások 166

    7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása 167

    7.4. A svájci polgári törvénykönyv - kodifikáció laikus alapokon 168

    7.5. Anglia - a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben 170

    7.5.1. Az angol jog önálló fejlődése 170

    7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek továbbélése 174

    7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami

    beavatkozás nélkül 176

    7.6.1. A nem tradicionális common law 176

    7.6.2. Az újító szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult

    amerikai ügyvédség 178

    Irodalomjegyzék 184

    Felhasznált irodalom 185

  • ISBN
    978-963-9542-33-4
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.