JOGSZOCIOLÓGIA

A tankönyv alapvetően joghallgatók számára íródott, de témája folytán a szociológia, illetve a társadalomtudományok iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Utóbbiaknak érthetőbbé teszi a laikus számára olykor nehezen követhető jogászi gondolkodásmódot, mivel többek között bevezetést nyújt a jogi kultúra világába. A jogászok számára, akiknek hagyományos gondolkodásmódjuk miatt kissé idegen a szociológiai megközelítés, a tankönyv azáltal igyekszik a jogszociológia klasszikus kérdéseit közel hozni, hogy nagy hangsúlyt helyez a jog működésének megértésében komoly szerepet játszó gondolatok megismertetésére. A fenti jellegzetességet erősíti az a módszer, amellyel a különböző kérdéskörök kapcsán felvetődő problémákat egy, a téma klasszikusának számító tudós gondolatrendszerén keresztül közelíti meg. Teszi ezt azért, mert a jogszociológia tanulmányozásakor az egyes jelenségek magyarázatára vonatkozó elméletek nagy száma olykor zavarba ejtő lehet, és ez a megoldás a jobb tanulhatóságot a lényeges elméletekre való összpontosítással kívánja elősegíteni.

 

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: kartonált

Megjelenés éve: 2005

Terjedelem: 192 oldal

 

Tartalom:

Első fejezet 9

1. A jogszociológia mint tudomány 11

1.1. Tudományelméleti bevezetés 11

1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról 15

1.3. A jogszociológia alaphipotézisei 18

1.3.1. A társadalom hat a jogra 18

1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 20

1.3.3. A jog alapvetően plurális jelenség 21

1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál 22

1.3.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál 23

1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya 24

1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 25

1.6. A jogszociológia mint tantárgy 26

2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei 27

2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 27

2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei 28

2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai 30

2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog és a természetjog hatása 31

2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás 31

2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus 34

2.4. A jogszociológia létrejöttét elősegítő tényezők 35

2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás 35

2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola 36

2.5. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi,

tudományos háttere 37

2.6. A jogszociológia rendszere 38

2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló

jogszociológia 39

2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 39

2.6.3. Az empirikus jogszociológia 39

Irodalomjegyzék 40

Második fejezet 41

3. § A jogszociológia előfutárai 43

3.1. Charles Montesquieu 43

3.2. A német történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny 46

3.3. Az angol történeti iskola - Sir Henry Sumner Maine 48

4. § A jogszociológia klasszikus problémái 53

4.4. Eugen Ehrlich - a jog pluralitása és az állam

által alkotott jog problémái 53

4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog,

mint szervezeti norma 53

4.4.2. A jogtalálás technikái 56

4.3.3. A szabad jogtalálás önkényessége elleni garanciák 59

4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje 59

4.5. François Gény - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe

a jogalkalmazásban 60

4.3. Leo Petrazicki a jogtudat, mint a jog forrása 62

4.4. Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága 63

4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 64

4.4.2. Oliver Wendell Holmes - a szabályok társadalmilag

meghatározott tartalma 66

4.4.3. Jerome Frank és Karl Llewellyn - a jog kiszámíthatatlansága 68

4.5. Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés

és a hatékony jogalkotás problémái 71

4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 73

4.5.2. A hatékony jogalkotás feltételei 75

4.6. Émile Durkheim - a jog, mint a társadalmi

szolidaritás jelzőrendszere 76

4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a jog,

mint a szociológiai elemzés tárgya 76

4.6.2. A durkheimi jogszociológia alapjai 78

4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak viszonya 79

4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések 82

4.6.5. Durkheim a büntetőjogról 83

4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 85

4.6.7. Durkheim a szerződési jogról 88

4.7. Max Weber - a nyugati jog, mint társadalomformáló erő 91

4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája 91

4.7.2. A jog racionalitásfokok szerinti típusai 93

4.7.2.1. A materiálisan irracionális jog 94

4.7.2.2. A formálisan irracionális jog 94

4.7.2.3. A formálisan racionális jog 94

4.7.2.4. A materiálisan racionális jog 96

4.7.3. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere 97

4.7.4. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei 98

4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők 100

4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan racionális

jog materializálódása 103

4.8. A jog és a társadalmi változás kapcsolata 104

4.8.1. Karl Marx elméleti kiindulópontja 104

4.8.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai

szerepe 105

4.8.3. Jevgenyij Pasukánisz - a jog a politikai

célok szolgálatában 106

4.8.4. Karl Renner a jog függetlensége a gazdaságtól

és a társadalmi változásoktól 108

4.8.5. A szocialista jog jellegzetességei 111

4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának problémái 114

Irodalomjegyzék 116

Harmadik fejezet 119

5. § A jog a társadalomban 121

5.1. Karl Llewellyn a jogi munkák elmélete 121

5.1. Talcott Parsons - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye 124

5.3. A jogi alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel 127

5.4. A pozitív jog társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi

befolyásoltsága 128

5.3. Niklas Luhmann autopoietikus jogelmélete 130

5.3.1. Az autopoiezis elmélete 130

5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere 131

6. § A modern jogfejlődés tendenciái 133

6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 133

6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 135

6.3. A bírói jogfejlesztés jellegzetességei 137

6.3.1. A döntés és következményeinek előrejelezhetősége 137

6.3.2. A döntésért viselt felelősség 138

6.3.3. A döntéshozó ismeretei 138

6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége 139

6.3.5. A döntési alternatívák természete 139

6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei 140

6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága 141

6.6. A modern jogok tartalmi átalakulása 143

6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 143

6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog

reszponzivitása 145

6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete 146

Irodalomjegyzék 148

Negyedik fejezet 149

7. §. Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása a jogrendszerekre 151

7.1. Franciaország - a hagyományok meghaladására tett kísérlet

a jogalkotás dominanciájával 151

7.1.1. A francia jogrendszer tradíciói 151

7.1.2. A törvényhozás stílusa 156

7.1.3. A jogi hivatások szerkezete 159

7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása

a francia jogi hivatásokra 159

7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai

Franciaországban 161

7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok dominanciája 163

7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása 163

7.2.2. A németországi jogi hivatások szerkezete - az állami

kézben tartott hivatások 166

7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása 167

7.4. A svájci polgári törvénykönyv - kodifikáció laikus alapokon 168

7.5. Anglia - a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben 170

7.5.1. Az angol jog önálló fejlődése 170

7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek továbbélése 174

7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami

beavatkozás nélkül 176

7.6.1. A nem tradicionális common law 176

7.6.2. Az újító szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult

amerikai ügyvédség 178

Irodalomjegyzék 184

Felhasznált irodalom 185