A MAGYAR JOGRENDSZER SZERKEZETE

A kötet sorra megvizsgálja a magyar jogrendszer szerkezetével kapcsolatos legfontosabb kérdésköröket. Ezeket a problémákat szinte minden jogi tankönyvben megemlítik, viszonylag röviden ismertetik, majd továbbhaladnak az „érdemi” témák felé. Mindeközben azonban a szerzők rendszerint elmulasztják azt, hogy utánagondoljanak a közhelyszerűen hangoztatott tételek következményeinek.

Ez a kötet legfontosabb feladatának ezt tekinti, hogy a jogelméleti álláspontok és a magyar pozitív jog fényében részletesen elemezze ezen témaköröket, s ennek során az esetlegesen felmerülő megoldatlan kérdésekre választ adjon.

 

A kötet által tárgyalt főbb témák a következők: 1. a magyar jogrendszer alapelemei, 2. az érvényesség, a hatály és az alkalmazhatóság fogalmai, 3. a magyar jogforrási hierarchia, 4. a szokásjog, 5. a jogrendszer horizontális tagozódása és 6. a közösségi jog és a tagállami jog viszonya. A munka a magyar jogtudomány jogdogmatikai (fogalmi tisztázó) hagyományának jegyében született.

 

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2007

Terjedelem: 296 oldal

 

 

Tartalom:

Előszó 13

Rövidítések jegyzéke 17

 

1. Elméleti előfeltevések 21

1.1 Módszertani kiindulópontok 21

1.2 A jogtudomány feladata 23

1.3 Begriffsjurisprudenz és modern jogtudomány 30

1.4 A fejezet tételeinek összegzése 35

 

2. A magyar jogrendszer alapelemei 37

2.1 Jogi aktusok 37

2.1.1 Kitérő: a jogállamiság és a normatív aktusok 41

2.1.2 Szokásjog és jogi aktusok 43

2.2 Jogok és kötelezettségek, jogviszonyok 43

2.2.1 Kitérő: jogviszony mint jogilag szabályozott társadalmi viszony 45

2.3 Jogrétegek 47

2.3.1 Módszertani problémák 49

2.3.2 Összegzés a jogrétegelméletről 51

2.4 Elvek és szabályok 52

2.4.1 Jogelvek fogalma 52

2.4.2 Hogyan ismerhetjük fel ill. állapíthatjuk meg a jogelveket? 56

2.4.3 A jogelvek funkciója 57

2.4.3.1 Rendszerezési funkció 57

2.4.3.2 A jogalkalmazás számára adódó gyakorlati szerep 58

2.4.3.3 Meta-normatív szerep 62

2.4.3.4 Integrációs funkció 62

2.4.4 Jogelvek és jogrendszer-strukturálás 63

2.5 A fejezet tételeinek összegzése 64

 

3. Normatív aktusok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága 65

3.1 Az érvényesség 66

3.1.1 Jogszabályok érvényessége 66

3.1.1.1 A jogszabály létezése 67

3.1.1.2 A jogszabály bizonyos súlyos hibáktól való mentessége 69

3.1.1.3 Utólagos érvénytelenség (invalidáció) 71

3.1.2 Jogszabálynak nem minősülő normatív aktusok érvényessége 72

3.2 A hatály 73

3.2.1 Kitérő: a norma szerkezete 74

3.2.1.1 A diszpozíció 75

3.2.1.1.1 Az implicit diszpozíció 76

3.2.1.1.2 Az explicit diszpozíció 76

3.2.1.1.3 A kógens és a diszpozitív diszpozíció 77

3.2.1.2 Miért jobb a kételemű normaszerkezet, mint a háromelemű? 78

3.2.2 Tényállási és jogkövetkezményi hatály 80

3.2.3 A személyi hatály 81

3.2.3.1 A szervi hatály 82

3.2.4 Az időbeli hatály 82

3.2.4.1 Az időbeli hatály kezdete 83

3.2.4.1.1 A visszaható hatály (ex tunc) 83

3.2.4.1.2 Hatály a keletkezés pillanatától (ex nunc) 86

3.2.4.1.3 A jövőbeli hatály (pro futuro) 86

3.2.4.2 Az időbeli hatály vége (hatályvesztés) 86

3.2.4.2.1 A továbbhatás 88

3.2.4.3 Az eljárásjogi értelemben vett időbeli hatály 89

3.2.4.4 A jogszabálynak nem minősülő normatív aktusok időbeli hatálya 90

3.2.4.5 A hatályos jogszabályok különféle gyűjteményeiről 90

3.2.5 A területi hatály 92

3.2.6 A tárgyi hatály 93

3.2.7 Konjunktivitás a tényállási hatály esetében 94

3.3 Az alkalmazhatóság 94

3.3.1 A hatály és az alkalmazhatóság 95

3.3.1.1 A hatály és az alkalmazhatóság fogalmának különválása 96

3.3.1.2 A hatály és az alkalmazhatóság fogalmának összefüggései 97

3.3.2 Az érvényesség és az alkalmazhatóság 99

3.3.3 Kitérő: normatív aktusok kötelező ereje 102

3.4 Áttekintés az érvényesség, a hatályosság [létezés és tényállási időbeli

hatály] és az alkalmazhatóság viszonyáról 104

3.5 A jogforrási hierarchia és az alkalmazási elsődlegesség közti különbség 106

3.5.1 A derogáció és a jogforrási hierarchia fogalma 106

3.5.2 Az alkalmazási elsődlegesség természetének bemutatása

a közösségi jog és a tagállami jog viszonyának példáján 110

3.6 A fejezet tételeinek összegzése 112

 

4. A jogforrási hierarchia 115

4.1 Extern és intern normatív aktusok 116

4.2 A magyar jogforrási hierarchia ábrázolva 118

4.3 Az Alkotmány 119

4.3.1 Formális és materiális értelemben vett alkotmány 120

4.3.2 Alkotmányellenes alkotmány(módosítás) 124

4.3.3 Az Alkotmány alkalmazhatósága 125

4.3.4 Az Alkotmányban található normatív rendelkezések csoportosításai 131

4.3.5 Az Alkotmány fölötti normák? 132

4.4 Az AB határozatok 133

4.4.1 A láthatatlan alkotmány 137

4.5 A törvények 138

4.5.1 A törvény materiális fogalmai 139

4.5.1.1 A konkrét tartalmi kötöttséget nem előíró törvényfogalom 139

4.5.1.2 Tartalmi megkötéseket a törvény fogalmába emelő definíciók 141

4.5.2 A törvényerejű rendeletek 142

4.5.3 Törvények és rendeletek viszonya 142

4.5.3.1 A törvények szerepének erősítése 142

4.5.3.2 A rendeletek szerepének erősítése 144

4.6 A kétharmados törvények 147

4.6.1 Elméleti (absztrakt) lehetőségek a kétharmados törvények jogforrási hierarchiában elfoglalt helyére 147

4.6.1.1 A kétharmados törvény „önálló” 148

4.6.1.1.1. A „teljesen önálló” kétharmados törvény 148

4.6.1.1.2. A kétharmados törvény „önálló de témakötött” 148

4.6.1.2 A kétharmados törvény „nem önálló” 150

4.6.2 A kétharmados törvények helye a magyar jogforrási hierarchiában 151

4.6.3 Az Alk. 34. § (2) bek. 155

4.6.4 Mi kerüljön a kétharmados törvénybe? 155

4.7 A nemzetközi szerződések 158

4.7.1 A nemzetközi jog és a belső jog viszonya általában 158

4.7.2 A nemzetközi szerződések helye a magyar jogforrási hierarchiában 163

4.8 A rendeletek 172

4.8.1 Autonóm és végrehajtási rendeletek 173

4.8.2 A rendeletek egymás közti hierarchiája 175

4.8.3 A rendeleti hierarchia „szétágazása” 180

4.9 A normatív utasítások 181

4.10 A jegybanki rendeletek 183

4.11 A statisztikai közlemények 185

4.12 A normatív határozatok (Jat. 46–48. §) 186

4.13 A LB jogegységi határozatai 187

4.14 A jogi iránymutatások 190

4.14.1 Irányelv (Jat. 53. §) 190

4.14.2 Elvi állásfoglalás (Jat. 54. §) 191

4.14.3 Miniszteri irányelv (Jat. 55. §) 192

4.14.4 Miniszteri tájékoztató (Jat. 55. §) 193

4.15 A különleges állapotok normatív aktusai 193

4.16 Egyéb normatív aktusok 195

4.17 A fejezet tételeinek összegzése 196

 

5. A szokásjog 201

5.1 A bírói szokásjog 201

5.2 Más állami szervek „szokásjoga” 203

5.3 Kitérő: a desuetudo 204

5.4 A fejezet tételeinek összegzése 205

 

6. A jogrendszer horizontális tagozódása 207

6.1 Közjog és magánjog 207

6.1.1 Az elválasztás értelme a hatályos magyar jogrendben 209

6.1.1.1 Közjog és magánjog mint jogelméleti fogalmak 210

6.1.1.1.1 Érdekelmélet 210

6.1.1.1.2 Alárendelési elmélet 210

6.1.1.1.3 Alanyelmélet 211

6.1.1.1.4 Ügygondnok-elmélet 212

6.1.1.1.5 Rendelkezési elmélet 213

6.1.1.1.6 Kombinációs elméletek 213

6.1.1.2 Közjog és magánjog mint pozitívjogi és/vagy jogdogmatikai fogalmak 214

6.1.2 Az elválasztás indoka 216

6.1.3 A közjog és magánjog fogalmak további lehetséges jelentései 218

6.1.4 Mit jelentenek a „közjog” és „magánjog” kifejezések? 219

6.2 A jogági felosztás 219

6.2.1 A jogág fogalma 219

6.2.2 Problémák a jogági felosztás kritériumaival 222

6.3 A fejezet tételeinek összegzése 225

 

7. A közösségi jog és a tagállami jog viszonya 227

7.1 A közösségi jog alapvető jellemzői 228

7.1.1 Önálló jogrend 228

7.1.2 Közvetlen alkalmazhatóság 229

7.1.3 Elsődlegesség a tagállami jog előtt (szupremácia) 230

7.2 A közösségi jog elemei 231

7.2.1 A primér közösségi jog 231

7.2.2 A szekundér közösségi jog 231

7.2.2.1 A szekundér közösségi jog jogalapjai 231

7.2.2.2 A szekundér közösségi jog egyes aktusai 232

7.2.2.2.1 Rendelet 232

7.2.2.2.2 Irányelv (direktíva) 232

7.2.2.2.2.1 Az irányelvek átültetésének kikényszerítése 233

7.2.2.2.2.2 A kártérítés 234

7.2.2.2.3 Döntés 234

7.2.2.2.4 Ajánlás és vélemény 235

7.2.3 A nemzetközi szerződések 235

7.3 A jogalkotás menete az EK-ban 235

7.4 A jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között 236

7.4.1 A hatáskörmegosztás elméleti problémái 236

7.4.1.1 A közösségi jogalkotási hatáskör korlátjai általában 236

7.4.1.2 A közösségi jogalkotási hatáskör korlátjai az egyes jogalapok szerint 237

7.4.1.2.1 A közösségi szabadságok 237

7.4.1.2.2 A jogközelítés (jogharmonizáció) 238

7.4.1.2.2.1 Az alapvető védelmi körülmények 238

7.4.1.2.2.2 Tagállami engedetlenség 238

7.4.1.2.3 A közös politikák 239

7.4.2 A jogalkotási hatáskörök megosztása 239

7.4.3 Az alkalmazási elsődlegesség és a jogalkotási hatáskörök megoszlása:

a kollízió fogalma 241

7.5 Az alkalmazási elsődlegességhez kapcsolódó kérdések 243

7.5.1 Az elsődlegesség határai 243

7.5.2 A kölcsönös elismerés mint alkalmazási elsődlegesség 244

7.6 A 4/1997. (I. 22.) AB határozat tévedései 245

7.7 Az EU-csatlakozás kapcsán történt alkotmánymódosításról 247

7.8 A 17/2004. (V. 25.) AB határozat által felvetett problémákról 250

7.9 A fejezet tételeinek összegzése 252

 

Összefoglalás 253

The Structure of the Hungarian Legal Order – Summary 257

Die Struktur der ungarischen Rechtsordnung – Zusammenfassung 263

La structure de l’ordre juridique hongrois – Résumé 269

Hivatkozott művek 275