AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI - Elfogyott

A hatályos joganyagon belül óriási normatömeg származik a helyi önkormányzatoktól: képviselőtestületek, közgyűlések alkotják meg, hajtják végre e normákat és a helyi lakosság számára ugyanolyan kötelező erővel rendelkeznek, mint a többi jogforrás.
Vajon az önkormányzatok jogalkotó tevékenységének melyek azok az eddig rejtett tartalékai, amelyeket kiaknázatlanul hagytak a központi állami szervek, vagy melyek azok az újabb kihívások, amelyek a helyi önkormányzatok jogalkotási tevékenységét sem hagyhatják érintetlenül? Mert a partikuláris jogalkotás nem bagatell jogalkotás. A helyi önkormányzatok rendeletei – megfelelő feltételek fennállása mellett – szükségszerű és nélkülözhetetlen részei a magyar jogrendszernek.

Doktori értekezések a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán - A sorozat 2. kötete.

 

A szerző személyes ajánlása:

A jogalkotási autonómia a helyi önkormányzatiság egyik legfontosabb eleme.

A tárgy viszonylag széleskörű és újszerű bemutatása olyan szakmai kihívásnak bizonyult, aminek csak több mint hároméves - belföldi és külföldi - kutatómunka után tudtam eleget tenni. Mindvégig arra törekedtem, hogy az olvasóközönség számára ne csak érdekes, de értékes ismereteket továbbító írás szülessen.

Fábián Adrián

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2009

Terjedelem: 184 oldal

 

Tartalom:

Bevezetés 9

 

A HELYI JOGALKOTÁS FEJLŐDÉSE ÉS JELENLEGI HELYZETE

 

I. Önkormányzati rendeletalkotás Európában, különös tekintettel Németországra 15

 

1. Alapvetés 15

 

2. Helyi önkormányzatok és helyi jogalkotás Európában 15

 

3. Helyi jogalkotás Németországban 18

 

4. A bajor tartományi jog 23

 

5. A községszövetségek (Gemeindeverband) 25

 

6. A rendeletminták 26

 

7. A „tulajdon és szabadság” korlátozása önkormányzati rendelettel 27

 

8. A rendeletalkotási eljárás 29

 

9. Az önkormányzatok feletti állami felügyelet 31

 

10. Következtetések 33

 

II. A magyar helyi jogalkotás története 36

 

1. Helyi jogalkotás története 1945-ig 36

 

2. A helyi jogalkotás története 1945-től 1990-ig 45

 

III. Az önkormányzatiság és önkormányzati jogalkotás jelene hazánkban 56

 

1. A magyar önkormányzati rendszer főbb sajátosságai 56

 

2. A helyi jogalkotás alkotmányi szabályozása 57

 

3. Gondolatok a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseiről, azok értelmezéséről 58

 

IV. Az önkormányzati jogalkotás jogi alapjai, különös tekintettel a felhatalmazásra 70

 

1. A törvényi felhatalmazás jogi alapjai 70

 

2. A felhatalmazás megjelenése az egyes törvényekben 73

 

3. Tanulságok 79

 

V. Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos felülvizsgálati gyakorlatának egyes elemei 83

 

1. Az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozása 84

 

2. A diszkrimináció tilalma 85

 

3. A „törvényalkotó” önkormányzat 88

 

4. Polgári jogi szerződések tartalmának meghatározása rendeleti úton 90

 

5. Hatáskörelvonás önkormányzati rendelettel 92

 

6. A jogbiztonság követelménye 92

 

7. Önkormányzati rendeletek közötti kollízió 95

 

8. Újabb dilemmák 98

 

A HELYI JOGALKOTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

 

VI. Az önkormányzati rendeletek EU-jogharmonizációja 103

 

1. A jogharmonizációról – magyar szemmel 103

 

2. Az önkormányzati jog harmonizációjának jogi alapjai 106

 

3. A helyi jogharmonizáció zsinórmértékei 108

 

4. Jogközelítés a primer közösségi joghoz 110

 

5. A helyi jogharmonizáció 111

 

6. A jogharmonizációért viselt felelősség 112

 

VII. A regionális önkormányzatok és lehetséges jogalkotási hatásköreik 114

 

1. A regionális önkormányzatiság gondolatának megjelenése 114

 

2. A régió fogalmáról 115

 

3. A régiók szerepe Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban 117

 

4. Regionális decentralizáció Magyarországon 120

 

5. A regionális jogalkotási hatáskör 124

 

VIII. A jogalkotó (képviselő-testület) kárfelelőssége 126

 

1. Kiindulási pontok 126

 

2. A jogalkotás általános korlátai 127

 

3. Az állami felelősség típusai 129

 

4. A kárfelelősség általános feltételei 132

 

5. A jogalkotó perbehívása 134

 

6. Állami kárfelelősség az Európai Unióban 136

 

7. A jogalkotói kárfelelősség jövőbeni szabályozása 141

 

8. Az EU-integráció jelentősége 143

 

IX. A helyi jogalkotás fejlesztésének további lehetőségei 145

 

1. Az önkormányzati rendeletekre vonatkozó alkotmányos szabályozás fejlesztése 145

 

2. A jogalkotásról szóló törvényre vonatkozó javaslat 146

 

3. A helyi rendeletalkotás processzuális kérdései 150

 

4. Új tárgyak a helyi jogalkotás számára 158

 

5. A helyi jogalkotás feletti törvényességi ellenőrzés kiterjesztése 162

 

6. A rendeletminták 164

 

7. A (helyi) kodifikátorképzés fontossága 165

 

8. Az internet szerepe a rendeletek nyilvánosságában 166

 

X. Összefoglaló gondolatok 167

 

1. Tudományos eredmények 167

 

2. Nyitva hagyott kérdések 169

 

Tárgymutató 173

 

Irodalomjegyzék 175