ŐRSÉG - VENDVIDÉK - FELSŐ-RÁBA-VÖLGY

A magyar geográfiai irodalomban alig akad olyan munka, amely az ország egyes tájairól általános földrajzi leírást adna. Jobbára megyeleírások születtek, de ezek szerkezete az ágazati elemzéseken nyugszik, s így nehezen áll össze az olvasóban egy-egy sajátos "táj" földrajzi képe. A Tájak-Települések-Polgárok sorozat célja egy alapvetően földrajzi szemléletû leírás készítése hazánk területéről, mely leírás természetes területi egységenként tekinti át az ország területét, e természetes egységekről lehetőleg komplex társadalom-földrajzi leírást-értékelést adva. A szerző által kialakított koncepció a markáns, közismert tájakat - mint a Hajdúság, a Hegyalja, a Fertő-mellék, a Bácska stb. - adja meg tájbeosztásként. Eme elképzelések jegyében fogant első munka az Őrség- Vendvidék-Felső-Rába-völgy földrajza.

Az Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy nem egyveretû, egységes táj, sem természeti földrajzi, sem történeti-etnikai-néprajzi szempontból. Együttes bemutatásukat két méltánylandó tény indokolja:az országhatár zugába szorult vidéket szinte egységbe préseli az azt három oldalról övező határ, másrészt a kistérség tradicionális kisvárosi központjának, Szentgotthárdnak a vonzása mindegyikre egyaránt kiterjed, és (laza) egységbe fogja a környék 33 községét. E mikrótáj mindössze 491 km2, tehát kisebb, mint Budapest közigazgatási területe (525 km2).

 

A kötet adatai:

Méret: 200 x 260 mm
Terjedelem: 208 oldal
Kötés: keménytáblás

Tartalom:
Tájak - Települések - Polgárok (bevezetés) 7
A kistérségekről általában
- a kistérség határai 11
Szűkmarkú, szép föld:
a kistérség természeti adottságai 25
A mát formáló múlt 39
Az erdők birodalma - az ország védvonala 39
A mát formáló múlt 39
Szentgotthárd és a ciszterciek megtelepedése 44
Lassú gyarapodás (15-16. század)
- gyors pusztulás ( 17. század) 46
A feudális kor utolsó hosszú évszázada 49
A rövid polgári század 64
Az Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy 1945 után 93
Az Őrség-Vendvidék
-Felső-Rába-völgy - ma 125
Felbillent munkaerőmérleg 125
Visszaszoruló ágazat - a mezőgazdaság 134
A térség ipara 144
Vendégforgalom 151
Népesedési folyamatok
a második világháború után 155
Településállomány, településszerkezet,
településhálózat 170
Szentgotthárd városi szerepköre 188
A "látható" települések
- a települések morfológiája, "művi keretei" 199
Irodalom 205