"Az itt olvasható tanulmányok az elmúlt három évtizedben készültek. Van köztük olyan, amely még a hetvenes évek elején íródott, és nagyon sokszor kérték tőlem, mert a témáról alig jelent meg valami. Jelen válogatás tanulmányai a magyar folklórhagyomány olyan elemeit állítják középpontba, amelyek a közös tudás tárházában bizonnyal helyet kaphatnak. A néphagyományok és a folklór máig a nemzeti identitás kifejezését és megerősítését szolgálják, vagyis nem vesztettek jelentőségükből a XXI.században sem. Az egyre jobban egységesülő Európában szükség van az egyéni, az etnikus, ha tetszik, a nemzeti jegyek megtartására, mert eltűnésükkel szürkébb lenne a világ." Ebben a könyvben Hoppál Mihály válogatott tanulmányait adja közre az Európai Folklór Intézet. A kötet első három tanulmánya tudománytörténeti jellegű, a hazai folklorisztika három jelentős alakjáról, Ipolyi Arnoldról, Erdélyi Jánosról és Berze Nagy Jánosról íródott. A továbbiakban a magyar ősvalláskutatás távlatairól, a honfoglalók hitvilágáról, jelképeink keletkezéséről, a kommunikáció rejtett csatornáiról, a film és folklór kapcsolatáról, valamint a közös hagyomány mibenlétéről szóló tanulmányok következnek. A végső következtetések egyik legfontosabbika az, hogy a jövőben csak egy hagyományalapú társadalom biztosíthatja a közösség hatékony együttműködését.
A kötet adatai:
Kötés: puhafedél
Kiadási év: 2004
Terjedelem: 195 oldal