MAGYAR KORMÁNYZATI VISZONYOK

A könyv célja, hogy átfogó és értékelő összefoglalást adjon a rendszerváltás után kormányzati viszonyok keletkezéséről, fejlődéséről és – az új alkotmány utáni helyzettel befejezve – a jelenéről. Tárgykörei: a kormány felépítése és belső viszonyai, testületi működése és döntési mechanizmusa, a miniszterelnök szerepe, a miniszterek helyzete, a kormányzás szervezeti kérdései, a kormányzati koordináció és a miniszterelnök szervezeti háttere, valamint politika és közigazgatás kapcsolatával összefüggésben az eddig alkalmazott államtitkári rendszerek. A szerző a releváns joganyag, politikai dokumentumok, több kérdésnél a külföldi megoldások, illetve a közjogi és a politikatudományi szakirodalom mellett törekszik a gyakorlat, valamint a politikai és szociológiai összefüggések lehetőség szerinti figyelembevételére is. Helyzetét megkönnyítette, hogy szakmai pályafutásának köszönhetően 1990 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkáraként a kormányzati viszonyokról közvetlen ismereteket és tapasztalatokat szerezhetett.

 

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2011
Terjedelem: 144 oldal


Tartalomjegyzék:


Előszó 9

I. fejezet

A rendszerváltás előtti kormányzati viszonyok 11

1. A kormány helyzete a szocialista berendezkedésben 11

2. A kormánymodell 12

3. A szocializmus kormányzati viszonyainak felbomlása: a Grósz-
és a Németh-kormány 13

3.1. A kormány új pozíciója 13

3.2. A kormányzati viszonyok átrendezése 15



II. fejezet

A parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyainak kialakulása és fejlődése 20

1. Az új kormánymodell keletkezése és alakulása 20

1.1. Az 1989. októberi alkotmányreform elvetett kormánymodellje 20

1.2. A kormánymodell megszületése 1990-ben és főbb jellegzetességei 21

2. A kormány helyzete és viszonyrendszere az alkotmánymódosítások után 23

3. A kormányzati viszonyok változásai 2006-ban és 2010-ben 26

4. A 2011. évi Alaptörvény 28



III. fejezet

A kormány felépítése és belső viszonyai 30

1. A felépítés szabálya és elve 30

1.1. Az alkotmányos szabály 30

1.2. A miniszterek egyenjogúságának elve, következménye és valósága 32

2. A miniszterelnök helyettesítése 35

2.1. Miniszterelnököt helyettesítő miniszter 2010-ig 35

2.2. Miniszterelnök-helyettes 2010-től 37

2. A kormányon belüli kabinetek (1990–2010) 39

2.1. A kormánykabinet 39

2.2. Szakkabinetek 41



IV. fejezet

A kormány felépítésének meghatározása 43

1. A minisztériumi struktúra kialakítása 43

1.1. A parlamenti jogkör 43

1.2. A kormány helyzetének megerősítése 2006-ban 47

1.3. A második Orbán-kormány minisztériumi struktúrája 50

2. A tárca nélküli miniszter 51

2.1. Az intézmény lényege és alkalmazási gyakorlata 51

2.2. A fejlődési irány 54

V. fejezet

A miniszterelnök helyzete 56

1. A miniszterelnök helyzetének lényegi vonásai 56

1.1. Miniszterelnöki kormány 56

1.2. A miniszterelnök irányító szerepe, a kormánypolitika meghatározása 58

2. Miniszterelnöki jogok 61

2.1. A kormányprogram összeállítása (az Alaptörvényig) 61

2.2. Kormányalakítás és az államtitkári kar összeállítása 61

2.3. A helyettes kiválasztása 65

3. A konstruktív bizalmatlanság intézménye 65



VI. fejezet

A testületi elv érvényesülése a kormány működésében 70

1. A kormány testületi jellege: a kormányülés és az ügyrend 70

2. A kormány működőképessége 73

3. Döntéshozatal, a szavazás kérdése 75

4. A miniszterelnök felhatalmazása a kormány helyettesítésére 77

5. A kormányülések történéseinek dokumentálása 79



VII. fejezet

Az államtitkárok helyzete, a két államtitkári rendszer 83

1. A politikai és a szakmai állami vezetők megkülönböztetése 1990–2006 között 83

1.1. A szabályozási elv 83

1.2. A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal vezetési struktúrája 84

1.3. A szabályozási elv gyakorlata és problémái 88

2. Az egységes állami vezetői modell 2006–2010 között 90

2.1. A szabályozási elv 90

2.2. A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal vezetési struktúrája 93

2.3. A modell megvalósulásának problémái 95

2.4. Kísérlet az államtitkári szint alatti vezetők stabilizálására 98

3. Visszatérés a politikai és szakmai állami vezetők megkülönböztetésére 2010-ben 100

3.1. A szabályozási elv 100

3.2. A minisztériumok és a Miniszterelnökség vezetési struktúrája 101

4. A közigazgatási államtitkári értekezlet 104



VIII. fejezet

A kormány és a miniszterelnök szervezetalakítási eszközei 106

1. A kormány szervezetalakítási jogköre 106

2. Minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése 108

2.1. Országos hatáskörű szerv és központi hivatal 2006-ig 108

2.2. Kormányhivatal és központi hivatal 2006-tól 110

3. A kormányszerkezeti viszonyok alakítása személyre szóló megbízatásokkal 112

3.1. A személyre szóló megbízatások célja és fajtái 112

3.2. Kormánybiztos 113

3.3. Kormánymegbízott és kormánymeghatalmazott, miniszterelnöki megbízott 117



IX. fejezet

A kormányzati koordináció és a miniszterelnöki hatalom szervezeti háttere 120

1. A Miniszterelnöki Hivatal (1990–2010) 120

1.1. A Miniszterelnöki Hivatal megerősítése 120

1.2. A kormányzati központtá fejlesztés útja 121

1.3. A Miniszterelnöki Hivatal vezetése 125

1.4. A miniszterelnök kabinetirodája és a 2007-es szétszervezés 127

1.5. A tévút: a Miniszterelnöki Hivatal szerkezetalakítási eszköz 129

2. Miniszterelnökség és közigazgatási tárca (2010-től) 132

3. A kormányzati koordináció egyes formalizált eszközei 133

3.1. Az előterjesztések egyeztetésre bocsátásának engedélyezése 133

3.2. A közigazgatási tárca személyzeti hatásköre 135

3.3. A minisztériumok szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 137



Irodalomjegyzék 138