Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


JOGALKOTÁSTAN

-15%
JOGALKOTÁSTAN
5 980 Ft
Akció: 5 085 Ft5085
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Drinóczi Tímea, Petrétei József

Dialóg Campus Kiadó, 2004

 

A Jogalkotástan című tankönyv alapvető célja a jogalkotás elméletének praxisorientált bemutatása és a jogszabályok keletkezési folyamatának vizsgálata és értékelése. A kötet hozzásegíti a jogalkotót a "jó" jogszabály megalkotásához, és forrásul szolgál a gyakorló szakembereknek is. A tankönyv e mellett feldolgozza és értékeli a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat és az Európai Uniónak a témával összefüggő jellemzőit, a területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat, illetve az új jogalkotási törvényjavaslatot, valamint példákat sorakoztat fel az elméleti ismeretek illusztrálása érdekében.

  • A kötet adatai:

    Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2004

    Terjedelem: 480 oldal

     

    Tartalom:

     

    Előszó 13

    I. fejezet: A JOGALKOTÁSTAN FOGALMA, TÁRGYA

    ÉS MÓDSZERE 15

    I. A jogalkotástan fogalma 17

    1. A jogalkotás meghatározása 17

    2. A jogalkotástan fogalma tágabb és szűkebb értelemben 19

    3. A jogalkotástan főbb részterületei 20

    II. A jogalkotástan tárgya és feladata 21

    III. A jogalkotástan komplexitása és interdiszciplináris jellege 22

    IV. A jogalkotástan metodikája 26

    1. A jogalkotás metódusának célja 26

    2. A jogalkotástan által alkalmazott módszerek 27

    V. A jogalkotástan jelentőségéről 28

    VI. A jogalkotástan helyzetéről 29

    VII. A jogalkotástan mint tantárgy 31

    II. fejezet: NORMATANI ALAPOK 37

    I. A jogi norma működése 39

    II. A jogi norma fogalma 41

    III. A jogi norma tartalmi elemei 49

    1. A jogi norma címzettjének és alanyának megfogalmazása 49

    2. A jogi norma szerkezeti elemei 50

    IV. A normatartalom 60

    V. A normák felosztása érvényességi erejük alapján 63

    1. A kényszerítő jog (ius cogens) és a megengedő jog (ius dispositivum) 63

    2. A szigorú jog (ius strictum), a mérlegelést biztosító jog és a méltányos jog

    (ius aequum) 65

    VI. A normatani ismeretek alkalmazása a jogalkotásban 66

    III. fejezet: A jogalkotás 71

    A) A jogalkotás fogalmi meghatározása és megjelenési formái 73

    I. A jogalkotás fogalmáról 73

    1. A jogalkotás mint hatalomgyakorlás 73

    2. A jogalkotás mint sajátos tevékenységfajta 75

    II. A jogalkotás megjelenési formái 77

    1. A jogalkotás mint szervezeti tevékenység 77

    2. A jogalkotás mint eljárási folyamat 84

    3. A jogalkotási felhatalmazás és a jogalkotási hatáskör átruházhatóságának

    kérdése 85

    B) A jogalkotást meghatározó és befolyásoló tényezők 87

    I. Jogalkotás és politika 87

    II. Jogalkotás és érdekbefolyásolás 90

    III. Jogalkotás és alkotmányi szabályozás 93

    IV. Jogalkotás és döntéshozatal 95

    V. Jogalkotás és nyilvánosság 98

    VI. Jogalkotás és végrehajtás 99

    IV. fejezet: A JOGALKOTÁS TERMÉKEI:

    A JOGSZABÁLYOK 105

    I. A jogszabályok fogalma 107

    II. A Magyar Köztársaság jogszabályai 108

    1. A törvény 108

    2. A kormányrendelet 109

    3. A Kormány tagjainak rendelete 109

    4. A helyi önkormányzatok rendeletei 110

    5. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 110

    III. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 112

    IV. A rendkívüli jogforrások 115

    V. A jogszabályok hierarchiája 116

    1. Jogforrási hierarchia és a jogszabályok hierarchiája 116

    2. A jogszabályok hierarchiája 117

    3. A jogszabályi hierarchia és a jogelvek 118

    4. A jogszabályi hierarchia a belső jog, a nemzetközi jog és a közösségi jog

    viszonyában 119

    VI. A jogszabályok érvényessége és hatályossága 125

    1. A jogszabályok érvényessége 126

    2. A jogszabály hatályossága 128

    3. A jogszabály időbeli hatályának és alkalmazhatóságának összefüggése 135

    4. Az érvényesség és hatályosság viszonya 137

    VII. A jogszabályok csoportosítása 139

    1. A jogszabályok elfogadási módjuk szerinti felosztása 140

    2. A jogszabályok alkalmazási jellegük szerinti felosztása 141

    3. A jogszabályok tartalmuk szerinti felosztása 143

    4. Az alkalmazott kodifikációs módszer szerinti csoportosítás 144

    5. Az alkalmazott szabályozási mód szerinti felosztás 145

    6. A jogszabályok hatály szempontjából történő felosztása 148

    VIII. A jogszabályok tartalmáról 149

    1. A jogszabályok tartalmára vonatkozó követelmények 149

    2. A jogszabályok tartalma és a jogállamiság követelményeinek összefüggése 149

    3. A jogszabályok tartalmát befolyásoló alkotmánybíráskodás 152

    4. A jogszabályok tartalmát befolyásoló bíráskodás (igazságszolgáltatás) 154

    5. A jogszabályok konkrét tartalma 155

    V. fejezet: JOGALKOTÁSi metodika

    - a belső jogalkotási eljárás 173

    A) A jogszabály keletkezésének belső és külső eljárási folyamata 175

    B) A belső jogalkotási eljárás 175

    C) A belső jogalkotási eljárás egyes fázisai 176

    I. A jogalkotási probléma felismerése és definiálása 177

    1. A probléma felismerése, definiálásának struktúrája és jelentősége 177

    2. A probléma-impulzusok csoportosítási lehetőségei 178

    3. A probléma-impulzus keletkezése 178

    4. A probléma-impulzusok tartalma 180

    5. A probléma-impulzus hatáskiváltása és a figyelemmel kísérési, megismerési kötelezettség 180

    II. A kiindulási helyzet elemzése 181

    1. Az információszerzés 181

    2. A konkrét jogalkotási probléma definiálása 183

    III. Az okok elemzése 183

    IV. A jogszabály céljának meghatározása és értékelése 185

    1. A célmeghatározás nehézsége 185

    2. A célmeghatározás technikája és mechanizmusa 187

    V. A lehetőségek elemzése a cél elérése érdekében 189

    1. Az alternatív lehetőségek kidolgozása 190

    2. Az alternatívaállítás nehézségei 190

    3. Az alternatívakeresés módszerei 191

    4. Az alternatív lehetőségek elemzése a cél elérése érdekében 191

    VI. Az alternatív lehetőségek értékelése a célrendszer alapján 193

    1. Az értékelés szempontjai 193

    2. A "gyakorlati" értékelés lehetőségei 195

    VII. A döntés és ennek megalapozása 196

    VIII. Az eredmény ellenőrzése 197

    D) A belső jogalkotási eljárás jelentősége 198

    VI. fejezet: JOGALKOTÁSi taktika

    - a külső jogalkotási eljárás 201

    A) A törvényhozási eljárás 204

    I. A törvénykezdeményezés 205

    1. A törvénykezdeményezés fogalma 205

    2. A törvénykezdeményezés alanyai 205

    3. A törvénykezdeményezés tartalma 208

    4. A törvénykezdeményezés tárgya 210

    5. A törvénykezdeményezés címzettje 210

    II. A parlamenti eljárást megelőző szakasz 210

    1. A törvénytervezet kidolgozása 211

    2. A törvénytervezet véleményezése 213

    3. A kormányülésre történő előterjesztés és a tervezetről való döntés 217

    4. A nem Kormány által kezdeményezett, illetve elkészített törvénytervezetek véleményezése 220

    III. A törvényhozás parlamenti szakasza 221

    1. A törvényjavaslat benyújtása 221

    2. A törvényjavaslat tárgyalása 222

    3. A határozathozatal 234

    4. Az elfogadott törvény Országgyűlés elnöke általi aláírása és a köztársasági

    elnöknek történő megküldése 237

    IV. A törvényhozási eljárás befejező szakasza 238

    1. A promulgáció 238

    2. A publikáció 241

    3. A kihirdetés gyakorlati megvalósulása 241

    B) A Kormány rendeletalkotása 243

    I. A rendeletalkotás előkészítő eljárása 243

    1. A rendelettervezet kidolgozása és véleményezése 243

    2. Az előterjesztés 244

    II. A Kormány döntéshozatala 244

    C) A miniszteri rendeletalkotás 245

    D) Az önkormányzati rendeletalkotás 246

    VII. fejezet: A JOGALKOTÁS TECHNIKÁJA I.

    KÜLSŐ SZISZTEMATIKA 261

    A) A jogalkotási technika fogalma és célja 263

    B) A jogi szabályozás szisztematikája 264

    C) A külső szisztematika - a jogszabály felépítése 265

    I. A jogszabály megjelölése 265

    1. A jogszabály sorszáma 265

    2. A kihirdetés időpontja 266

    3. A jogalkotó megnevezése, nevének rövidítése 266

    4. A jogszabály fajtája (megnevezése) 266

    5. A jogszabály címe (a tárgyra utaló szövegrész) 266

    6. Az Európai Közösség(ek) jogszabályainak megjelölése 269

    7. A jogszabályok rövid - cím nélküli - megjelölése 270

    II. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 270

    1. A határozat megjelölése 270

    2. Az utasítás megjelölése 271

    3. A statisztikai közlemény megjelölése 271

    4. A jogi iránymutatás megjelölése 271

    II. A jogszabály szövegének szerkezete 272

    1. Az elvi bevezetés (preambulum) 272

    2. A jogszabály bevezető része 274

    3. Az általános rendelkezések 277

    4. A részletes (tételes) rendelkezések 278

    5. A záró rendelkezések 286

    6. A jogszabály melléklete, függeléke 294

    7. Az indokolás 296

    8. A nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályok 297

    D) A jogszabályok módosítása és egységes szerkezetbe foglalása 298

    I. A jogszabály módosítása 298

    1. A módosítás és a célszerűség elve 298

    2. A módosítással szemben támasztott általános követelmények 300

    3. A külső (formai) szisztematika 301

    4. A belső (tartalmi) szisztematika 305

    II. A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása 308

    VIII. fejezet: A JOGALKOTÁS TECHNIKÁJA II.

    A BeLSŐ SZISZTEMATIKA 313

    A) A jogszabály szövegezése 315

    I. A jogi szaknyelv 315

    1. A köznapi nyelv és a jogi nyelv kapcsolata 315

    2. A jogi szaknyelv jellemzői 315

    3. A jogi szaknyelv szókincse és stílusa 318

    II. A tartalmi szisztematika 320

    1. Az érthetőség 320

    2. A kifejező erőre vonatkozó követelmény 340

    3. Az adekvátságra vonatkozó követelmény 342

    4. A terjedelemre vonatkozó követelmény 343

    5. A konzekvens megjelenítés 347

    III. A jogtételek tartalmuk szerinti megfogalmazása 353

    1. A címzett megfogalmazása 354

    2. A magatartás előírást tartalmazó jogtétel 354

    3. Jogkövetkezményt tartalmazó jogtételek 355

    4. Engedélyezési kötelezettséget meghatározó jogtételek 356

    5. A végrehajtási jogtétel 356

    6. Jogokat biztosító jogtételek 357

    7. Jogok megszüntetése és visszavonása 359

    8. Kötelezettségek megalapozása és megszüntetése 359

    B) A jogszabályszerkesztés egyéb szempontjai 360

    1. A koherencia 361

    2. A hatásvizsgálat 361

    3. Az alkotmánybírósági és a jogalkalmazói gyakorlat ismerete 362

    4. A több alternatíva követelménye 363

    5. A joghézag elkerülésének elve 363

    6. A deregulációs szempontok 363

    C) A jogalkotás során fellelhető tipikus hibák 364

    I. A jogrendszer alapelveit figyelmen kívül hagyó jogszabály 364

    1. A jogalkotói hatáskör hiánya 364

    2. Az eljárási szabályok be nem tartása 365

    3. A jogszabályi hierarchiát sértő jogszabályok megalkotása 365

    II. A szabályozás szükségességének elvét sértő jogszabály 365

    1. A felesleges jogszabály 366

    2. A hatástalan jogszabály 367

    3. A hiányzó jogszabály 368

    III. A szándékolt eredményt el nem érő jogszabály 368

    IV. A jogbiztonságot veszélyeztető jogszabály 369

    1. A határozatlan jogszabály 369

    2. A túlterhelt jogszabály 369

    3. Az érthetetlen jogszabály 370

    V. A jogszabályok érvényesülési igényének elvét veszélyeztető jogszabályok 370

    1. A vitákkal terhelt jogszabály 370

    2. Az ésszerű tervezést nélkülöző jogszabályok 371

    VI. A szisztematika szabályainak megsértése 371

    1. Hibák az előkészítés során 372

    2. A normaszöveg kidolgozásánál adódó hibák 372

    3. A megfogalmazás és a szerkezeti tagolás során felmerülő hibák 372

    IX. fejezet: A JOGALKOTÁS TECHNIKÁJA III.

    A jogszabályszerkesztés gyakorlata 379

    I. A jogszabályszerkesztő 381

    1. A jogszabályszerkesztő fogalma 381

    2. A jogszabályszerkesztővel szemben támasztott követelmények 381

    II. A jogszabályszerkesztői munka 384

    III. A jogszabályszerkesztés folyamata 384

    1. A megértés és az elemzés 385

    2. A tervezés 391

    3. Az összeállítás 392

    4. A tüzetes vizsgálat 393

    IV. A jogszabályszerkesztői munka ciklikus jellege 394

    X. fejezet: A JOGSZABÁLYOK HATÁLYOSULÁSA

    ÉS A DEREGULÁCIÓ 397

    I. A jogszabályok hatályosulása 399

    1. A jogszabályok hatályosulása és hatékonysága 399

    2. A jogszabályok hatályosulása és a jogalkalmazás szerepe 400

    II. A hatályosulás és a dereguláció összefüggése 401

    III. A dereguláció 404

    1. A dereguláció fogalmának megközelítései 404

    2. A dereguláció kialakulása és technikájának elterjedése 405

    IV. A jogi dereguláció 406

    1. A jogi dereguláció fogalma 406

    2. A jogi dereguláció központi kérdései 407

    3. A jogi dereguláció aspektusai 407

    V. A hatékony jogalkotás 408

    1. A hatékonyság jelentősége és annak jogalkotástani feltételei 408

    2. A megalkotandó joganyag hatékony előkészítése 409

    3. A következménybecslés 412

    4. A meglévő joganyag felülvizsgálata 416

    5. A professzionalitás 417

    6. A joganyag megfelelő rendezése 418

    IV. A dereguláció Magyarországon 419

    1. Az eddigi munka 419

    2. A jelenlegi deregulációs elképzelések 422

    3. Az intézményi háttér 425

    4. A hatályos joganyag felülvizsgálatának lehetőségei 426

    Mellékletek 433

    1. sz. melléklet 433

    2. sz. melléklet 437

    3. sz. melléklet 443

    4. sz. melléklet 448

    5. sz. melléklet 452

    6. sz. melléklet 459

    Felhasznált irodalom 461

    Tárgymutató 471

  • ISBN
    978-963-9542-37-2
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.