AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG SZÍNE ÉS FONÁKJA. A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG SZABÁLYOZÁSA 1920 ÉS 1930 KÖZÖTT

-20%
AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG SZÍNE ÉS FONÁKJA. A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG SZABÁLYOZÁSA 1920 ÉS 1930 KÖZÖTT

Szerző: Schweitzer Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

 

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi – városi és vármegyei – törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett.

A fővárosi törvényhatósági bizottságra irányadó szabályozást az I. világháborút követően többször is megváltoztatták (1920, 1924, 1930). A fővárosi törvényhatósági bizottság iránti törvényhozási, illetve kormányzati figyelem azonban korántsem tekinthető hízelgőnek. A két világháború közötti időszak egyik vonása, a területi alapon szervezett közigazgatási autonómiák ún. korrektívumokkal, az autonómia érvényesülését gátló jogintézményekkel történő körülbástyázása, egyúttal a kormányzati felügyelet, illetve centralizáció fokozása éppen a főváros esetében domborodott ki a legteljesebben.

 

2 600 Ft
Akció: 2 080 Ft
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

A kormányzati figyelem legfőbb okát a főváros 1867-et követő egyedülálló urbanizációs teljesítményét elősegítő, irányultságában döntően szabadelvű közigazgatás-politikai intézmények, valamint a mindezeket megtestesítő társadalmi környezet iránti kettős bizalmatlanságban kereshetjük. Az I. világháború utáni nemzeti konzervatív (keresztény-nemzeti) jelszavaktól visszhangos első esztendők Budapest-ellenes közfelfogását („Bűnös Budapest”) tükrözték az 1920- as évek fővárosi novellái, illetve burkoltabb formában még az 1930-as fővárosi törvény is. A kötet a törvényhozási folyamatok feltárásával a fővárosi törvényhatósági bizottság összetételére, megválasztására, feloszlatására és hatáskörére irányadó normáknak, valamint a törvényhatósági bizottság és a kormányzat közjogi viszonyának a változásait mutatja be. A könyv foglalkozik a fővárosi választójog körüli

vitákkal, és kitér a községi pártok helyhatósági választásokon elért eredményeinek a bemutatására is. A feldolgozás ugyanakkor a témával összefüggő elméleti jellegű polémiákra is kiterjed. E diskurzusok arra világítanak rá, hogy miként vélekedtek a közigazgatás-politika alakítói a törvényhatósági autonómiáról, közelebbről az önkormányzatiság „színéről” és „fonákjáról.”

 

 

A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2010
Terjedelem: 280 oldal

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-236-245-8
Kiadó
L'Harmattan
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu