NYÁR BADENBEN

„A 20. század egyik legszebb, legfelemelőbb és legeredetibb irodalmi alkotása”

Susan Sontag

 

Hetvenes évek, Szovjetunió, tél, vonatút. Lemegy a nap. Egy orosz értelmiségi utazik Moszkvából Leningrád felé, s egy málladozó, forradalom előtti könyvet lapozgat: Anna Grigorjevna Dosztojevszkaja 1867-es, gyorsírással lejegyzett, majd évtizedekkel férje halála után publikált naplóját. Az orosz irodalom klasszikus műveit is megidéző nyitókép, mely után azonban orosz írókra kevéssé jellemző próza következik. A napló szippantja magába olvasóját? Vagy az olvasó írja újra a naplót? A kérdés nem eldönthető, s a regény olvasójának nincs más választása, mint követni elbeszélőjét, aki térben és időben csapongva hol saját világába, hol a 19. századba, Dosztojevszkij és újdonsült felesége életébe kalauzolja. S ha az olvasó egy-egy vessző után netán elveszíti az események fonalát, a következő gondolatjel után gyakran egy másik szálban tud csak megkapaszkodni.

 

A regény Dosztojevszkij és felesége kalandos utazásáról mesél: hitelezők és ellenséges családtagok elől menekülve az idősödő Fjodor Mihajlovics és fiatal felesége hogyan hagyja el Oroszországot, miként telnek napjaik a németországi Badenben, s miként keríti hatalmába játékszenvedélye az önuralmát mindig is könnyen elveszítő, epilepsziájával egész életében küszködő írót.

 

A Nyár Badenben nem regényes irodalomtörténet, hanem lírai nyelven megszólaló életrajzi fantázia – valódi regény, melyben az elbeszélő utazása és kedves regényei írójának badeni kalandja elválaszthatatlanul összefonódik. Vallomás az irodalom és az élet iránti szenvedélyről, olvasó, mű és szerző viszonyáról.

 

Leonyid Cipkin (1926–1982) zsidó orvoscsaládban született, s maga is orvosként dolgozott. Szépirodalmi műveit a korabeli Szovjetunióban nem adhatta ki, regényének első sorai néhány nappal halála előtt, Amerikában jelentek meg először nyomtatásban. A kétezres években a regény nagy sikert aratott a tengerentúlon, mára számos európai nyelvre lefordították. A magyar kiadás a regény mellett a szerző hat novelláját, Mihail Leonyidovics Cipkin apjáról szóló írását és Susan Sontagnak a regényt méltatató esszéjét is tartalmazza.