NYUGAT-DUNÁNTÚL

-15%
NYUGAT-DUNÁNTÚL

Szerkesztette: Rechnitzer János

Dialóg Campus Kiadó, 2007

 

 

5 980 Ft
Akció: 5 085 Ft
Kezdete: 2019.01.28   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

A sorozat ötödik kötete a nyugat-dunántúli régió társadalmi, gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotta fejlesztési régió több szempontból sajátos vonásokat mutat. A térség a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, geopolitikai helyzete következtében a rendszerváltás nyertese, dinamikus növekedési pálya és látványos területi fejlődés jellemzi az innovációra épülő fejlesztések, a kulcságazatokban kiépült modern hálózati együttműködési formák (klaszterek) eredményeként.

 

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: keménytáblás
Kiadási év: 2007
Terjedelem: 456 oldal

Tartalom:
Ábrajegyzék 10
Táblázatok jegyzéke 13
Bevezető 17

I. Fejezet: A nyugati periféria történeti folyamatai
1. A dinamikus szerkezetváltás időszaka: 1867–1918 21
1.1. A vasút hatása a gazdaság fejlődésére 21
1.2. Városhálózat és a népesség alakulása a XX. század elején 25
2. A két világháború közötti időszak 30
2.1. Területi változások, közigazgatási átszervezések 30
2.2. Összeomlás, mérsékelt konjunktúra, válság, a háborúra való készülődés 32
2.3. A háborús pusztítások 37
3. A II. világháború utáni évtizedek 38
3.1. A politikai–hatalmi viszonyok alakulása, földosztás és államosítás 38
3.2. Az 1950. évi közigazgatási átszervezés 40
3.3. A térség politikai és gazdasági diszpreferálása 41

II. Fejezet: A Nyugat-Dunántúl térszerkezete
1. Az európai térben 56
2. A közép-európai térben 60
3. A szomszédsági térben 67
4. A magyar térszerkezetben 71

III. Fejezet: A településhálózat és a kistérségek
1. Településállomány 80
1.1. Urbanizációs folyamatok 83
1.2. A városok hierarchiája 90
1.3. Szuburbanizáció 96
1.4. A városok belső szerkezete 98
2. Kistérségi szerveződések fejlődési szakaszai 101
2.1. A rurális térségek funkcionális átalakulása a régióban 113

IV. Fejezet: Természeti erőforrások, a környezet állapota
1. Természeti környezet. 119
2. Táji adottságok – természeti értékek 125
3. A levegőminőség 128
4. Vízgazdálkodás és vízminőség 131
5. Hulladékgazdálkodás 137
6. A szennyvizek 143
7. Természetes anyagok és alternatív energia. 144

V. Fejezet: Népesség, foglalkoztatás, munkaerőpiac
1. Demográfiai folyamatok 149
2. A népesség vallási, etnikai összetétele 158
3. Népességmozgás 161
4. Foglalkoztatás 163
5. Munkaerőpiac 167

VI. Fejezet: A régió gazdasága
1. Bevezető 171
2. Dinamikus gazdasági fejlődés 173
3. Gazdasági szervezetek 176
4. Ágazati szerkezet 178
5. Külföldi működő tőke. 184
6. A kis- és középvállalkozások versenyképessége 186
7. A határgazdaság 189
8. A gazdaságot segítő háttér infrastruktúra 192
9. Klaszteresedési folyamatok és klaszterfejlesztés 199

VII. Fejezet: A régió közlekedése
1. A közlekedéshálózat fejlődési folyamata 203
2. A közúthálózat és a közúti forgalom 204
2.1. A régió nemzetközi úthálózati kapcsolatai 204
2.2. A régió közúthálózatának jellemzői 207
2.3. Az állami mellékúthálózat és önkormányzati utak 215
2.4. Kerékpárutak 220
3. Az autóbusz-közlekedés 223
4. A vasúti közlekedés 227
4.1. A vasúti közlekedés napjainkban 228
4.2. A várható fejlesztési irányok 233
4.3. A kombinált szállítások és a logisztikai központok 237
5. A városi közlekedés 240
6. A vízi közlekedés 241
7. A légi közlekedés 244
8. Ajánlások a fejlesztési irányokhoz 248

VIII. Fejezet: Turizmus
1. Idegenforgalmi vonzerők, adottságok 251
2. A teljesítőképesség országos és európai relációban 259
3. Fejlesztési irányok 267

IX. Fejezet: A kulturális gazdaság
1. Kulturális fogyasztás 269
2. A kulturális gazdaság jellemzői 272
2.1. Műemlékek 272
2.2. Múzeumok, kiállítóhelyek 273
2.3. Színházak, szabadtéri játékok, koncerttermek 276
2.4. Fesztiválok 278
2.5. Művelődési házak 281
2.6. Mozik 282
2.7. Könyvtárak 284
2.8. Irodalmi és kulturális folyóiratok 285
2.9. Média 287
3. A kultúra szerepe a vidék- és gazdaságfejlesztésben 289

X. Fejezet: Oktatás, kutatás-fejlesztés
1. Közoktatás 291
2. Felsőoktatás 298
3. Kutatás-fejlesztés 308

XI. Fejezet: Társadalmi struktúra, mobilitás és életvitel
1. Bevezető 317
2. A régió társadalmi szerkezetének átalakulása 1990 és 2005 között – rétegződés és mobilitás 319
3. A társadalmi élet materiális alapjai – objektív tényezők 332
4. A társadalmi élet materiális alapjai – szubjektív tényezők 339
5. Az időfelhasználás regionális metszetei 342
6. Integráció – társadalmi szerepvállalás, közösségi élet 346
7. Az alapvető tendenciák és sajátosságok 352

XII. Fejezet: Civil társadalom
1. Civil képviselet 355
2. A települési eltérések 358
3. A civil aktivitás 363

XIII. Fejezet: Politikai arculat
1. Előzmények 369
2. A politikai kultúra és választói magatartás a régióban 370
3. Helyi nyilvánosság mint politikai médium 373
4. A politikai elit 374
5. Országgyűlési választások 376
5.1. Tanulni a demokráciát: 1990 – az első demokratikus választás 376
5.2. Az átrendeződés első fordulata – 1994 379
5.3. Újabb fordulat, és a blokkosodás jelei – 1998 379
5.4. Szemben a kormányváltással, és útban a kétpártrendszer felé – 2002 381
6. Az önkormányzati választásokról 382
7. Helyi és országos népszavazások 385

XIV. Fejezet: Regionális identitás
1. Térségi kötődés 387
2. Létezhet-e Magyarországon regionális identitás? 389
3. Következtetések a Nyugat-dunántúli régió identitásáról 392
4. Régiókommunikáció 397
5. Az identitás átértékelése regionális szinten 400

XV. Fejezet: A régió fejlesztési rendszere
1. Régió alakult 401
1.1. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 402
1.2. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 404
2. Tervezzük meg a régiót! 408
2.1. A Nyugat-Dunántúl hosszú távú fejlesztési koncepciója 1998–2010 408
2.2. Magyarország nyugati határ menti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója 1998–2013 411
2.3. A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 2000–2006 413
2.4. Partnerség 2007–2013 programrendszer 417
2.4.1. Nyugat-dunántúli régió koncepciójának célrendszere (2007–2020) 418
2.4.2. Nyugat-dunántúli régió regionális átfogó programja 2007–2013 420
2.4.3. Nyugat-Dunántúli Operatív Program 2007–2013 423
3. Építsük a régiót! 425
3.1. Tervezzük meg a régió jövőjét! (1998–2000) 426
3.2. Felkészülés a strukturális alapok felhasználására (2001–2003) 429
3.2.1. Phare tükörprogram (2001–2002) 429
3.2.2. Phare Előcsatlakozási Program (2002–2003) 430
3.3. A strukturális alapok felhasználásának tanulási folyamata (2004–2006) 431
3.3.1. Regionális operatív program 431
3.3.2. Ágazati operatív programok 432
3.4. A regionális fejlesztések forrásai az Európai Unió 2007–2013 közötti programidőszakában 433
3.4.1. Nyugat-dunántúli Operatív Program 434
3.4.2. Határ menti programok 437
4. Merre tovább Nyugat-Dunántúl? 438

Irodalom 440

A kötet szerzői 455

ÁBRAJEGYZÉK
1. A népesség számának változása, 1949–1959 45
2. A tényleges szaporodás az 1960. évi népességszám %-ában, 1960–1965 47
3. Iparfejlesztési támogatás és korlátozás, 1965 48
4. A tsz-tagok jövedelme, 1965 4
5. A vasúti teherforgalom fő irányai, 1965 51
6. A Nyugat-dunántúli régió néhány jellemzője az Európai Unió és az ország vonatkozásában 59
7. Az átalakulási folyamatok területi koncentrációja Közép-Európában 62
8. Bécs lehetséges hatásterülete a kelet-közép-európai térségben 65
9. Gazdasági áramlások a Nyugat-dunántúli régióban az 1990-es évek közepén, valamint az Európai Unióba való belépést követően 66
10. Magyarország térszerkezete 72
11. A Nyugat-Dunántúl ágazati szerkezetének változása a jövedelemtermelés alapján, 1995, 2003 75
12. Magyarország települései nagyság szerinti megoszlása régiónként, s a megyék településsűrűsége, 2004 81
13. Városok Magyarországon, 2005 84
14. Regionális területi illetékességű dekoncentrált államigazgatási szervezetek székhelyei (szervezetek száma) 94
15. A KSH kistérségi besorolás a Nyugat-Dunántúlon, 2004 105
16. Önkormányzati területfejlesztési társulások a Nyugat-Dunántúlon 107
17. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek integrált projektcsomagjai 111
18. LEADER csoportok a Nyugat-Dunántúlon 112
19. Vendégek száma falusi magánszálláshelyeken, 1998–2003 118
20. A Nyugat-dunántúli régiót érintő természeti kistájak 120
21. Műszaki védelemmel ellátott szilárd hulladéklerakók, 2005 140
22. A közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége, 1990 145
23. A közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége, 2004 146
24. Az ipari foglalkoztatottak aránya, 2002 166
25. A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarország régióiban, 1993–2004 168
26. A gazdasági térszerkezet alakulása, 1998–2002 172
27. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, régiók szerint, 1994, 1999, 2003 175
28. Az egy főre jutó GDP alakulása folyó áron a Nyugat-Dunántúlon, 1994–2003 176
29. Az autóipar területi koncentrációja Magyarországon, 2003 182
30. A gazdasági/üzleti szolgáltatásokkal való ellátottság, 2002 183
31. Az egy főre jutó külföldi működő tőke országos átlagtól való eltérése, 2002 187
32. Ipari parkok és innovációs központok a Nyugat-dunántúli régióban, 2006 194
33. A nyugat-dunántúli regionális innovációs stratégiai program felépítése 197
34. Az E-úthálózat rácsfőútjai, 1971 205
35. A régió nemzetközi rangú útjai 206
36. A régió állami főúthálózata 210
37. A régió főútjainak és fontosabb, illetve forgalmasabb mellékútjainak terhelési képe 212
38. A főúthálózat tervezett fontosabb fejlesztései 214
39. A régió nagyvárosainak elérhetősége

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-7296-93-2
Kiadó
Dialóg Campus
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu