Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI JOGTUDOMÁNY

-15%
KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI JOGTUDOMÁNY
4 160 Ft
Akció: 3 535 Ft3535
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Pokol Béla

Dialóg Campus Kiadó, 2008

 

Az állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek...

  • Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2008

    Terjedelem: 224 oldal

     

    Tartalom:

    Előszó 9

     

    I. fejezet: A jog rétegeinek történeti kibomlása 11

     

    1. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig 11

     

    2. A jogdogmatika rétegének kialakulása 17

     

    2.1. A konzíliumadás, ítélkező jogi fakultások 18

     

    2.2. A jogi humanizmus korrekciói 20

     

    2.3. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései 22

     

    3. A konkretizáló bírói jogréteg formálódása 25

     

    II. fejezet: Az európai jogtudomány újjáéledése – a glosszátorok 29

     

    1. A glosszátorok intézményi feltételei 29

     

    2. A glosszátorkorszak kiemelkedő alakjai 45

     

    3. A korszak glosszátoroktól független művei 54

     

    4. A glosszátorok jelentősége és hatása 56

     

    Függelék: Digesta-kivonatok 60

     

    III. fejezet: A kommentátorok – az átformált római jog

    gyakorlati használatbavétele 69

     

    1. A kommentátorok megváltozott intézményi feltételei 69

     

    2. A kommentátor-irodalom fő alakjai 72

     

    IV. fejezet: Ítélkező jogi fakultások – a jogászprofesszorok

    gyakorlati jogformálása 93

     

    1. A konzíliumok gyakorlatának kialakulása: disputatio, quaestio, consilium 94

     

    2. A konzíliumadás és az ítélkező fakultások paradicsoma:

    a német egyetemi jogászság 101

     

    3. A konzíliumadás mint az egyetemi jogászság egzisztenciális háttere 106

     

    4. A konzíliumok gyakorlatának funkciói 110

     

    5. A konzíliumadási tevékenység kortárs kritikái 112

     

    V. fejezet: Az európai jogi gondolkodás újkori fordulata

    (jogi humanizmus, elegáns juriszprudencia

    és a világi természetjog) 117

     

    1. A jogi humanizmus 118

     

    1.1. A jog és a jogászok kritikája az olasz humanizmusban 118

     

    1.2. A mainstream jogtörténeti felfogás a francia jogi humanizmusról 123

     

    1.3. A jogi humanisták egy mai kritikusa: Douglas Osler 130

     

    2. Az elegáns juriszprudencia 132

     

    3. A jogi rendszerre törekvés megjelenése 134

     

    3.1. Szellemi paradigmaváltás az 1500-as évektől 134

     

    3.2. Az újkori természetjog elágazásai 139

     

    3.3. A természetjogtól a jogfilozófiáig és a jog értelmi rendszeréig 146

     

    4. A gyakorlati juriszprudencia felemelkedése és eltűnése 149

     

    VI. fejezet: Magánjogdogmatika-történeti elemzések 155

     

    1. A személy (Person) 156

     

    1.1. A személyiség előtérbe kerülése a személy helyett 158

     

    1.2. Az általános személyiségi jog 160

     

    2. A jogi személy (Juristische Person) 161

     

    2.1. A középkori universitas 161

     

    2.2. Az emberi társaságok az észjogban: a societas 162

     

    2.3. Az abszolutista állam bizalmatlansága a kialakuló morális

    személyekkel szemben 163

     

    2.4. A jogi (juristische) személy 163

     

    2.5. Harc a fikciós elmélet körül 164

     

    2.6. Jogi személy a második világháború utáni évtizedekben 166

     

    3. A dolog (Sache) 167

     

    3.1. A szó és fogalomtörténet elkülönülése 167

     

    3.2. A római jogi res 167

     

    3.3. A dolog jogi fogalmának megalkotása 167

     

    3.4. A birtok problémája 168

     

    3.5. Tulajdonszerzés és az absztrakciós elv 169

     

    4. A jogügylet (Rechtsgeschäft) 170

     

    4.1. A szerződés mint konszenzus 171

     

    4.2. Savigny: jogügylet és jogviszony 172

     

    4.3. Harc az akaratnyilatkozati és a kijelentési elmélet között 172

     

    4.4. A szerződési szabadság leépítése: a faktikus szerződések 172

     

    4.5. A szerződési jogviszonytól a törvényi jogviszonyig 173

     

    5. A kötelmi viszony (Schuldverhältnis) 174

     

    5.1. Az obligatiótól a kötelmi viszonyig 175

     

    6. A jogellenes károkozásért való felelősség (Unerlaubte Handlung) 177

     

    6.1. Vagyoni és személyi károk 179

     

    7. A tulajdon (Eigentum) 180

     

    7.1. Alanyi jog és tulajdonjog 182

     

    VII. fejezet: Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések 187

     

    1. A német büntetőjog-dogmatika fejlődése 189

     

    1.1. A Szásztükör dogmatikanélkülisége 189

     

    1.2. A Carolina kezdődő jogdogmatikája 190

     

    1.3. Az usus modernus dogmatikai fejlesztései 191

     

    1.4. A klasszikus német büntetőjog-dogmatika kialakulása 192

     

    1.5. A finalista büntetőjog-dogmatika kialakulása 193

     

    2. A francia büntetőjog-dogmatika formálódása 194

     

    2.1. A korai francia büntetőjogdogmatika helyzete 194

     

    2.2. A napóleoni büntetőkódex dogmatikája 196

     

    2.3. A mai francia büntetőjog-dogmatika újításai 199

     

    3. Az angol–amerikai büntetőjog-dogmatika formálódása 200

     

    3.1. A kísérlet megjelenése a befejezett bűncselekmény mellett 200

     

    3.2. A bűnösség doktrínájának alakulása 203

     

    3.3. Az elkövetői kör: tettes, bűnsegéd, felbujtó, bűnpártoló 208

     

    4. Az olasz büntetőjog-dogmatika az 1800-as években 213

     

    4.1. Cesare Beccaria 214

     

    4.2. Francesco Carrara 215

     

    5. A büntetőjog-dogmatika hazai fejlődése 218

     

    5.1. A magyar büntetőjog-dogmatika Werbőczy után 218

     

    5.2. Pauler Tivadar büntetőjog-dogmatikája 219

     

    5.3. A Csemegi-kódex dogmatikája 221

     

  • ISBN
    978-963-7296-79-6
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.