DÉL-ERDÉLY ÉS BÁNSÁG

-15%
DÉL-ERDÉLY ÉS BÁNSÁG

Szerkesztette: Horváth Gyula

Dialóg Campus Kiadó, 2009

 

 

5 980 Ft
Akció: 5 085 Ft
Kezdete: 2019.01.28   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

A sorozat kilencedik kötete a két nagytérség, Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be az egykori történelmi, illetve a mai politikai folyamatok felvázolásával együtt.

A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.

 

Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánt állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

E kötet két - hét megye alkotta - nagytérséget mutat be. Az egyik az Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyéket magában foglaló kétmilliós népességű Nyugat régió. Ez a térség a történelmi Bánság romániai részeit és a Partium déli területeit fogja át. A másik térség - amelyet kötetünkben Dél-Erdélynek nevezünk - a Közép régió eddig nem vizsgált Fehér, Szeben és Brassó megyéjét öleli fel. E térségben 1,4 millió ember él.

 

 

A kötet adatai:
Formátum: A/4
Kötés: keménytáblás
Kiadási év: 2009
Terjedelem: 582 oldal

Tartalom:

Ábrajegyzék 11

Táblázatok jegyzéke 15

Bevezetés 21


I. FEJEZET TÖRTÉNETI FOLYAMATOK AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVSZÁZADBAN

1. A Bánság a török kiűzésétől 1918-ig 25

1.1. A terület definiálása 25

1.2. A Temesi bánság (1716-1779) jellemzői 26

1.2.1. Betelepítések és etnikai összetétel 26

1.2.2. A gazdasági élet jellemzői 29

1.3. A vármegyei közigazgatás kora, 1779-1849 30

1.4. Egy kis közjáték: Szerb vajdaság és a Temesi bánság, 1849-1867 31

1.5. A Bánság a dualizmus korában, 1867-1918 33

1.5.1. Etnikai helyzet 33

1.5.2. A Bánság mezőgazdasága és kereskedelme 35

1.5.3. A Bánság ipara 38

1.5.4. Közlekedés 41

1.5.5. Szolgáltatások és városi funkciók 42

2. Dél-Erdély 1690-1918 között 46

2.1. Erdély helye a Habsburg Birodalomban 46

2.2. Etnikai összetétel 47

2.3. A gazdasági élet jellemzői 49

2.3.1. Mezőgazdaság 49

2.3.2. Erdőgazdaság 53

2.3.3. Állattartás 56

2.3.4. Ipar 58

2.3.5. Közlekedés 62

2.3.6. Szolgáltatások és városi funkciók 63

3. Dél-Erdély és a Bánság 1918-1989 között 65

3.1. Forradalom és román közigazgatás 67

3.2. Agrárreform 73

3.3. A gazdaság új szervezeti rendszere 76

3.3.1. Kamarai átszervezések 76

3.3.2. Szövetkezeti mozgalmak 77

3.3.3. Bankok, pénzintézetek 80

3.3.4. Iparvállalatok 82

3.4. Népesedési folyamatok 88

4. Katonai diktatúra és a második világháború 89


5. A baloldali átmenet időszaka 92

5.1. Földreform 92

5.2. Az ipar nacionalizálása 93

6. A kommunista korszak 97

6.1. A kommunista hatalom intézményesülése 97

6.2. A Ceausescu-korszak 105


II. FEJEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET

1. Természeti áttekintés, kistájak 113

1.1. Természetföldrajzi lehatárolás 113

1.2. Domborzati jellegzetességek 114

1.3. Éghajlati sajátosságok 126

1.4. Vízrajzi adottságok 127

1.5. Erőforrások 129

1.6. Kistájak 131

2. Környezetvédelem 137

2.1. Talajvédelem 137

2.2. Talajjavítás 140

2.3. Felszíni vizek 141

2.4. Felszín alatti vizek 142

2.5. Légszennyezés 143

2.6. Hulladékok 144

3. Természetvédelem 147

3.1. Nemzeti és natúrparkok 147

3.2. Természeti rezervátumok és emlékek 149

3.3. A Natura 2000 hálózat 151


III. FEJEZET NÉPESSÉG

A népesség száma és összetétele 155

1.1. Népességszám, népsűrűség és területi elhelyezkedés 155

1.2. A népesség nemzetiségi és vallási megoszlása 156

1.3. Korszerkezet 162

1.4. Iskolázottság, szakképzettség 165

Népmozgalom 167

2.1 A születések és halálozások számának alakulása 167

2.2. A dél-erdélyi és a bánsági magyarok termékenységének sajátosságai 175

2.3. Vándormozgalom 179


IV. FEJEZET HUMÁN ERŐFORRÁSOK

Munkaerő-piaci adottságok 185

1.1. Foglalkoztatottsági viszonyok 185

1.2. Munkahelyi ingázás 195

1.3. Munkanélküliség 199

1.4. Bérek, háztartási jövedelmek és költségek 203

Képzettség 211

Lakásviszonyok 213


V. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDSZER

Városhálózat 215

1.1. Urbanizációs folyamatok a rendszerváltozás előtt 215

1.2. Urbanizáció a rendszerváltozás után 221

1.2.1. A városok hierarchiája 225

1.2.2. Funkcionális városhierarchia 230

Szuburbanizáció 238

Faiuhálózat 243

3.1. A falvak átalakulása 243

3.2. Területi-közigazgatási szerveződések 249


VI. FEJEZET TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEK

1. Elmaradott, periférikus vidéki térségek 257

2. Hanyatló ipari térségek 258

3. Bányászati régiók 260

4. Erősen szennyezett régiók 261

5. Ipari szerkezetváltásiövezetek 264


VII. FEJEZET GAZDASÁGI SZERKEZET

L A mezőgazdaság üzemi és tulajdonosi szerkezete 269

1.1. Új mezőgazdasági üzemszerkezet 271

1.2. Mezőgazdasági termelés és értékesítés 275

1.2.1. Növénytermesztés 275

1.2.2. Állattenyésztés 283

1.3. Mezőgazdasági jövedelmek 293

1.4. Az élelmiszerfogyasztás helyzete 296

2. Az iparfejlődés főbb tendenciái 299

2.1. Adezindusztrializációfolyamata 299

2.2. Az ipar az évezred elején 303

2.3. Az ipar területi-ágazati szerkezete 320

3. Közlekedés 332

3.1. Közúti közlekedés 333

3.2. Vasúti közlekedés 337

3.3. Vízi közlekedés 343

; 3.4. Légi közlekedés 344

4. Kereskedelem 346

5. Pénzügyi-banki szolgáltatások 352

5.1. A bankszektor jellemzői 354

5.2. Abiztosítási piac területi képe 363

6. Vonzerők és turisztikai termékek 364

6.1. Aktív turizmus, falusi turizmus és ökoturizmus 366

6.2. Egészség- és gyógyturizmus, üdülőturizmus 367

6.3. Városi, kulturális és hivatásturizmus 368

6.4. A régiók és megyék turizmusának kínálata és kereslete számokban 372

7. Kommunális szolgáltatások 378

7.1. Vezetékes ivóvízellátás 379

7.2. Szennyvízcsatorna-hálózat 384

8. Beruházások 392

9. Külföldi befektetések 398

9.1. A külföldi tőke Romániában 398

9.2. Dél-Erdély és Bánság működőtőke-ellátottsága 399

10. A vállalkozás-sűrűség településszintű eltérései Dél-Erdélyben és a Bánságban 401

10.1. Megszűnt vállalkozások 404

10.2. Aktív vállalkozások 405

10.3. Vállalkozások a falvakban 406

10.4. A falusi vállalkozások elterjedésének szocio-demográfiai meghatározói 413

11. A gazdaság teljesítőképessége 415

11.1. Általános tendenciák a romániai gazdaságfejlődésében 415

11.2. A dél-erdélyi megyék versenyképessége 417

VIII. FEJEZET ETNIKUMOK, HAGYOMÁNYŐRZŐ FALVAK

1. A szász Királyföld és a dél-erdélyi szászok 430

2. Barcaság: polgárosultság és etnikai interferenciák 433

3. Dombvidékek, folyók és szőlőhegyek találkozása: a Kis-Küküllő mente 435

4. A dél-erdélyi magyar szórványok és a dévai székelyek 437

5. A hegyek aljában: Fogarasfold, Szeben térsége és Hátszeg román kultúrája 439

6. Telepes falvak a történelmi Erdélyen kívül: a Bánság és környéke 441



IX. FEJEZET OKTATÁS, KÉPZÉS, KUTATÁS

1. A romániai közoktatási rendszer 1989 után 444

1.1. Jogi keretek 444

1.2. A közoktatási rendszer szerkezete 445

2. Az oktatási intézmények számának változása a régióban 447

3. Beiskolázási mutatók 449

3.1. A tanulók száma 449

3.2. A magyar népességre vonatkozó beiskolázási statisztikák 458

4. Pedagógusellátottság az oktatásban 467

5. Tudományos kutatás és fejlesztés 470

2.

X. FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSI RENDSZER

Nyugat régió 481

1.1. Arad megye 483

1.2. Hunyad megye 484

1.3. Krassó-Szörény megye 486

1.4. Temes megye 486

Közép régió 488

2.1. Brassó megye 490

2.2. Fehér megye 492

2.3. Szeben megye 494

XI. FEJEZET DÉL-ERDÉLY ÉS SZERBIA HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. Aszimmetrikus határrégió együttműködésének kezdete

2. A közlekedési kapcsolatok mint az együttműködés infrastrukturális előfeltételei

3. Önkormányzati kapcsolatok

4. A határon átnyúló együttműködés keretei és formái

4.1. Az együttműködést támogató EU- programok .

4.2. Kis- és középvállalkozások együttműködése .

4.3. Kulturális együttműködés

4.4. Idegenforgalmi együttműködés

4.5. Környezetvédelem

5. A Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió mint az együttműködést generáló intézmény .

5.1. ADKMT eurorégió területének földrajzi sajátosságai .



XII. FEJEZET POLITIKAI SZERKEZET ÉS KÖZIGAZGATÁS

1. Pártok a dél-erdélyi és a bánsági régióban 511

2. Parlamenti választások és kisebbségi képviselet 515

3. Önkormányzati választások 526

4. Az Önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai 531

5. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködés 535

FÜGGELÉK DÉL-ERDÉLY ÉS A BÁNSÁG FÖLDRAJZI NEVEI

1. Víznevek 540

2. Domborzati nevek 542

3. Tájnevek 544

4. Megyenevek 547

5. Településnevek (közösségi nevek) ., 548

6. Településnevek (hatósági nevek) 550

7. Közterületnevek 554

8. A földrajzi nevek helyzete ma 556

Irodalom 557

Magyar-román földrajzi mutató 573

A kötet szerzői 581

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-989-912-4
Kiadó
Dialóg Campus
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu