A HATÁRMENTISÉG DIMENZIÓI MAGYARORSZÁGON

A könyv a határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kérdéskörének vizsgálatára vállalkozik, tekintettel az államhatárok szerepére, elválasztó vagy összekapcsoló jellegére, a schengeni határok funkcióira. Az uniós csatlakozás miatt ugyanis olyan kettős perifériahelyzetbe szorult kiterjedt határmenti területek kerülnek az EU külső határára, mint például a magyar-ukrán határszakasz.

 

A kötet adatai:

Megjelenés éve: 2007

Méret: B/5

Terjedelem: 318 oldal

Kötés: keménytáblás

 

Tartalom:

Ábrák jegyzéke 11

Táblázatok jegyzéke 15

1. Bevezetés 17

1.1. A határ menti együttműködés új kihívásai a Kárpát-medencében 17

1.2. Határmentiség és a magyar regionális tudomány 21

2. Határok, határmentiség és határrégiók 27

2.1. Az államhatárok szerepéről, funkcióiról 27

2.1.1. Elválaszt és/vagy összeköt a határ? – magyar szemszögből 29

2.2. A határrégió, mint interaktív tér 34

2.3. A határ menti térségek súlya és szerepe az Európai Unióban

és Magyarországon 40

3. Történelmi dimenziók 49

3.1. Trianon és következményei 49

3.2. Magyarország az új kelet-közép-európai térben 57

3.3. Határmentiség és perifériahelyzet 64

3.4. Perifériák Magyarországon 68

4. A határmentiség kérdőjelei empirikus vizsgálatok tükrében 77

4.1. A „periféria perifériáján” – egy kérdőíves vizsgálat

eredményei és tanulságai 77

4.1.1. A vizsgálat módszere 77

4.1.2. Az Északkelet-Alföld határ menti területeinek néhány

településföldrajzi jellemzője 78

4.1.3. A vizsgálat eredményei 85

4.1.3.1. Népességi jellemzők 85

4.1.3.2. Foglalkoztatottsági viszonyok 93

4.1.3.3. A gazdaság főbb jellemzői 98

4.1.3.4. A határ menti fekvés hatásainak megítélése 101

4.1.3.5. A határokon átnyúló kapcsolatok jellege és jellemzői 106

4.1.3.6. A határon átnyúló kapcsolatok egyéb jellemzői 111

4.1.3.7. A turizmus, mint lehetőség 115

4.1.3.8. Remények és reménytelenségek szorításában 123

4.2. Véleményvizsgálat: határmentiség és határon átnyúló kapcsolatok

lakossági szemszögből 125

4.2.1. A vizsgálat módszere 125

4.2.2. A határ mentén élők benyomásai a határról

és a szomszédos országról 127

4.2.3. A határtérség, mint a mindennapi élet színtere 131

4.2.4. A határ mentén élő lakosság szomszédos országba

irányuló kapcsolatai 136

4.2.4.1. A kapcsolatok időbeli alakulása 137

4.2.4.2. A határon átnyúló lakossági kapcsolatok jellege 137

4.2.5. Az EU-csatlakozás kérdései a keleti határok mentén élő

lakosság szemével 138

4.2.6. Az eurorégiók szerepéről a keleti határok mentén 141

4.3. Keleti államhatárok az országos és a helyi sajtó tükrében (1990–2005) 144

4.3.1. A kezdet: kapcsolatok új alapokon 144

4.3.2. A keleti határvégeken 146

4.3.3. Az összefogásnak már nincs határa 150

4.3.4. Az Eurorégió „Szent István koronája” kicsiben 156

4.3.5. Működő régió vagy csak adminisztráció 158

4.3.6. Európai mércével Európában 160

4.3.7. Az uniós csatlakozás után – Schengen árnyékában 161

4.3.8. Másfél évtized mérlege 166

5. A határrégiók gazdaságélénkítő szerepe 169

5.1. A Kárpát-medence mint gazdasági térség 169

5.2. Az új szomszédsági partnerség – határokon átnyúló kohézió 174

5.3. Az új makrorégió lehetséges hatásai 176

5.4. Egyedül nem megy – a határon átnyúló együttműködések

uniós támogatásai 178

5.4.1. Az Interreg 180

5.4.2. A Phare- és a Phare CBC-program 182

6. A határ menti térségek munkaerőpiacának néhány

sajátossága Magyarországon 187

6.1. Régi-új közeg: a munkaerőpiac 187

6.2. Munkaerő-piaci folyamatok a rendszerváltás után 188

6.3. A munkaerőpiac jelenlegi területi szerkezete 193

6.4. A kapcsolatok sajátos formája – külföldi munkavállalók

a magyar munkaerőpiacon 198

7. Magyarország és államhatárai 205

7.1. A „schengeni folyamat” 205

7.2. Határforgalom és a kishatárforgalom alakulása Magyarországon 208

7.3. Államhatárok és a határforgalom alakulása határszakaszonként 213

7.3.1. Magyar–osztrák reláció 214

7.3.2. Magyar–szlovák reláció 215

7.3.3. Magyar–ukrán reláció 216

7.3.4. Magyar–román reláció 219

7.3.5. Magyar–szerb (-montenegrói) reláció 223

7.3.6. Magyar–horvát reláció 225

7.3.7. Magyar–szlovén reláció 226

7.4. Schengen új kihívásai és a határőrizet 227

8. Határmentiség és interregionális együttműködés 235

8.1. Az európai integrációs folyamatok új kihívásai 235

8.2. A határmentiség új európai területi dimenziói 236

8.3. Interregionális együttműködések Magyarországon 242

8.3.1. Általános áttekintés 242

8.3.2. Munkaközösségek 250

8.3.3. Eurorégiók – nagyrégiók 252

8.3.3.1. Kárpátok Eurorégió 252

8.3.3.2. Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió 260

8.3.3.3. West/Nyugat Pannónia Eurorégió 267

8.3.4. Eurorégiók – kisrégiók 271

8.3.5. Az interregionális együttműködés egyéb lehetséges szintjei 280

9. Schengen árnyékában 287

Irodalom 293

Névmutató 315