VÁROSÖKOLÓGIA

A könyv felvázolja a városökológia tudománytörténeti fejlődését, definiálja a tudományág inter- és multidiszciplináris jellegét, és utal alkalmazott tudományi sajátosságaira is. Elemzi továbbá a városok ökológiai megalapozottságú fejlesztési lehetőségeit, kiemelten foglalkozik e kérdéskör humánökológiai szempontjaival és a városfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásaival.

 

A kötet adatai:

Megjelenés éve: 2008
Méret: B/5
Terjedelem: 336 oldal
Kötés: keménytáblás

Tartalom:

Táblázatok jegyzéke 13

Ábrák jegyzéke 15

Előszó 19

Bevezető 21

1. A városökológia – interdiszciplináris és alkalmazott környezettudomány 23

1.1. A település és a város fogalma 23

1.2. Környezettudományi és ökológiai alapfogalmak 25

1.2.1. Az ökológia és az ökológiai alapfogalmak 25

1.2.2. A természetes ökoszisztéma és annak átalakulása 27

1.2.3. A városok környezete és a városi ökoszisztéma fogalma 28

1.3. A tájökológia 31

1.4. A humánökológia 32

1.5. A városökológia 33

1.5.1. A városökológia története 33

1.5.2. A városökológia földrajzi megközelítése 36

1.5.3. A városökológia szociológiai megközelítése 38

1.5.4. A városökológia fogalma 40

1.6. A városökológia kapcsolata az empirikus és az alkalmazott településtudományokkal 41

2. A városi környezet történelmi fejlődése 43

2.1. Az ókori városok környezete 43

2.2. A városok környezete a nagy ipari forradalomig 45

2.3. Az ipari forradalom utáni városok környezete 46

3. A jelenkori városok környezeti alapproblémái, konfliktusai – a népességnövekedés 49

3.1. A városok népességnövekedése 49

3.2. Az urbanizáció fogalma 50

3.3. Az urbanizáció környezeti hatásai 56

3.4. A termelés és a fogyasztási igények növekedése 58

4. A városok térszerkezete és a környező tájjal kialakított kapcsolatának ökológiai összefüggései 67

4.1. A városok térszerkezete 67

4.2. A város és a környező táj kapcsolata 74

5. Anyag- és energiaáramlás a városokban 79

5.1. Az anyagáramlás és környezeti vonatkozásai 79

5.2. A városok energiaáramlása és energiamérlege 83

6. A domborzat szerepe a város kialakulásában – a városok domborzatmódosító hatásai 87

6.1. A város domborzati formáinak csökkentése és növelése 88

6.2. Az ember által előidézett eróziós folyamatok városi területeken 92

7. A városi éghajlat és a városok éghajlat-módosító hatása 95

7.1. A sugárzási viszonyok megváltozása városi körülmények között 95

7.1.1. Az alsó légrétegek hőmérsékleti viszonyainak megváltozása 96

7.2. Szél- és csapadékviszonyok 98

7.3. Légnedvesség 99

7.4. A hőérzeti komfort 100

7.5. A városon belül érzékelhető mikroklímatípusok 103

7.5.1. A zöldterületek mikroklímája 103

7.5.2. A városi vízfelületek mikroklímája 103

7.5.3. A beépített városrészek mikroklímája 104

7.6. A város által módosított éghajlat következményei 104

7.7. A kellemes városklíma kialakításának szükségessége és lehetőségei 105

8. Levegőszennyezettség a városokban 107

8.1. Légszennyező anyagok 109

8.1.1. Ülepedő por 109

8.1.2. Szálló por (TSP, PM10, PM2,5) 110

8.1.3. Kénvegyületek – kén-dioxid (SO2) 111

8.1.4. Szén-monoxid (CO) 112

8.1.5. Nitrogénvegyületek 112

8.1.6. Fluoridok 113

8.2. A légszennyezés forrásai 114

8.2.1. Az ipar és a fosszilis energiahordozókból történő energiatermelés légszennyező hatásai 115

8.2.2. A közúti közlekedés légszennyezése 118

8.2.3. A háztartások, a lakóházak légszennyező forrásai 120

8.2.4. A hulladéklerakók légszennyezése 122

8.3. A levegő szennyezettsége – a városi környezet levegőminősége 123

8.3.1. A szagok (bűzök) mint légszennyezettség-mutatók 129

8.3.2. A városperiférián jelentkező légszennyeződési formák 130

8.3.3. A fejlődő világ városainak légszennyezettsége 131

8.3.3. Levegőszennyezettség Magyarországon 133

8.4. A légszennyezettség egészségkárosító hatása 137

8.5. A légszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra 142

8.6. A műtárgyak károsodása a levegőszennyezés hatására 142

8.7. Megoldási lehetőségek 144

9. A városok vízháztartása és vízi ökoszisztémái 149

9.1. A víz körforgása a városi ökoszisztémában 150

9.2. A felszín alatti vizek szint- és minőségváltozása városi körülmények között 150

9.2.1. Az ivóvízbázisok minőségi állapota Magyarországon 154

9.3. Folyóvizek 156

9.4. Elfolyó csapadékvíz 158

9.5. A felszíni vizek elszennyeződésének folyamata 159

9.5.1. A fizikai változások 159

9.5.2. A kémiai jellemzők változása 159

9.6. A tavak és a tengeröblök elszennyeződése és annak káros következményei 163

9.7. Vízminőség-ellenőrzés és vízminőség-védelmi rendszer 163

9.8. A városi vizek szennyező forrásai 165

9.8.1. Kommunális szennyvizek 165

9.8.2. Ipari szennyvizek 169

9.8.2.1. A kibocsátókra előírt határértékek 171

9.8.3. A városperemi mezőgazdasági területekről elfolyó szennyező anyagok 172

9.8.4. A hulladéklerakók vízszennyező hatása 172

9.8.5. A hajózásból származó szennyezések 173

9.8.6. Egyéb szennyező források 175

9.8.6.1. Esővíz 175

9.8.7. Eróziós hordalékok 177

9.9. A városok vízellátása 177

9.9.1. A város vízfogyasztása, vízhasználata 177

9.9.2. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás 181

9.10. Víztakarékos megoldások a városokban 185

10. A városi talajok állapota, jelentősége és degradálódása 187

10.1. A talaj-ökoszisztéma a városi ökoszisztémában 187

10.2. A városi talajok 188

10.2.1. A városi talajkészlet csökkenése 189

10.2.2. Talajerózió 190

10.2.3. A talajszerkezet károsodása 191

10.2.4. A talaj kémiai kémhatása (pH-értéke) 191

10.2.5. A városi talajszennyezés forrásai 192

10.2.5.1. A háztartási hulladék általi talajszennyezés 192

10.2.5.2. A közlekedés talajszennyező hatása 194

10.2.5.3. A mezőgazdaság szennyező forrásai 194

10.2.5.4. Ipari eredetű terhelések 194

10.2.5.5. Az utak téli sózásának talajkárosító hatása 197

10.3. A városi talajok öntisztuló képessége 197

11. A városok növényvilága és zöldfelületi rendszere 199

11.1. A természetes növénytakarót felváltó spontán növénytársulások és telepített növények 199

11.2. A városok zöldfelületi rendszere 201

11.3. A városi növényzet védő funkciói 206

11.4. A városi zöldterületek hatása a komfortérzetre 209

11.5. A növények (fajok, fajcsoporotok) mint a város környezetállapotának indikátorai 210

11.6. A zöldterületek társadalmi, közérzeti és kulturális hatásai 212

11.7. A zöldterületek károsodása 213

11.8. A zöldterületek kialakításának ökológiai elvei 216

11.9. A magyarországi városok zöldterületi sajátosságai 217

12. A városok állatvilága 221

12.1. A városi állatfajok és a városi környezet 221

12.2. Védekezés az ember szempontjából káros állatfajok ellen 223

13. A városok közhigiéniája 225

13.1. A városi hulladék mint környezeti és mint városi probléma 225

13.1.1. A hulladék fogalma és osztályozása 226

13.1.2. A városi hulladék összetétele és mennyisége 228

13.2. Az integrált hulladékgazdálkodás rendszere 230

13.2.1.1. A hulladék begyűjtése és szállítása 234

13.2.1.2. Hulladéklerakás 235

13.2.1.3. A hulladék égetése és a pirolízis 238

13.2.1.4. Biológiai hulladékkezelési eljárások (komposztálás) 239

13.2.2. Hulladékhasznosítás és -újrafeldolgozás 239

13.2.3. A veszélyes hulladékok kezelése 242

13.3. Hulladékgazdálkodás Magyarországon 242

14. Városi zajok és vibrációk 245

14.1. A zajforrások és az érzékelt zaj mérése 245

14.2. A közúti közlekedés zaja 248

14.3. Vasúti zaj 251

14.4. A repülés zaja 254

14.5. Ipari zaj 256

14.6. Az érzékelt zaj 257

14.7. A zajterhelés hatása az emberre 259

14.7.1. Az idegrendszerre gyakorolt hatás 259

14.7.2. Pszichikai terhelés 260

14.7.3. A zaj hatása az alvásra és a kikapcsolódásra 260

14.7.4. A kommunikáció zavarása 261

14.7.5. Halláskárosodás 261

14.8. A vibráció és káros következményei 262

14.9. Infrahangterhelés 262

14.10. A zajcsökkentés eszközei 263

14.10.1. A zajra vonatkozó előírások és határértékek 264

14.10.2. Várostervezési lehetőségek 264

15. A lakás mint környezeti és mint települési kategória 267

15.1. A város lakóterületeinek ökológiai követelményei 267

15.2. A lakások belső környezete 268

15.3. Az „épületbetegség” tünetegyüttes 269

15.4. A fejlődő világ nagyvárosainak lakásproblémái (informális települések) 271

16. A városokban mérhető környezeti hatások együttes értékelése 275

16.1. A városok környezetterhelésének értékelése 275

16.1.1. A környezetkímélő infrastruktúra mint településkörnyezeti értékelési alap 281

16.1.2. Az európai fővárosok környezetminősítésére tett kísérletek 285

16.1.3. Magyarországi próbálkozások a városok komplex környezetminősítésére 286

16.1.4. Környezeti kockázatelemzés 288

17. A településtervezés ökológiai alapelvei 291

17.1. Az Athéni Dokumentum 291

17.2. A Machu-Picchu-i Dokumentum – az ökológiai alapelvek alkalmazása 292

17.3. A Varsói Dokumentum 293

17.4. A fenntartható településfejlesztés humánökológiai elvei (Dr. Hajnal Klára) 294

17.4.1. Előzmények 294

17.4.2. Humánökológia 296

17.4.2.1. Diverzitás 297

17.4.2.2. Ciklusosság 297

17.4.2.3. Lokalitás 298

17.4.2.4. Kooperáció és kompetíció 298

17.4.2.5. Egyensúlyra törekvés 298

17.5. Településfejlesztés és fenntarthatóság (Dr. Hajnal Klára) 299

17.6. Humánökológiai alapelvek a városfejlesztésben (Dr. Hajnal Klára) 301

17.7. Városi tájvédelem 302

17.8.1. A tervezés komplex jellege 303

17.8.2. A regionális szemlélet 303

17.8.3. A városfejlesztés ökomodelljei 304

17.8.4. Ökovárosok 304

17.9. Nemzetközi kezdeményezések a fenntartható városokért 306

18. A városfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásai Európa városaiban és Magyarországon 309

18.1. Az EU környezetvédelmi alapelvei 309

18.2. A környezetvédelmi szempontok integrációja az egyéb uniós politikákba 309

18.2.1. A városok környezetfejlesztési stratégiája 310

18.3. Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi Programja (NKP–II) – Városi Környezetminőség Akcióprogram 310

18.4. A települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak szabályozása 313

19. A környezetbarát városi ökoszisztéma felé 317

19.1. A humánökológiai elveket kielégítő városszerkezet 317

19.1.1. A zöldterületek kialakításának ökológiai elvei és normatívái 317

19.2. Energiahatékonyság, energiatakarékos életmód 318

19.2.1. Energiatakarékos építkezés, épületüzemeltetés 319

19.2.2. Műszaki és közlekedésszervezési eszközök
a közlekedés energiafelhasználásának csökkentésére 320

19.3. Fenntartható városépítés (anyagtakarékos építkezés,
lakás- és épületüzemeltetés) 323

Irodalom 325