Kortárs vers

Szerző: Csőgör András

Balassi Kiadó, 2005

„Nem akármilyen elmék állítják azt is, hogy mai költészetet értékelni, magyarázni lehetetlenség. (…)Bocsánatos bűnre hajlok tehát: esztétikai eligazítás helyett epikus háttérvázlatot ajánlok az olvasó figyelmébe. Hol támadt, honnan indult e verses tűnődés, amely mindmáig titkolt állapotából szabadultan figyelmet érdemel? Jómagam, ki a költőnek földije, részint sorstársa is vagyok, az időnek mélyéből idézem föl az egyik lehetséges választ. (…) Őrzöm atyai barátom, Csőgör Lajos, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora emlékét, akit puszta magyarságáért  sokévi börtönre ítéltek. Az ő András fia (…) az erdélyi magyarság exodusában nyugatra került orvos, biztatásaim ellenére nehezen szánta rá magát versei papírra vetésére. Amit kis kötetéhez bizonyára titkolt szorongással egybegyűjtött: nem újdonság a magyar verstermésben, mégis az egyszeri, a személyes hang varázsával, a szenvedés hitelével hat olvasójára.” E szavakkal indította útjára Sütő András Csőgör András első verseskötetét. Hét esztendő  telt el azóta. Az újabb versek – miközben őrzik a gyökereket – a legalapvetőbb dilemmák, a lét, az elmúlás, az emlékezés, az emberi kapcsolatok szövevényeit boncolják.

Szerző: Gergely Ágnes

Balassi Kiadó, 1999

Gergely Ágnes Necropolis című új kötete verseskönyvei között a jubileumi tizedik. A költőnőtől megszokott műgonddal és tudatossággal megszerkesztett, százhuszonhat verset tartalmazó kötet alkotói pályájának bizonyára egyik legjelentősebb állomása. A magány, a depresszió és a halálgondolatok tengermélyén kivirágzott versek egyre gazdagabb motívumkincsből építkeznek, egyre dúsabb érzelmi világot, gondolatiságot emelnek költészetté: Gergely Ágnes alkotóerejének kiteljesedéséről tanúskodnak.

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2008

Az idén nyolcvanéves költő lírai életművének harmadik kötete az utóbbi néhány esztendő gazdag termését gyűjti egybe. A kiadvány tizenegy korábban még meg nem jelent verseskönyvet tartalmaz, melyek tovább árnyalják a mindig megújulni tudó költőről kialakult képet.

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2004

Amit ősök hosszú sorától ingyen kapott természetem sugallatai a magyar költészetnek visszaadtak, ez az egy könyv, a Csillaganyám, csillagapám. Sok kötet, melyeknek verseit kamaszkoromtól kezdve máig írtam, de végül: ez az egy könyv. Ami még talán ezután is terem, már csak kiegészítés lehet. Ennyire voltam más és ugyanaz: ilyen szavakra, érzelmekre és belátásokra elszántan. Ezek az én lépéseim a nagy elődök nyomában. A költészet az európai-amerikai civilizáció méreteiben halott. Hogy újjászületik-e? Nem tudom. Lehet, hogy az emberiség nem tud megbirkózni a maga támasztotta létakadályokkal. A magyar vers még él, mint a nyelv is, s ha lesz kultúránk, nem múlik el a most kezdődő 21. századdal sem. (Tornai József)

Szerző: Pavlovits Miklós

Gondolat Kiadó, 2005

Az a gondolat, hogy "a belső a külső", korántsem mágikus. Paradox formája arra szolgál, hogy egyszerre támadja azt a kettős ítéletet, mely szerint a tudat belső világ, a világ pedig külső. Mondhatjuk a "-ban" rag egy másik jelentése szerint, hogy az ember a világban van, de itt a "-ban" már elveszítette a térbeli tartályra utaló jelentését. Vissza kell jutnunk a másság eredeti, redukálhatatlan dimenziójához. Paul Ricoeur A TERMÉSZET ÉS A SZABÁLYOK Az Ernst Múzeum kiállításán nyomon követhetjük azt a folyamatot, ahogyan Konkoly művészetében a figurativitás megjelenik. Az erősen kontrasztos és élesen geometrikus formákra szabott képeket a konkrétság, a megszámlálhatóság, statikusság jellemzi.

Szerző: Váradi Péter

L’Harmattan Kiadó, 2011

Filmszerű vizualitás, inszomniás fantáziák, spontán emlékképek, ironikus rezignáció, kísérteties zajok és szerelmi vallomások rajzolják meg a Gérecz Attila-díjas és Móricz-ösztöndíjas szerző második kötetének kontúrjait.

Szerző: Czifrik Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2007

Akkor gyermekrajzokat rakosgat

egymás mellé. Végtag nélküli

testek, született torzók,

amelyek az idővel kiegészülnek.

(Akkor gyermek)

Czifrik Balázs költő, szerkesztő 1975-ben született Győrben. Előző kötete Híd, hullám, háló címmel jelent meg a JAK-Kijárat gondozásában 2001-ben.

Szerző: Gyukics Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2011

Van-e arca egy téli padnak, egy varjúnak, egy erdőnek, a szélnek? És van-e arca az embernek?Arc-e még az, ami folyamatos változásban, áramlásban, időben létezik, ami nem hagy időt már arra sem, hogy otthonossá és ismerőssé váljék, ami szüntelen vándorlásként határozza meg a beszédet? És vajon a beszéd képessége, a hangszükségképpen feltételezi-e az arc létét?

Szerző: Kibédi Varga Áron

L’Harmattan Kiadó, 2011

"Se nem fél, se nem egész.

Átmennék rajta, nincs féltenivalóm.

Képzeletem kerek, mint a nulla,

a végtelent súrolja:

nem fél semmitől.

Talán mégiscsak győztem?"

Ez a verseskötet a tökéletes nyelv keresése: egy valaha volt, gyermekkori nyelvé, amellyel az élet zenitjén túljutott férfi szembeszállhat az elmúlás és a pusztulás erőivel, hogy visszamenőleg is mindent jóra fordítson.

Szerző: Acsai Roland

L’Harmattan Kiadó, 2011

Acsai Roland kevés szavú költő. Egyik verse a kettős szivárványról szól, abban elmondja, hogy a szivárvány nem ér véget / A szikláknál, a víznél, folytatódik bennük is, // A föld alatt is: átszelve bazaltot, sötét ásványt, / Vakond-járatot és teljes kört fut. Őt a szivárvány nem mint valami elavult szépséghordozó érdekli, ebből a jelenségből épp az fontos számára, ami nem látszik: a teljes kör. Acsai képes láttatni és elhitetni velünk, hogy minden, létében szükségszerűen csonka és hiányos dolog megfutja a maga teljes körét. Szavai a teljes kör helyett vannak itt. Művei tájleíró versek, de mindig a táj mögött, alatt, a kövekben, a vakond-járatokban, az emberi lélek belsejében megtett teljes körre utalnak. A hajnali kút meglehet, hogy nem más, mint egy csecsemő szőke fején a kutacs.

Szerző: Marton László Távolodó

L’Harmattan Kiadó, 2011

 „…2009-ben, amikor Mindig régen van címmel összegyúrtam a régi novelláimat, megint azt az ízt éreztem, amit fiatal koromban. Túl voltam már a paradicsomon. Előkerültek a régi utak, a régi lemezek, a régi mondatok. A régi fanzinok és a régi narkók. A régi elvesztések. És végül a régi versek is. De azt az isten sem gondolta volna, hogy addig javítgatom őket, amíg… Egyszer csak azon kaptam magam, hogy megint verset írok.”

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2011

A most megjelenő összes versek az életmű befejező része, tizenhat önálló verseskötetet tartalmaz. Néhányuk a szerzőre jellemző hagymányos-ősi és korszerű, néha avantgárd összetett líra. A legtöbbnek azonban mind formában, mind témában eltérő a mondanivalója. Megállapítható, hogy Tornai, folytatva eddigi életútját, meg tudta valósítani a bartóki ihletésű és modern, némelykor mágikus és paradox antropológiai világképének egységét.

Szerző: Rafi Lajos

L’Harmattan Kiadó, 2008

„Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel – aki történetesen ma él.”

Kemény István

ÖNÉLETRAJZ

1970-ben Marosvásárhelyen születtem. Ősszüleim nyárádmenti kovácsmesteremberek voltak, akik a kollektivizáláskor elvesztették munkájukat. Vándorolni kezdtek és fazekakat, rézüstöket készítettek rögtönzött műhelyekben. Így kerültem egyéves koromban Gyergyószárhegyre. Szüleim nyolcosztályos általános iskolát végeztek, majd korai házasságot kötöttek. Hatan születtünk. Az általános iskolát Gyergyószárhegyen végeztem. Gyergyószentmiklóson a Mezőgazdasági Líceumban érettségiztem 1989-ben. Jelenleg hat gyerek édesapja vagyok, és őseim mesterségéből, a bádogosságból tartom fenn a családomat.

Szerző: Orosz István

L’Harmattan Kiadó, 2008

Öreg bédekkerek utolsó oldalán

kihajtogatható a teljes óceán,

kellős középen ott, hol a szőke szelek

nyugodni térnek épp, merül el egy sziget.

Lassúdan süllyed el hegye és dzsungele

a dzsungel köldökén egy tó merül vele,

körzővel rajzolt víz, tükrözi az eget,

az égbolt tengelyén tükröz egy felleget.

Szerző: Lanczkor Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2007

Lanczkor Gábor 1981-ben született Székesfehérváron. Első kötete 2005-ben jelent meg a JAK/L’Harmattan gondozásában A tiszta ész címmel. 2006-ban Gérecz Attila- díjat kapott.

"Világot teremteni vágyó líra a Lanczkor Gáboré, annak tudatában, hogy ez leginkább formavilágként juthat valódi létezéshez. Versként akkor, ha körbejárja azt, amit birtokba kívánna venni. S ez nem több, de nem is kevesebb, mint a sajáttá asszimilált-asszimilálandó nyelv."

Fried István

"Az újrakezdés ígéretével és reményével terhes árkádikus költészet. Lanczkor lírája az utóbbi tíz évben teret hódító új esztétizmus egyik legerőteljesebb, legburjánzóbb hajtása."

Váradi Péter

Szerző: Mestyán Ádám

L’Harmattan Kiadó, 2006

„Radikális szelídség - így tudnám Mestyán Ádám lírai hősét jellemezni. Olyan szelíden néz a világra, hogy az halálra válik és felsikolt.”

Szilágyi Ákos

„Szeretem, mert tud régimódi lenni. Megmosolygom, mert tud komoly lenni. Irigylem, mert tud kegyetlen lenni.”

Nádasdy Ádám

„Olyan ez a kötet, mint egy üres szobában csörgő telefon. Belépsz.

Felvegyem? Felveszed. Téged keresnek.”

Váradi Péter

Mestyán Ádám 1979-ben született Szegeden. Arabista és esztéta. Verseinek többsége különböző irodalmi folyóiratokban az elmúlt tíz évben már megjelent. A szerző első kötete válogatás és újraírás eredménye.

Szerző: Dunajcsik Mátyás

L’Harmattan Kiadó, 2007

A szerző 1983-ban született Budapesten, kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta itt él. Író, költő, műfordító, esszéista. 2008-ban Bródy díjat kapott e kötetéért. A Horizont Kutató Intézet és TelepCsoport tagja. Ez az első önálló kötete.

Szerző: Simon Márton

L’Harmattan Kiadó, 2010

A legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül.

Szerző: Sajó László

L’Harmattan Kiadó, 2010

Mi jöhet az Istentelen színjáték (2007) után? A többi, néma csend. Ám „a költő ajkán” kimondhatatlan szavak „csörömpölnek” a csöndből: gyerekhalál, agónia, Golgota – és, igen: szerelem.

Sajó, túlélvén saját halálát, megírja életét „ételekben elbeszélve”; A’sziszi, szentferencként apokrif Naphimnuszban az élet dicstelen (mert halállal véget érő) dicséretét mormolja; Gulácsy finom ceruzájával és Van Gogh durva ecsetjével fest önarcképet; Radnóti szétlőtt koponyájából kiolvassa a költő ismeretlen verseit; és a legutolsó pillanatban, mikor már semmi sincs még, egy zörgő betegszállító kocsi végiggördül az életen; a kötet végén szerényen összegez „egy mindent elbeszélő költemény”.

A többi?

Olvassuk el.

A kötet fenyvesében, ebben s sűrű sötét, halálos erdőben ferdén dől be a fény, s a versek fenyői az élet „dicsőségét susogják”.

Válogatott versek

Szerző: Sajó László

Osiris Kiadó, 2006

Sajó László mai költészetünkben ritka becsvággyal és szívós eltökéltséggel teljes világképet épít. Világképe sötét színekben, mondhatni, az undor jegyében rajzolódik ki. Sajó László metafizikai léptékben undorodik: a saját életén keresztül az egész teremtést perbe hívja. Patetikus iróniája térben és időben egyaránt kiterjed, így a történelem és a költészet idejében is: újraírja és egymásba írja a magyar és a világlíra nagy alakjait és motívumait. Vállalkozása mindeddig méltatlanul kevés figyelemben részesült, pedig már kerek tíz kötet - és öt évtized - van mögötte. Ennek a tíznek a legjavát igyekszik felmutatni Várady Szabolcs válogatása.

Szerző: Mesterházi Mónika

Osiris Kiadó, 2007

Mesterházi Mónika (1967) József Attila-díjas költő új és válogatott verseit tartalmazó kötetének címét Zrínyi Miklóstól kölcsönözte. Sors bona, nihil aliud. Csak jó szerencse, semmi más. A jó szerencse természetesen az élet egészéhez kell. A jelmondat másik felét, hogy tudniillik semmi más nem kell, azonban elhagyta. Ettől persze még fájdalmasabb a jó szerencse hiánya. A címadó szonettciklus és a kötet szinte minden verse pontosan erről a hiányról beszél, ebből teremt költészetet. De ahogy egyik versében írja, ?a költészet nem szomorú vasárnap, / csak kitartott, pontos hétköznapok?. Sok minden akad a hétköznapokban (nyári ruhák elpakolása, kutyafülek vakargatása), ami ideig-óráig elfedi az ürességet.