Kortárs regény

Szerző: Cartarescu, Mircea

Gondolat Kiadó, 2004

Szép, jó, mély, kidolgozott, míves és izgalmas, hovatovább cirkalmaiban is lendületes szövegnek örvendhetünk Mircea Cartarescutól az egyik legjobb tollú és mondhatni: pókfonal-idegzetű kortárs román írótól. Nyugodtan kijelenthetem, hogy C. nagy arc, még ha ő ugyanezt folyton vékonynak látja is a tükörben. Megelevenedik a romániai rockandroll, a hipszter-évek, az író hajmeresztő, színes, szélesvásznú éjszakai látomásain, vehemens rémálmain keresztül, minek folytán bizonyos elővigyázatossági intézkedések betartására hívnám fel a drága olvasó figyelmét! Mondjuk arra, hogy mozgó járművön ne vegye kezébe e művet, mert könnyen megszédülhet. Balázs Attila Barátom, hogyan küzdjek meg a rémmel? Már csak te vagy nekem, kedves barátom, te vagy az egyetlen ember, aki miatt még írok, aki miatt írtam egyáltalán, hát mondd meg te, hogyan szabaduljak meg attól a rúzsfolttól, ami úgy ékteleníti életemet, mint egy mosdótükröt, s amit semmivel le nem törölhetek róla.

Szerző: Bordewijk, F.

Fordította: Varga Orsolya

Gondolat Kiadó, 2008

A háború előtti Rotterdamban játszódó, az apa-fiú viszony sötét oldalát felmutató regény a huszadik századi holland irodalom klasszikus alkotása. A történet egy törvénytelen gyermekként született, nehéz sorsú ifjúról szól, aki saját erejéből ügyvéddé küzdi fel magát, ám felemelkedésének minden lépéséért szinte párharcot vív könyörtelen, rideg apjával, aki csak a halála pillanatában fogadja el őt. A történet hátterében a korabeli Rotterdam komor színekkel festett társadalmi tablója áll. A regényből készült film, amelyet hazánkban is játszottak, 1998-ban Oscar-díjat nyert.

Szerző: Bernlef, J.

Fordította: Wekerle Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2008

Nyelv és gondolat, jelenség és valóság, illetve ezek felfoghatóságának határai - ez a témája J. Bernlef világszerte nagy sikert aratott regényének, amely egy az Egyesült Államokba emigrált, Alzheimer-kórban szenvedő holland férfi döbbenetes küzdelmét írja le a fokozódó tudatvesztéssel. Maarten Klein életének megszokott, mindennapos valósága, tényei minden küzdelme ellenére lassan a semmibe vesznek. Személyek, fogalmak, a jelenségek magyarázatai, mind-mind fokozatosan eltűnnek. Egyetlen lehetőség marad: a nyelv, mindennek az aprólékos megnevezése, amit megfigyel, és amit észlelni képes. Maarten a megfigyelésbe és a szavakba kapaszkodik - mindaddig, míg a belső hang is el nem némul.

Szerző: Benali, Abdelkader

Fordította: Fenyves Miklós

Gondolat Kiadó, 2004

A marokkói származású, holland nyelven író szerzőnek ez az első regénye számos tekintélyes irodalmi díjat nyert Hollandiában, Franciaországban és másutt. A mesés, dallal, költőiséggel átszőtt történet a nyugat-afrikai diszpóra és visszatérés regénye. A narrátor, Lamarat Minar csak hat hónapos volt, édesanyja pedig a húgával terhes, amikor a család Marokkóból Hollandiába vándorolt. Tizenkilenc év múlva azért térnek vissza szülőfalujukba, Iwojenbe, hogy férjhez adják Lamarat húgát, Rebekát, és hogy jövendőbelije, Mosza is Hollandiába vándorolhasson ifjú neje oldalán. Ám az esküvő napján Mosza megrémül, és kedvenc bordélyába menekül az esküvő elől. Lamaraté a feladat, hogy kimentse a züllött nők karmaiból, és társával, a nagyhangú taxisofőrrel, Khaliddal együtt - aki afféle Sancho Panzaként kiséri, és humoros kommentárokat fűz az eseményekhez - vissza is hozzák. Az esküvőt Rebekka sajátos, véres szertartássá formálja. A "mágikus realizmus" stílusjegyeit is hordozó regényben a színes észak-afrikai valóság egybefonódik a bevándorlók honvágyával és álmaival.

Szerző: Thomas Stangl

Fordította: Győri Hanna

L’Harmattan Kiadó, 2011

Két utazó a 19. század első felének Afrikájában: Alexander Gordon Laing az angol korona, a francia René Caillié önmaga szolgálatában indul neki a sivatagnak. Mindketten olyasmit keresnek, amit biztosan nem találnak meg, se Timbuktuban, se máshol.Grandiózus, egyszerre költői és esszéisztikus, megfoghatatlan és tűpontos mondatokban elbeszélt történetük fordulatos és egyedi, de egy idő után a két figura összemosódik. Ahogy elmosódnak az arcok és a tájak, a nevek és fájdalmak.Mindketten írnak, próbálják megfogalmazni, megmenteni vagy megteremteni az ismeretlent, az idegent – de elfelejtik az embereket, nem értik a szavakat. Afrikának nincsen arca. „Mert mindig túl kevés őriztetik meg az emlékezetükből: és amivel pótolni próbáljuk a hiányt, mindig árulás.”

Szerző: Jean-Luc Outers

Fordította: Schultz Ádám

Utószó: Garaczi László

L’Harmattan Kiadó, 2011

Valère biológus, és kizárólag olyan nők iránt vonzódik, akik gyereket várnak. Fantáziáját lenyűgözi az állapot beteljesült misztikuma. Amikor apja temetésén ráébred, hogy Eva, bátyjának felesége másodszor is gyermeket vár, különös szerelmi háromszög fonódik köztük. A kibontakozó történet hátterében megnyílik előttünk egy huszadik század végi belga család életének könyve. Halljuk Valère meditációit az életről és a termékenységről, valamint bátyja, Maxime gondolatait a Vallónia és Flandria közötti mind fenyegetőbb hasadásról. A két államot – halljuk Maxime-ot – már csak a mind növekvő államadósság vákuuma fogja össze. A családot pedig egy születendő gyermek.

Szerző: Jean Portante

Fordította: Pacskovszky Zsolt

Utószó: Németh Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2011

A Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete az identitáskeresés regénye. Színtere Olaszország és egy aprócska állam, Luxemburg a magyar olvasó számára javarészt ismeretlen, de mégis nagyon ismerős világával. A nagyhercegség határainak megrajzolásakor még senki sem sejtette, hogy a föld mélyén miféle kincs, mennyi vasérc rejtőzik. Kilométereken múlt, hogy a terület, Luxemburg gazdagságának megalapozója, nem Belgiumhoz került. A vasbányák megnyitása előtt létbizonytalanságban élő luxemburgiak ezrei vándoroltak ki az Újvilágba, s amikor égetően szükség lett munkáskezekre, német, majd olasz bevándorlók egész sora érkezett a jobb megélhetés reményében az országba. Így keverednek, a regény narrátorának, Claude-nak a nagyszülei is Luxemburgba az első világháború előtt.

Szerző: Drago Jančar

Fordította: Gállos Orsolya

Utószó: Lovas Ildikó

L’Harmattan Kiadó, 2011

Janez Lipniket magába szippantja a múlt. Rátalál a Nagy Szerető naplójára, aki a második világháború idején, Szlovéniában kezdte szerelmi pályafutását. Lipnik háborús eseményekről és erotikus kalandokról olvas. E történeteken keresztül szövi elbeszélését, és viszi magával olvasóját a szlovén Katyńból, a Kočevski Rogi tömegsírból megmenekülő fiatalember nyomába. Aztán egyszerre a legutolsó háború morajlik a szereplők körül, a nagy szerbellenes nyári horvát offenzíva. A háború és az emigráció éveit végigszeretkező ismeretlen emigráns erotikus feljegyzései felidézik Lipnik gyermekkori emlékeit, szép és szomorú tanítónőjét, a kisfiú első szerelmét, aki talán a Don Juan erotikus kalandjainak egyik hősnője, de bizonyosan áldozata egy politikai okból elkövetett kínvallatásnak. Lipnik történészként a hézagokat pótolja a levéltári anyagokkal, férfiként pedig építi tovább az erotikus jeleneteket; párhuzamot von a második világháború és a fél évszázaddal későbbi horvátországi háború között, amikor ő élte szerelmi regényét egy adriai szigeten. Megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt.

Szerző: Jean Rouaud

Fordította: Lőrinszky Ildikó

Utószó: Tórh Krisztina

L’Harmattan Kiadó, 2011

A könyv mulatságos börleszk jelenetekkel indul. A vaksi, életveszélyesen vezető nagypapa két lóerős Citroënjébe már csak a legbátrabbak mernek beülni. Egy törékeny, madárcsontú nagynéni a fal felé fordítva bünteti a szentek szobrait, ha kéréseit nem teljesítik. De amikor előbb az apa, majd a nagynéni és a nagypapa is meghal, a család élete végleges fordulatot vesz. Az egykori kisfiúban felszakadnak az emlékek, és kibomlik előttünk egy család sorsa visszafelé, egészen az első világháborús lövészárkokig. Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.

Szerző: Adile-Abbász-ogli

L’Harmattan Kiadó, 2010

Adile Abbász-ogli fiatalon kalandos körülmények között Nesztor Lakobának, az Abház Szovjet Szocialista Köztársaság vezetőjének sógornője lett, emiatt élete nagy részében ki volt téve a belügyi szervek üldöztetéseinek, börtönben és száműzetésben is volt.

Regényszerű, magával ragadó emlékiratai a szerző fordulatos életén keresztül bemutatják a húszas-harmincas évek Abháziáját, az ország akkori vezetőjét, Nesztor Lakobát, előéletét, történelmi szerepét, államfői működését és a Lakoba-ház szokásait is. A történet a kilencvenes évek elején lezajlott grúz–abház háborúval és a szovjet időkben gyökerező grúz–abház konfliktus ismertetésével ér véget. A könyvből megismerhetjük ennek az egzotikus, Fekete-tenger menti kis országnak a kultúráját és történelmét a kezdetektől napjainkig. A dokumentummellékleteknek és a részletes jegyzetapparátusnak köszönhetően a mű értékes történeti forrás is.

Szerző: Lucian Dan Teodorovici

Fordította: Nagy Zsuzsanna

L’Harmattan Kiadó, 2009

„Ezt a napot is így kezdem: a számat akkorára tátom,hogy a beáramló levegőtől kidagad az arcom… Mintha száguldó vonat ablakán dugnám ki a fejem, és arcom két oldala a számba besüvítő széltől olyan gömbölyűre fúvódna, mint egy luftballon. Felemelt állam a nyakammal százhúsz fokos szöget alkot. Széttárt karral, remegő lábbal állok itt, az ötödik emeleten, a lakásom ablakában. Meztelen talpam a hideg ablakpárkányhoz tapad…”

Szerző: Francisco Ayala

Fordította: Imrei Andrea

Szerkesztette: Benyhe János

L’Harmattan Kiadó, 2009

Az idén 104. életévében elhunyt granadai Francisco Ayala a modern spanyol irodalom egyik legjelentősebb alakja, korának kiváló gondolkodója volt. Már az 1925-ben megjelent első regényét elismerő kritika fogadta. Akkoriban még a spanyol avantgárd csoportokhoz állt közel, és szürrealista játékosság jellemezte. A spanyol polgárháború után el kellett hagynia hazáját; előbb Argentínában keresett menedéket, később Puerto Ricóban és az Egyesült Államokban tanított több egyetemen.

Szerző: Jorge Amado

Fordította: Imrei Andrea

L’Harmattan Kiadó, 2006

Ez a szomorú, de kedves mese egy macska és egy fecske lehetetlen szerelmi történetéről szól. Eredetileg nem is a nagyközönségnek készült, hanem Jorge Amado, a világhírű brazil író 1948-ban, Párizsban írta fia, João Jorge első születésnapjára. Kiadására csak sokkal később, 1976-ban került sor, amikor a neves bahíai festőművész barát, Carybé akvarelljeivel díszítette a könyvet. A mély élettapasztalatot hordozó mesét főként ellenállhatatlan humora és költői nyelvezete miatt, de a szöveg világához illő kedves illusztrációi miatt is méltán sorolja a világ a modern meseirodalom legértékesebb, nemcsak gyerekek, hanem felnőttek érdeklődésére és szeretetére is számot tartó művei, Saint-Exupéry Kishercege vagy Milne Micimackója közé.

Kiadónk a kötetet az eredeti kiadásnak megfelelően, Carybé ragyogó akvarelljeivel díszítve adja át az olvasóknak.

Szerző: Jaques Roubaud

Fordította: Szigeti Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2008

Jaques Roubaud A nagy londoni tűzvész című regénye az elmúlt fél évszázad nagy irodalmi vállalkozásainak egyike. Kivételes kortárs önarckép; gazdag, vibráló, változatos és szisztematikusan enigmatikus szöveg.

"Magamat annak a vállalkozásnak szentelem, hogy megsemmisítsem a memóriámat - ad magyarázatot a mű címének rejtélyére -, felgyújtottam azt, és faszénné vált törmelékével írtam tele a papírt."

Szerző: José Eduardo Agualusa

Fordította: Bense Mónika

Az utószót írta: Bánki Éva

L’Harmattan Kiadó, 2010

Agualusa bátor és nagyvonalú író. Kitalálja a világirodalom egyik legkülönösebb elbeszélőjét, de nem éri be ennyivel, nem ez érdekli. Felvillantja háttérként az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb téridejét, a közelmúlt Ango láját, de nem játszik rá a szörnyűségekre. Megmutatja, milyen húsba vágóan éles képeket tud rajzolni, az alapszituációt végig áthatja az irónia, hőseit mégis meghagyja romantikus szépelgőknek. Három mondat alatt felvázol egy életet, kibont egy drámát, mégis akar és mer lassú lenni. Felvállalja a veszélyesen elkoptatott témát, az emlékezés természetéről gondolkodtat,de nem farag könyvéből esszét. Hiába a többfenekű szerkezet, a könyv megmarad fordulatos és élvezetes regénynek

– valami furcsa, megmagyarázhatatlan utóízt hagyva maga után.

Szerző: Miljenko Jergovic

Fordította: Kollár Árpád

L’Harmattan Kiadó, 2010

A gyermekszínésznő Ruta Tannenbaum a zágrábi színházi közönség kedvence, tehetségét istentől kapott, kivételes adományként magasztalják. 1941-ig, az usztasa kormány vezette Független Horvát Állam megalakulásáig, amikor a tegnapi bálványból és mindenki kedvencéből egy lesz a több ezer elpusztítandó zsidóból. Mi történik, mi történhet az egyénnel egy olyan korban, amikor a társadalmi identitás modellje alapjaiban rendül meg?

MILJENKO JERGOVIĆ, a boszniai horvát prózaíró 1966-ban született Szarajevóban. Jelenleg Zágrábban él. Kritikusai szerint különleges tehetsége van bármely témát történetté formálni úgy, hogy mégis megőrzi ezek belső logikáját.

A Ruta Tannenbaum-ért 2006-ban megkapta a Meša Selimović-díjat.

Szerző: Tore Renberg

Fordította: Ambrus Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2009

A szerelem változatai, a barátság határai, dob és gitár némi küldetéstudattal, kábítószer és alkohol: útkeresés Norvégiában a konvenciókkal szembeszállva, a kilencvenes évek kezdetén. A Norvégiában kultuszregénynek számító könyv főhőse a frissen alakult Mathias Rust Band frontembere, Jarle Klepp. Tulajdonképpen átlagos, lázadó kamasz: elvált szülők gyermeke, aki a rockzenéért rajong, és miközben a berlini fal leomlik, és Európa a háttérben teljesen átalakul, gondolatait leginkább az első komolyabb bulik, szexuális és kábítószeres kalandok töltik ki. Egészen addig, míg új fiú nem érkezik az osztályba. Yngve mindenben szöges ellentéte hősünk nek: divatjamúlt zenét hallgat, teniszezni jár, nem hord kitűzőket – és mégis…

A fiatal norvég irodalom fenegyerekeként számon tartott Tore Renberg regényéből 2008-ban nagysikerű mozifilm készült.

Szerző: Tilman Rammsted

Fordította: Győri Hanna

L’Harmattan Kiadó, 2008

 „»Megoldást találni nem túl nehéz. Megoldás van bőven, talán még több megoldás is van, mint probléma, ez világos. Csak az a szar, hogy a megoldás nem old meg semmit. Az a szar, hogy a megoldásról mindig eszembe jut a probléma« – foglalja össze a helyzetet egy másik Rammstedt-könyv elbeszélője, aki hatalmas bulit akar rendezni, meghívni minden barátot és ismerőst, és haza sem engedni őket, amíg az ünneplés felszabadító mámora, az időből való kilépés, a végeérhetetlen evés-ivás és beszélgetés karneváli éjszakája vissza nem varázsolja az elveszettet. De van itt egy probléma: mi is az, ami elveszett? Mit keressünk? Hol keressük? […] Mi az az erő, amely – és ez Tilman Rammstedt találmánya – egyszer csak fölrázza enerváltságából és különös kilengések felé űzi-hajtja a történet hősét, helyreállítandó egy korábbi állapotot, amely azonban maga is tele volt fonáksággal és tökéletlenséggel?

Szerző: Esi Edugyan

Fordította: Gárdos Júlia

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az ötvenes években játszódó történet főszereplője az ígéretes jövőjű Samuel Tyne, aki az oxfordi egyetem ghánai származású diákjaként azzal a meggyőződéssel költözött az Újvilágba, hogy ő nagy tettekre hivatott ember. De tizenöt év eltelt, és egy hivatal középszerű, csalódott alkalmazottjaként tengeti napjait. Amikor megörökli nagybátyja omladozó házát Asterben, egy kanadai kisvárosban, felesége tiltakozását és tizenhárom éves ikerlányainak makacs ellenkezését semmibe véve Samuel kilép állásából, és családostul felköltözik a csak fehérek lakta Északra. Hisz benne, hogy ott vár rá a csodálatos második lehetőség, és megfogadja magának, hogy ezúttal nem hagyja veszni.

Szerző: Alina Nelega

Fordította: Király Hajnal

L’Harmattan Kiadó, 2008

Angyalok, szóval. UFO, Angelina, vagy mi a szösz! Csak hogy érthető legyek: azonosítatlan repülő tárgyak. Vagyis a világ láthatatlan oldala. A szélhámosok, akik a kilenc angyali körről és a három szféráról szövegelnek, szeráfokkal, kerubokkal és arkangyalokkal, hogy valami archetipikus lecsót keverjenek ebből az egész metafizikus kotyvalékból. Mit tudnak ők az angyali létről – csak beszélnek, öregem, beszélnek. Arról nem is szólva, hogy mind a heavenbe akarnak jutni. Elnézed néha a kofákkal és sztrájkolókkal teli piacokat, a világ parlamentjeit és diszkóit, kaszinókat és szegénykonyhákat, színháztermeket és pályaudvarokat… és így szólsz: fuck me, man, ennek a népségnek tényleg helye van a mennyekben?

Szerző: Valerio Aiolli

Fordította: Szokács Kinga

L’Harmattan Kiadó, 2006

Firenzében vagyunk, 1966 novemberében. Az emlékezetes, pusztító árvíz napjaiban veszi kezdetét a történet, s talán véletlen, hogy az elbeszélő gyermekhős éppen egyidős az 1961-ben született Valerio Aiollival. Mintha visszautaznánk az időben, a hatvanas évek Olaszországában találjuk magunkat, amely néhány év leforgása alatt szédítő gazdasági és társadalmi változásokat élt meg, melyeknek hétköznapi vetületét az Én és a bátyám dialógusa egy kispolgári család sorsán keresztül ábrázolja: ennek része és következménye a szülők kölcsönös félrelépése, a családi lét egységét válságba sodró építkezési spekuláció, a hirtelen jött jólét, mely egyeseknek ölébe hullott, míg másokat tönkretett.

Szerző: Aleš Čar

Fordította: Lanczkor Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2006

Az 1971-ben született Aleš Čar a kortárs szlovén prózairodalom egyik legismertebb figurája: író, fordító, forgatókönyvíró, publicista, a Balcanis folyóirat főszerkesztője. Regényében Čar olyan figurákat alkot, melyek nem csupán absztrakt szimbolikus alakok, hanem személyüket sorsszerűen határozták meg az egzisztenciális, szociális, pszichológiai, sőt mitologikus motívumok. Vajon figurái képesek-e a nyílt befejezésig fokozódó, örvénylő történet során kimozdulni szerepeikből és szabaddá válni? A Kutyatangó főszereplőjét, Viktor Viskas költőt is mindig kizökkenti nyugalmából valami, többnyire aktuális szerelmi partnere, kedve onnan, hogy a regény elején kirúgja barátnője. Viktor tudatosan alkalmazott stimulánsokkal megpróbálja mozgásba hozni az eseményeket: a káoszban az őrült száguldozások, éjszakai beszélgetések, italozások és a kábítószer-élvezet hordozzák az ígéretét egy talpalatnyi szabad térnek és időnek.

Szerző: Allison L. Kennedy

Fordította: Mesterházi Mónika

L’Harmattan Kiadó, 2005

Jennifer a legkevésbé sem romantikus hősnő, aki a legkevésbé sem vár az igaz szerelemre. De az mégiscsak besétál az ajtón, egy ismeretlen, tudatkieséssel küzdő férfi alakját öltve magára. Jennifer kezdi megismerni a különös férfit, akinek természetfeletti módon ragyog a bőre, és rendkívül érzékeny és választékos. A férfi pedig lassan emlékezni kezd: Savinien de Cyrano de Bergeracnak hívják és a tizenhetedik századból érkezett. Allison L. Kennedy skót regényíró az angol nyelvű próza elismert alakja. Számtalan elismerése mellett 1993-ban a húsz legjobb fiatal brit regényíró közé választották, 1996-ban pedig a Booker Prize Bizottság tagja volt.

Szerző: Robert Guttmann

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2007

Robert Guttmann a budapesti gettóban született és cseperedett fel. Családja 1949-ben a kommunizmus elől nyugatra menekült, késői gyermekéveit és ifjúságát Svédországban töltötte. A párizsi Sorbonne jogi fakultásán szerzett doktorátust, ezt követen szabadúszó újságíróként és üzletemberként dolgozott Münchenben. A fordulat óta befektetésekkel foglalkozik, egyebek mellett egy hotelt épített Budapesten. Dr. Guttmann mára Németország üzleti és politikai életének sikeres szereplőjévé vált. Részlet a műből:
„Láztól csillogó szemét kövér izzadságcseppek homályosították el. Nem volt több fizikai ereje. De azért az akarata nem lankadt, és csak egyetlen gondolat dobolt a fejében: akarom azt a hegedűt, csak azt és semmi mást. Tudta, hogy mindent oda kell adnia. Az életét kínálta a hegedűért, sőt még a lelkét is felajánlotta. Végül attól való félelmében, hogy hamarosan bekövetkezik a vég, legyőzte a testét marcangoló fájdalmat, és néhány centiméterrel előbbre vonszolta magát. Mikor sikerült megérintenie a hegedűt, fojtott remegés futott át rajta, és kitörölt belőle minden félelmet.”

Szerző: Jodi Picoult

Eredeti cím: House Rules

Athenaeum 2000 Kiadó, 2011

Amerika legnépszerűbb írónőjének új regénye

Jacob Hunt nem átlagos tinédzser: Asperger-szindrómája van. Képtelen értelmezni a szociális jelzéseket, sehogy sem találja a helyét kortársai között, és még attól is retteg, ha egy másik ember szemébe kell néznie. A fiút semmi sem érdekli jobban, mint a bűntények felderítése. Mindent tud a helyszínelésről, és nemegyszer valódi bűntények helyszínén is feltűnik, frászt hozva ezzel a vermonti kisváros rendőreire. Amikor Jacob segítője, egy fiatal gyógypedagógus lány brutális gyilkosság áldozatává válik, fordul a kocka, és most a rendőrség jár Jacob nyomában. A fiú érzelemmentessége, üres tekintete és szokatlan reakciói pedig szinte felérnek egy beismerő vallomással… Hogyan küzd meg Jacob és családja a betegséget övező félreértésekkel és előítéletekkel? Hogyan tud segítő kezet nyújtani egy anya, aki maga sem találja az utat a fiához, és egy kamaszodó öcs, aki sohasem élhetett normális életet beteg testvére miatt?