Kortárs regény

Szerző: Magnason, Andri Snær

Gondolat Kiadó, 2012

A LoveStar sziporkázóan eredeti, szellemes, groteszk és abszurd elemeket sem nélkülöző szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. A LoveStar nevű izlandi székhelyű megacég és azonos nevű alapítója merész tudományos kutatásaival és még merészebb ötleteivel nemcsak az emberek közötti kommunikációt forradalmasítja, hanem az emberi létezés olyan alapvető elemeit is, mint a szerelem és a halál.

Szerző: Grunberg, Arnon

Gondolat Kiadó, 2012

Jörgen Hofmeesternek nemrég még mindene megvolt, amire egy idősödő férfi vágyhat: szép feleség, elegáns ház Amszterdam egyik legjobb negyedében, tisztes állás egy könyvkiadóban, két gyönyörű lány – Ibi és Tirza –, valamint megfelelő mennyiségű tartalék egy svájci bankszámlán. Az olvasó a Tirza érettségi bulijának elbeszélésébe szőtt, finoman adagolt visszatekintésekből ismeri meg apa és lánya viszonyának történetét, és tudja meg, hogy Hofmeester mennyi mindent veszített: felesége elhagyta egy másik férfiért, Ibi külföldre ment, hogy a saját életét élje, Hofmeestert kirúgták az állásából, a befektetés pedig odalett.

Szerző: Koffi Kwahulé

Fordította: Molnár Zsófia

L’Harmattan Kiadó, 2012

Koffi Kwahulé 1956-ban született Elefántcsontparton, a '70-es évek második fele óta él Franciaországban. Több tucat dráma szerzője, második regénye 2010-ben jelent meg a párizsi Gallimard Kiadónál.

A kötetünkben szereplő három színdarabban nem érdemes Afrika számunkra egzotikusnak tűnő tájait keresni. Kwahulé finoman pulzáló szövegei sokkal egyetemesebb kérdéseket feszegetnek. A Sörfőzde akár politikai pamfletnek is beillene, a Big Shoot súrolja az abszurd határait, a Barbárok melankóliája pedig igazi tragédia, amelynek mozgatórugói a hagyomány- és tekintélytisztelet megtagadása, valamint a féltékenység.

Szerző: Trisse Gejl

Fordította: Soós Anita

Utószó: Háy János

L’Harmattan Kiadó, 2012

Egy apa, aki hozzászokott, hogy az övé az első és az utolsó szó. Sem a munkahelyén, sem a családja körében nem tűr ellentmondást. Időnként szélsőségesen konzervatív véleményét sem rejti véka alá. Különös hévvel kel a hagyományos dán értékek védelmére, s dühödt, ironikus kirohanásaival nem kíméli a Dániában élő bevándorlókat, akiknek jelenlétét egyenesen fenyegetésként éli meg a kispolgári hétköznapokban.

Szerző: Agneta Pleijel

Fordította: Papolczy Péter

Utószó: Csordás Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2012

Két lengyel kamasz fiú 1899 szilveszter éjjelén mámorosan köszönti Zakopanéban az új századot. Az egyikük művész lesz, festő, fényképész, író, filozófus, a másik antropológus. Az egyik tiszta formának hívja, amit keres, a másik ősi egyetemességnek. Az egyik Zakopanéban, a szülői házban éli le felnőtt élete nagy részét, a másikból világpolgár válik. Jóllehet fiatalon végérvényesen összevesznek, korai barátságuk kitörölhetetlen nyomot hagy mindkettőjükben, a másik személye rezonál életükben, szerelmeikben, boldogság- és igazságkeresésükben, miközben saját eszközeikkel megpróbálnak értelmet találni a világban a huszadik század első felében. A regényt Stanisław Witkiewicz és Bronisław Malinowski legendás barátsága ihlette.

Szerző: Sigitas Parulskis

Fordította: Laczházi Aranka

Utószó: Bojtár Endre

L’Harmattan Kiadó, 2012

Két világháború, kommunista rezsim, fasizmus, zsidóüldözés, szovjet megszállás és partizánháború, szibériai száműzetés, függetlenségi mozgalom Litvániában — ez az a történelmi háttér, amely előtt egy litván család négy generációjának sorsát követhetjük nyomon a múlt század elejétől napjainkig. A család utolsó sarja egy rejtélyekkel teli szerelmi kapcsolatban vergődve keresi helyét a világban, a történelemben, az életben hősiesség és egyéni boldogulás, elvek és életösztön között botladozva — ahogy azt tették ősei is. A Mormogó fal az egyetlen dolog, aminek nekivetheti a hátát.

Szerző: Jesús Moncada

Fordította: Nemes Krisztina

L’Harmattan Kiadó, 2012

Jesús Moncada (1941–2005), a modern katalán próza egyik legkiemelkedőbb alkotója, az Ebro partján fekvő bányászvároskában, Mequinensában született. Ezt a római időktől fogva létező, korokon át fennmaradó várost egy gigantikus vízi erőmű tározójának hullámai nyelték el a 70-es évek elején. A szülőföld, a gyermekkor színterének átalakulását, eltűnését békeidőben kevesen érik meg ilyen drámai módon. Moncada kivételes írói tehetsége azonban feltámasztotta a víz alatti várost. Hajdanvolt lakói, a bányászok, folyami hajósok, híres kapitányok, hajóácsok tovább élnek az író elbeszéléseiben, regényeiben, melyek helyszíne szinte kivétel nélkül Mequinensa, amely ma már az irodalmi világörökség részeként védelem alatt áll. A Balkézről jött történetek a szerző első elbeszélései. Nagyszerű humorral, mély szeretettel és gyengédséggel megrajzolt képek, amelyekben az ecset és a toll között sokáig választani nem tudó festő-író megörökíti az övéit.

Szerző: Jenny Erpenbeck

Fordította: Blaschtik Éva

Utószó: Kiss Noémi

L’Harmattan Kiadó, 2012

Van egy tó Brandenburgban, Frankfurt an der Oder és Berlin között. Van egy erdő és egy tóparti ház, amelynek egymást váltják a tulajdonosai: a nagygazda és annak négy leánya, az építészmérnök és gyermektelen felesége, a zsidó posztógyáros és családja, a szovjet emigrációból hazatért írónő, a Kelet-Poroszországból elmenekült nagymama, az NDK-s bérlők, a gyermekkori barát és a jogosulatlan birtokhasználó, vagyis az írónő unokája — az ő történetüket beszéli el Jenny Erpenbeck poétikusan tömör stílusban. A regény alaptémája a ház és környéke, állandó alakja a semmiből jövő és semmibe tűnő kertész, aki gondozza a kertet és a házat, majd végül tehetetlenül nézi a pusztulását. A zenei komponálású könyvben váltakozva hangzik fel a kertész alapszólama a ház lakóinak szólamaival, ő az, aki mindent lát, aki mindent összeköt. Jóllehet egyetlen szót sem szól, mégis olyan, mintha ő mesélné el a német múlt traumáit átélő, egymást követő lakók összefonódó történetét.

Szerző: Tore Renberg

Fordította: Ambrus Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2012

A norvég szerző második, magyar fordításban megjelent regényének középpontjában egy kis család áll: anya, apa és Jarle. Ők az Orheim-társaság. Stavangerben, Norvégia olajfővárosában élnek, egy autóbeállóval rendelkező sorházban, és az egyetlen, amit szeretnének, az, hogy minden rendben legyen. De mi történik apával? A regény elbeszélője emlékezetében a 80-as években kamasszá érő Jarle életének meghatározó epizódjai pörögnek le: a hétvégi focik apával, a nyomasztó családi kirándulások, az első csók és az első cigi, az első igazi barátság, a gyermekkor lezárását jelentő évzáró bankett. Az eseményeket pedig az elbeszélő számára különösen fontos és egyben az évtizedet is jellemző zenék festik alá. Az ifjú Jarle minden porcikájával arra vágyik, hogy a legjobbat hozza ki abból a világból, amiben él, anarchistává és feministává válik, lázad mindenféle igazságtalanság ellen.

Szerző: J. M. Ledgard

Fordította: Berta Ádám

L’Harmattan Kiadó, 2012

A világ valaha volt legnagyobb Afrikán kívüli zsiráfkolóniája – nem találnánk ki – a szocialista Csehszlovákia egyik kevéssé ismert városának állatkertjében jött létre a hetvenes években. Vajon kinek állhatott érdekében ennek a furcsa, észérvekkel megmagyarázhatatlan képződménynek az életre hívása? Nem tudjuk. Vajon milyen célok, orvosi, űrkutatási, katonai-biológiai elképzelések állhattak a háttérben? Ezt sem tudjuk. J. M. Ledgard kiváló regénye nem is ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz elsősorban kísérletet, hanem a megalomániájában is kisszerű zsiráf-ügy hátterében meghúzódó emberi tényezőket, érzelmi-gondolati konfliktusokat igyekszik feltárni. Mi zajlott le vajon emberek és állatok lelkében azon a rettenetes éjszakán, amikor pár óra leforgása alatt az összes zsiráfot lemészárolták? És mi köze van ehhez a szomorú és nem mindennapi történethez Bohumil Hrabalnak?A fiatal skót író regénye erre ad frappáns választ.

Szerző: Jonathan Garfinkel

Fordította: Váradi Péter

L’Harmattan Kiadó, 2012

Jonathan kíváncsisággal teli torontói srác, akit szülei cionista iskolába járattak, és most Izraelbe megy, hogy megtalálja a kulcsot az életéhez. A Jeruzsálemig, majd a ciszjordániai menekülttáborokig és onnan haza vezető útja során sok mindent megkérdőjelez abból, amit tanult, ami ő maga volt. Látja az élő és a mindennapjait félelemben töltő Izraelt, a jövő nélkül felnövő palesztin gyermekeket Rámalláhban, és azokat az izraelieket és palesztinokat, akik szabad akaratukból az együttélést választották – és eközben mindvégig az átjárót keresi két ország, két vonzalom és két valóság között. Jonathan Garfinkel önéletrajzi regénye sokszor kacagtató, sokszor felkavaró és mindvégig lebilincselő vallomás szerelemről, cionizmusról, a zsidó–palesztin konfliktusról és az együttélés lehetőségéről.

Szerző: Ri Hocshol

Balassi Kiadó, 2011

Az önéletrajzi indíttatású regény első része novellaként 1982-ben jelent meg, majd az epizódok 1996-ra álltak össze regénnyé. A mű ekkor jelent meg Koreában, majd sikere nyomán tíz nyelvre fordították le, Európában és Ázsiában egyaránt nagy érdeklődést keltett. Témája a II. világháború következményeként kettészakadt, majd az 1950-ben háborús övezetté vált ország népének máig feloldatlan konfliktusa. A regény főhőse az északi származású, az északiak hadseregébe gimnazistaként besorozott, majd a déliek fogságába került, érzékeny fiatalember. Az ő sorsa, testi és lelki kálváriája, a hagyománytisztelet és az új eszmék közti gyötrődése, rácsodálkozása az emberi természet vonzó és visszataszító megnyilvánulásaira pontosan tükrözi a bármely ideológiára alapozott háborúk értelmetlenségét és hosszú távú pusztító hatását. Fordította Kwon Hyukyang, a fordítást ellenőrizte Jokkel Nóra.

Szerző: Szorokin, Vlagyimir

Fordította: M. Nagy Miklós

Gondolat Kiadó, 2011

Gondolat világirodalmi sorozat. A Hóviharral – a nagysikerű Jég-trilógia után – immár trilógiává teljesedik Szorokinnak az groteszk, futurisztikus regénysorozata is, amelynek korábbi tagjai Az opricsnyik egy napja és a Cukor-Kreml voltak. Szorokin, a meglepetések nagymestere azonban ismét formát és nyelvet vált. Ezúttal a klasszikus orosz irodalom előtt tiszteleg azzal, hogy egyik legalapvetőbb toposzát újítja fel: Puskintól kezdve Tolsztojon és Csehovon át egészen Alekszander Blokig úgy jelenik meg a mindent lelassító vagy megállító, ugyanakkor felkavaró, az emberi életet és terveket törvényszerűen felborító hóvihar, mint az orosz élet jelképe és valósága egyszerre.

Szerző: Szorokin, Vlagyimir

Fordította: M. Nagy Miklós

Gondolat Kiadó, 2009

2028-ban járunk ismét, Az opricsnyik egy napja világában, amelyről ezúttal teljes körképet kapunk. A Rettegett Iván-i rémuralmat a nemzeti giccsel egyesítő, "újjászületett" Oroszország már túl van a vörös és szürke "zavaros időkön". Most a Nagy Falat építi, mely elkeríti az országot a külső ellenségektől, főként a megvetett Nyugat szabadosságától. Közben az Uralkodó vezetésével a titkos rendőrség és az opricsnyikgárda kemény harcot vív a belső ellenség ellen. Szorokin bámulatos fantáziával és nyelvi leleménnyel festi elénk ennek a riasztó, a középkori cárizmus, a kommunizmus és a fasizmus egynémely borzalmait már újraegyesítő, de egyelőre még viszonylag szelíd - édeskés és giccses - diktatúrának egy-egy szeletét: a Nagy Fal építésének egy napját, a szexre kiéhezett Uralkodónő ábrándozását, egy kocsmát, ahol a "hóhérok" épp megvitatják a vesszőzés és a korbácsolás előnyeit és hátrányait, egy nyilvánosházat, melyben az állami opricsnyik urat kényeztetik a leányok, egy ellenzéki gúnyirat szerzőjének kegyetlen kihallgatását, egy ellenzéki összejövetelt, melynek tagjai kábítószer hatása alatt álmukban farkassá válva darabokra szaggatják az Uralkodót és hozzátartozóit - s végül megjelenik Komjaga, az első kötet főhőse is, miután Papát, az opricsnyikok vezetőjét letartóztatták. S ki tudja, mi következik, miután Oroszország újra felbolydult, mert elfogyott a gáz?

Szerző: Szorokin, Vlagyimir

Fordította: Holka László

Gondolat Kiadó, 2009

Az immár kultuszkönyvvé vált "Jég-trilógia" utolsó kötetének magyar fordítása lát most napvilágot. Az egyetlen számjegyből álló cím sokaságot takar, a Fény Testvériségének teljes létszámát jelöli. Tagjai a Szorokin trilógiájának első részében bemutatott ösvényen, azaz Bro útján haladnak - úgy, ahogyan a második részben, A jég című regényben is tették, hogy megleljék egymást szerte a világon. Egyben a végkifejlet felé is tartanak. Amely ezúttal egy emberrabló üldözéses rémálmán, döglött szukák barátnőinek kényszermunkáján keresztül közeleg, s két, hozzátartozóikat elveszített fiatal világméretű nyomozása kis híján fényt is derít rá. Akárcsak a lakott világot benépesítő lények mindegyike, a két fiatal is puszta eszköz a Testvériség átgondolt nagy tervében. A Testvériségében, amely utolsó tagjait gyűjti kitartó szorgalommal, emberi lények átalakításával, a remény köreinek megalkotásával. Majd amikor egybegyűlt a 23 000 kiválasztott, visszavonul mind, hogy kiküszöböljék a teremtés egyetlen, legnagyobb hibáját…

Szerző: Szorokin, Vlagyimir

Fordította: Holka László

Gondolat Kiadó, 2007

"Beszélj a szíveddel!" A jégkalapács végzi a dolgát. Felébreszti és szóra bírja a kiválasztottak szívét. Anyaga a Tunguz meteor nyomába eredő expedíció kitartásának köszönhetően, a vállalkozást elhagyó főhős látomásai és hányattatásai nyomán lesz hozzáférhető. A Magyarországon is nagy sikert aratott A jég című regény szerzője, Vlagyimir Szorokin a posztmodern orosz irodalom világszerte legismertebb és sokat vitatott alakja. E regényében tovább szövi a Fény Testvériségének mondáját. A Bro útja, bár másodikként íródott, A jég történetének előzményeit mondja el. A főhős a klasszikus családregények elbeszélő modorában járja be a 20. század első felének Oroszországát, majd az űrbéli anyag érintésére szíve felébred, s ő fokozatosan átalakul. Átváltozása nyomán újonnan szerzett társaival együtt apránként elszakad a föld lakóitól, az emberektől. Az emberek világát kívülről látja, célirányosan ténykedő robotokként észleli. Ugyanakkor kitartóan kutatja közöttük a Testvériség tagjait, hogy rátaláljon a Nagy Kör megalkotásához, azaz a világharmónia megteremtéséhez szükséges huszonháromezer kiválasztottra, akik a szív hangján szólnak egymáshoz.

Szerző: Schulze, Ingo

Gondolat Kiadó, 2003

Schulze első könyve volt ez a kötet, mely a szerző pétervári élményeit dolgozza fel. Ingo Schulze minimalista prózáját kritikusai egy része Raymond Carver novelláihoz hasonlítja. A New Yorker Pelevinnel együtt a legjobb európai írók közé sorolta. Több mint tizenöt nyelvre fordították le műveit.

Szerző: Rosenboom, Thomas

Fordította: Gera Judit, Tálas Zsófia

Gondolat Kiadó, 2009

Rosenboom, a kortárs holland irodalom egyik legkitűnőbb prózaírójának regénye a tizenkilencedik század végének Hollandiájába repíti vissza az olvasót. Amszterdamban ekkor kapnak lendületet a nagyvárosi építkezések, ekkor épül többek között a Központi Pályaudvar és vele szemben a Victoria Hotel, a Concertgebouw és az új Rijksmuseum. De mi az oka annak, hogy az akkoriban oly modernnek számító Victoria Hotel homlokzatában mind a mai napig mégis fennmaradt két régi kis ház? Milyen történet húzódik meg a múlt e két zárványa mögött?

Szerző: Rawicz, Piotr

Fordította: Klimó Ágnes

Gondolat Kiadó, 2010

Gondolat világirodalmi sorozat Az ég vére című regény és addig alig ismert szerzője, az Ukrajnában született Piotr Rawicz egy csapásra világhírűvé vált, amikor 1961-ben a Gallimard kiadó közreadta ezt az írást, amely a „holokauszt-irodalom” címszó alatt számon tartott művek legnagyobbjai közé emelkedett. A regény, amelyet a következő években 16 nyelvre fordítottak le, egy eltemetett város története és egy emberé, akinek egyetlen igazi otthona van: a menekülés és a kudarc. Ez az „otthon” döbbenetes, gyakran látomásos események sorozata, amelyekről sokszor nehezen tudjuk eldönteni, személyes élményt beszélnek-e el, vagy a kegyetlen álmoktól gyötört költő képzeletéből fakadnak. Rawicz az elmondhatatlan tapasztalatának olyan költői megfelelőjét találta meg, amelyben együtt van a fekete humor, a szürrealista-barokk, az abszurd, a tárgy nélküli lázadás, sőt a szentségtörés is. És ezt a könyvet, metafizikai töltése ellenére – vagy talán éppen amiatt – úgy olvassa az ember, egy lélegzetre, mint egy detektívregényt, miközben a bűvölettől és a rémülettől eláll a lélegzete.

Szerző: Peeters, Koen

Fordította: Varga Orsolya

Gondolat Kiadó, 2010

Akcentusok A belgiumi flamand író olyan amerikai irodalmi nagyságok példáját követve, mint Tom Wolfe vagy Jonathan Franzen, elhatározta, hogy megírja a Nagy Amerikai Regény európai párját. A regény sajátos felépítéséhez Primo Levi Periódusos rendszer című kötete adta az ötletet. Peeters könyvének valamennyi fejezete egy-egy főváros. Ezzel jelzi, hogy a mai Európa olyan, mintha minden alkotórésze egy-egy „kémiai elem volna az elmés brüsszeli rendszerben”. Theo, a reklámajándékokat értékesítő cég tulajdonosa útnak indítja ifjú munkatársát, Robint, a regény főhősét, hogy puhatolja ki, milyen új módszerekre volna szükség a globalizáció és az euró uniformizált Európájában cége megújításához.

Szerző: Minco, Marga

Fordította: Gera Judit

Gondolat Kiadó, 2007

"Hálás feladat... bujkálásról írni kisregényt, hiszen letehetetlen, akár egy kalandregény, s ráadásul katartikus élményben is részesíti olvasóját. Minco túlélésről szóló kisregényének fiatal hősnője lakásról lakásra menekül, és vált mindannyiszor identitást. Üresjáratban, akárha kínzó saját emlékünk volna, forog egy képzeletbeli lemezjátszón, a Pilinszky hangját belénk sulykoló lemez, amely szerint, ami megtörtént nem tud véget érni. Pedig milyen jó volna... elmondani azt is, hogy az igazi író - világszerte és az idők kezdetétől - ezerszer inkább kivetett, mint befogadott." (Takács Zsuzsa)

Szerző: Meimaridi, Mara

Fordította: Hargitai Nóra

Gondolat Kiadó, 2011

Hogyan juthat előbbre egy szegény családból származó nő a 19. századi Szmirnában? Persze: úgy, hogy jól megy férjhez. És hogyan szerezzen megfelelő férjet, ha nem különösebben vonzó? Hát például mágiával… A regény Katina történetét meséli el, akinek életébe döntő fordulatot hoz az a nap, amikor megismeri Attartot, a török varázslónőt. Ahogy egyre jobban megtanulja alkalmazni a mágiát, nincs, ami megállítsa: egymást követő négy férje révén egyre magasabb társadalmi rétegbe kerül. A mágia biztosította lehetőségekkel élni is képes: egyre inkább elboldogul az üzleti életben, míg végül Szmirna egyik legbefolyásosabb asszonyává válik. Katina történetét száz évvel később élő rokona, Maria meséli el, aki megtalálva a varázslónő titkos iratait, maga is egyre jobban a mágia hatása alá kerül… Az élvezetes regény, mely színes képet fest a korabeli Szmirna multietnikus forgatagáról és a korabeli társadalmi viszonyokról, no meg a mágiáról, sikerkönyv volt Görögországban, televíziós sorozat is készült belőle.

Szerző: Khemiri, Jonas Hassen

Fordította: Papolczy Péter

Gondolat Kiadó, 2009

Az első regényével nemrég debütált fiatal író, Jonas egy nap különös e-mailt kap egy bizonyos Kadirtól, apja gyerekkori barátjától Tunéziából. "Kadir gombolja a klaviatúrát", hangzik a meghökkentő kezdet. Kadir ezután elküldi a maga egészen egyéni, a franciát, svédet és arabot vegyítő, ráadásul képzavarokkal és bombasztikus metaforákkal tűzdelt nyelvezetén írt visszaemlékezéseit közös napjaikról. Ha már Jonas írásra adta a fejét, javasolja Kadir, írja meg eltűnt apja kacskaringós élettörténetét az ő segítségével, hiszen ennél jobb "sztori" nincs is.

Szerző: Jurij Andruhovics

Fordította: Körner Gábor

Gondolat Kiadó, 2007

Jurij Andruhovics (1960) a rendszerváltás utáni ukrán irodalom legismertebb képviselője, műveit lefordították angolra, oroszra, németre, lengyelre és finnre (magyarul eddig egy kisregénye jelent meg). A 80-90-es évek fordulóján hatalmas tömegeket vonzó költői esteken és happeningeken ismertté vált író mintegy emblematikus figurája a szovjet- és narodnyik hagyományokkal egyaránt szakító, okkal, ok nélkül "posztmodernnek" nevezett, ironikus-szatirikus új ukrán irodalomnak. A műfaji paródiák mellett (thriller, love story, önéletrajz, esszé, társadalomrajz stb.) számos lehetséges allúzióval (Jerofejev, Bulgakov, Joyce, Dante, Konwicki) szolgáló, élvezetes stílusban megírt szatirikus regény páratlanul pontos - és korántsem csupán a rendszerváltás pillanatára érvényes - diagnózis a posztszovjet pszichéről, a felbomló, de részeiben is tovább élő birodalomról.

Szerző: Joris, Lieve

Gondolat Kiadó, 2008

A könyv főszereplője Zaire, még ha Kongónak hívják is a címben. A belga Lieve Joris, a könyv elbeszélője újságíróként, illetve egy volt kongói misszionárius unokahúgaként utazza be Mobutu országát. Megérkezése után néhány hétig még a páterek és volt gyarmatosok veszik szárnyaik alá, de Joris határozottan küzd a függetlenségéért. Teherautó-utazást tesz egyik faluból a másikba, meglátogatja nagybátyja kedvenc posztját, majd összezavarodva menekülőre fogja a dolgot, egy rozoga hajóval felhajózik a Kongón, miközben szembesül saját beidegződéseivel és előítéleteivel. Megismerkedik a zaire-i értelmiség néhány tagjával, elmélkedik modernitás és hagyomány viszonyán. Végül ártatlanul börtönbe kerül, kiszabadulása után pedig remegve reménykedik benne, hogy nem utasítják ki az országból. Joris könyve nemcsak izgalmas beszámoló egy gyönyörű és sokszínű országban tett utazásról, hanem a kíváncsiság, az elmélkedés, a megbocsátás, a másikkal és az önmagunkkal való szembenézés elkerülhetetlenségének dokumentuma is.

Szerző: Grunberg, Arnon

Fordította: Wekerle Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2003

Úgy látszik, körülbelül ennyi marad egy-egy életből, ha összefoglalja az ember. Az író Robert G. Mehlman fiának a regény végén néhány mondatban sikerül összefoglalni apjának kitartóan esetleges életét. A világhírű holland író az Uborkaszezonból már ismert fanyar humorral és szellemes fordulatokkal fűzi meglepetésekkel teli, lehengerlő olvasmánnyá ezt a történetet, de nem kíméli a hangyaszorgalommal berendezett életek méltóságát sem. Hol itt a fájdalom?

Szerző: Enright, Anne

Fordította: Mesterházi Mónika

Gondolat Kiadó, 2008

A feszesen komponált regény az Enrighttól megszokott kegyetlen őszinteséggel mutatja be egy ír család súlyos konfliktusokkal terhelt életét. Veronica Hagerty, egy kilenc gyermekes család egyik leánya Londonba utazik Dublinból, hogy hazavigye fivére, Liam holttestét, aki öngyilkosságot követett el. Utazása során Veronica megpróbálja megérteni a tragédiát, de közben a felszínre kerül mély ellenérzése túlontúl is passzív édesanyjával szemben éppúgy, mint elégedetlensége saját családjával: a férjével és a gyerekével. Otthon, a virrasztásra egybegyűlő család tagjai közt a felszínre törnek az indulatok, és fény derül arra a titokra is, amelyet Veronica gyermekkora óta őriz. A szerző minden érzelgősség nélkül tárja fel a bonyolult kapcsolatot, amely Veronicát Liamhoz fűzte. A gyászoló gyülekezet 2007-ben elnyerte a legrangosabb brit irodalmi díjat, a Man-Booker Prize-t. Anne Enright egyik korábbi művét, A hordozható szűzmária című novelláskötetet 2007-ben adta ki a Gondolat Kiadó.

Szerző: De Winter, Leon

Fordította: Gera Judit

Gondolat Kiadó, 2008

Max Breslauer textilkereskedő, aki Supertex néven olcsó üzletláncot tart fenn Amszterdamban. Eltekintve az üzletvezetéssel járó kisebb-nagyobb nehézségektől, sikeresnek mondható a vállalkozása, ha a sikert külsőségekkel mérjük. Max Breslauernek Porschéja van, gyönyörű barátnője és kényelmes tetőtéri lakása Amszterdam közepén. A múlt váratlan felbukkanása azonban csődtömeggé változtatja Max életét. A fordulatokban gazdag, rendkívül olvasmányos, filmszerűen pergő regény azt a pszichológiai folyamatot mutatja be, ahogyan a második generáció az elhallgatások, az elfojtások és a saját identitás elleni lázadás dacára végül elfogadja és feldolgozza a zsidó szellemi örökséget. A z 1945-ben született Leon de Winter ma nemzetközi sztár, az egyik külföldön is legismertebb holland író, akinek több művét, így ezt a regényét is megfilmesítették. Magyarul a Ki látta Eileen W.-t? és Szerenád c. regényei olvashatók.

Szerző: Cartarescu, Mircea

Gondolat Kiadó, 2004

Szép, jó, mély, kidolgozott, míves és izgalmas, hovatovább cirkalmaiban is lendületes szövegnek örvendhetünk Mircea Cartarescutól az egyik legjobb tollú és mondhatni: pókfonal-idegzetű kortárs román írótól. Nyugodtan kijelenthetem, hogy C. nagy arc, még ha ő ugyanezt folyton vékonynak látja is a tükörben. Megelevenedik a romániai rockandroll, a hipszter-évek, az író hajmeresztő, színes, szélesvásznú éjszakai látomásain, vehemens rémálmain keresztül, minek folytán bizonyos elővigyázatossági intézkedések betartására hívnám fel a drága olvasó figyelmét! Mondjuk arra, hogy mozgó járművön ne vegye kezébe e művet, mert könnyen megszédülhet. Balázs Attila Barátom, hogyan küzdjek meg a rémmel? Már csak te vagy nekem, kedves barátom, te vagy az egyetlen ember, aki miatt még írok, aki miatt írtam egyáltalán, hát mondd meg te, hogyan szabaduljak meg attól a rúzsfolttól, ami úgy ékteleníti életemet, mint egy mosdótükröt, s amit semmivel le nem törölhetek róla.

Szerző: Bordewijk, F.

Fordította: Varga Orsolya

Gondolat Kiadó, 2008

A háború előtti Rotterdamban játszódó, az apa-fiú viszony sötét oldalát felmutató regény a huszadik századi holland irodalom klasszikus alkotása. A történet egy törvénytelen gyermekként született, nehéz sorsú ifjúról szól, aki saját erejéből ügyvéddé küzdi fel magát, ám felemelkedésének minden lépéséért szinte párharcot vív könyörtelen, rideg apjával, aki csak a halála pillanatában fogadja el őt. A történet hátterében a korabeli Rotterdam komor színekkel festett társadalmi tablója áll. A regényből készült film, amelyet hazánkban is játszottak, 1998-ban Oscar-díjat nyert.

Szerző: Bernlef, J.

Fordította: Wekerle Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2008

Nyelv és gondolat, jelenség és valóság, illetve ezek felfoghatóságának határai - ez a témája J. Bernlef világszerte nagy sikert aratott regényének, amely egy az Egyesült Államokba emigrált, Alzheimer-kórban szenvedő holland férfi döbbenetes küzdelmét írja le a fokozódó tudatvesztéssel. Maarten Klein életének megszokott, mindennapos valósága, tényei minden küzdelme ellenére lassan a semmibe vesznek. Személyek, fogalmak, a jelenségek magyarázatai, mind-mind fokozatosan eltűnnek. Egyetlen lehetőség marad: a nyelv, mindennek az aprólékos megnevezése, amit megfigyel, és amit észlelni képes. Maarten a megfigyelésbe és a szavakba kapaszkodik - mindaddig, míg a belső hang is el nem némul.

Szerző: Benali, Abdelkader

Fordította: Fenyves Miklós

Gondolat Kiadó, 2004

A marokkói származású, holland nyelven író szerzőnek ez az első regénye számos tekintélyes irodalmi díjat nyert Hollandiában, Franciaországban és másutt. A mesés, dallal, költőiséggel átszőtt történet a nyugat-afrikai diszpóra és visszatérés regénye. A narrátor, Lamarat Minar csak hat hónapos volt, édesanyja pedig a húgával terhes, amikor a család Marokkóból Hollandiába vándorolt. Tizenkilenc év múlva azért térnek vissza szülőfalujukba, Iwojenbe, hogy férjhez adják Lamarat húgát, Rebekát, és hogy jövendőbelije, Mosza is Hollandiába vándorolhasson ifjú neje oldalán. Ám az esküvő napján Mosza megrémül, és kedvenc bordélyába menekül az esküvő elől. Lamaraté a feladat, hogy kimentse a züllött nők karmaiból, és társával, a nagyhangú taxisofőrrel, Khaliddal együtt - aki afféle Sancho Panzaként kiséri, és humoros kommentárokat fűz az eseményekhez - vissza is hozzák. Az esküvőt Rebekka sajátos, véres szertartássá formálja. A "mágikus realizmus" stílusjegyeit is hordozó regényben a színes észak-afrikai valóság egybefonódik a bevándorlók honvágyával és álmaival.

Szerző: Thomas Stangl

Fordította: Győri Hanna

L’Harmattan Kiadó, 2011

Két utazó a 19. század első felének Afrikájában: Alexander Gordon Laing az angol korona, a francia René Caillié önmaga szolgálatában indul neki a sivatagnak. Mindketten olyasmit keresnek, amit biztosan nem találnak meg, se Timbuktuban, se máshol.Grandiózus, egyszerre költői és esszéisztikus, megfoghatatlan és tűpontos mondatokban elbeszélt történetük fordulatos és egyedi, de egy idő után a két figura összemosódik. Ahogy elmosódnak az arcok és a tájak, a nevek és fájdalmak.Mindketten írnak, próbálják megfogalmazni, megmenteni vagy megteremteni az ismeretlent, az idegent – de elfelejtik az embereket, nem értik a szavakat. Afrikának nincsen arca. „Mert mindig túl kevés őriztetik meg az emlékezetükből: és amivel pótolni próbáljuk a hiányt, mindig árulás.”

Szerző: Jean-Luc Outers

Fordította: Schultz Ádám

Utószó: Garaczi László

L’Harmattan Kiadó, 2011

Valère biológus, és kizárólag olyan nők iránt vonzódik, akik gyereket várnak. Fantáziáját lenyűgözi az állapot beteljesült misztikuma. Amikor apja temetésén ráébred, hogy Eva, bátyjának felesége másodszor is gyermeket vár, különös szerelmi háromszög fonódik köztük. A kibontakozó történet hátterében megnyílik előttünk egy huszadik század végi belga család életének könyve. Halljuk Valère meditációit az életről és a termékenységről, valamint bátyja, Maxime gondolatait a Vallónia és Flandria közötti mind fenyegetőbb hasadásról. A két államot – halljuk Maxime-ot – már csak a mind növekvő államadósság vákuuma fogja össze. A családot pedig egy születendő gyermek.

Szerző: Jean Portante

Fordította: Pacskovszky Zsolt

Utószó: Németh Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2011

A Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete az identitáskeresés regénye. Színtere Olaszország és egy aprócska állam, Luxemburg a magyar olvasó számára javarészt ismeretlen, de mégis nagyon ismerős világával. A nagyhercegség határainak megrajzolásakor még senki sem sejtette, hogy a föld mélyén miféle kincs, mennyi vasérc rejtőzik. Kilométereken múlt, hogy a terület, Luxemburg gazdagságának megalapozója, nem Belgiumhoz került. A vasbányák megnyitása előtt létbizonytalanságban élő luxemburgiak ezrei vándoroltak ki az Újvilágba, s amikor égetően szükség lett munkáskezekre, német, majd olasz bevándorlók egész sora érkezett a jobb megélhetés reményében az országba. Így keverednek, a regény narrátorának, Claude-nak a nagyszülei is Luxemburgba az első világháború előtt.

Szerző: Drago Jančar

Fordította: Gállos Orsolya

Utószó: Lovas Ildikó

L’Harmattan Kiadó, 2011

Janez Lipniket magába szippantja a múlt. Rátalál a Nagy Szerető naplójára, aki a második világháború idején, Szlovéniában kezdte szerelmi pályafutását. Lipnik háborús eseményekről és erotikus kalandokról olvas. E történeteken keresztül szövi elbeszélését, és viszi magával olvasóját a szlovén Katyńból, a Kočevski Rogi tömegsírból megmenekülő fiatalember nyomába. Aztán egyszerre a legutolsó háború morajlik a szereplők körül, a nagy szerbellenes nyári horvát offenzíva. A háború és az emigráció éveit végigszeretkező ismeretlen emigráns erotikus feljegyzései felidézik Lipnik gyermekkori emlékeit, szép és szomorú tanítónőjét, a kisfiú első szerelmét, aki talán a Don Juan erotikus kalandjainak egyik hősnője, de bizonyosan áldozata egy politikai okból elkövetett kínvallatásnak. Lipnik történészként a hézagokat pótolja a levéltári anyagokkal, férfiként pedig építi tovább az erotikus jeleneteket; párhuzamot von a második világháború és a fél évszázaddal későbbi horvátországi háború között, amikor ő élte szerelmi regényét egy adriai szigeten. Megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt.

Szerző: Jean Rouaud

Fordította: Lőrinszky Ildikó

Utószó: Tórh Krisztina

L’Harmattan Kiadó, 2011

A könyv mulatságos börleszk jelenetekkel indul. A vaksi, életveszélyesen vezető nagypapa két lóerős Citroënjébe már csak a legbátrabbak mernek beülni. Egy törékeny, madárcsontú nagynéni a fal felé fordítva bünteti a szentek szobrait, ha kéréseit nem teljesítik. De amikor előbb az apa, majd a nagynéni és a nagypapa is meghal, a család élete végleges fordulatot vesz. Az egykori kisfiúban felszakadnak az emlékek, és kibomlik előttünk egy család sorsa visszafelé, egészen az első világháborús lövészárkokig. Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.

Szerző: Adile-Abbász-ogli

L’Harmattan Kiadó, 2010

Adile Abbász-ogli fiatalon kalandos körülmények között Nesztor Lakobának, az Abház Szovjet Szocialista Köztársaság vezetőjének sógornője lett, emiatt élete nagy részében ki volt téve a belügyi szervek üldöztetéseinek, börtönben és száműzetésben is volt.

Regényszerű, magával ragadó emlékiratai a szerző fordulatos életén keresztül bemutatják a húszas-harmincas évek Abháziáját, az ország akkori vezetőjét, Nesztor Lakobát, előéletét, történelmi szerepét, államfői működését és a Lakoba-ház szokásait is. A történet a kilencvenes évek elején lezajlott grúz–abház háborúval és a szovjet időkben gyökerező grúz–abház konfliktus ismertetésével ér véget. A könyvből megismerhetjük ennek az egzotikus, Fekete-tenger menti kis országnak a kultúráját és történelmét a kezdetektől napjainkig. A dokumentummellékleteknek és a részletes jegyzetapparátusnak köszönhetően a mű értékes történeti forrás is.

Szerző: Lucian Dan Teodorovici

Fordította: Nagy Zsuzsanna

L’Harmattan Kiadó, 2009

„Ezt a napot is így kezdem: a számat akkorára tátom,hogy a beáramló levegőtől kidagad az arcom… Mintha száguldó vonat ablakán dugnám ki a fejem, és arcom két oldala a számba besüvítő széltől olyan gömbölyűre fúvódna, mint egy luftballon. Felemelt állam a nyakammal százhúsz fokos szöget alkot. Széttárt karral, remegő lábbal állok itt, az ötödik emeleten, a lakásom ablakában. Meztelen talpam a hideg ablakpárkányhoz tapad…”

Szerző: Francisco Ayala

Fordította: Imrei Andrea

Szerkesztette: Benyhe János

L’Harmattan Kiadó, 2009

Az idén 104. életévében elhunyt granadai Francisco Ayala a modern spanyol irodalom egyik legjelentősebb alakja, korának kiváló gondolkodója volt. Már az 1925-ben megjelent első regényét elismerő kritika fogadta. Akkoriban még a spanyol avantgárd csoportokhoz állt közel, és szürrealista játékosság jellemezte. A spanyol polgárháború után el kellett hagynia hazáját; előbb Argentínában keresett menedéket, később Puerto Ricóban és az Egyesült Államokban tanított több egyetemen.

Szerző: Jorge Amado

Fordította: Imrei Andrea

L’Harmattan Kiadó, 2006

Ez a szomorú, de kedves mese egy macska és egy fecske lehetetlen szerelmi történetéről szól. Eredetileg nem is a nagyközönségnek készült, hanem Jorge Amado, a világhírű brazil író 1948-ban, Párizsban írta fia, João Jorge első születésnapjára. Kiadására csak sokkal később, 1976-ban került sor, amikor a neves bahíai festőművész barát, Carybé akvarelljeivel díszítette a könyvet. A mély élettapasztalatot hordozó mesét főként ellenállhatatlan humora és költői nyelvezete miatt, de a szöveg világához illő kedves illusztrációi miatt is méltán sorolja a világ a modern meseirodalom legértékesebb, nemcsak gyerekek, hanem felnőttek érdeklődésére és szeretetére is számot tartó művei, Saint-Exupéry Kishercege vagy Milne Micimackója közé.

Kiadónk a kötetet az eredeti kiadásnak megfelelően, Carybé ragyogó akvarelljeivel díszítve adja át az olvasóknak.

Szerző: Jaques Roubaud

Fordította: Szigeti Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2008

Jaques Roubaud A nagy londoni tűzvész című regénye az elmúlt fél évszázad nagy irodalmi vállalkozásainak egyike. Kivételes kortárs önarckép; gazdag, vibráló, változatos és szisztematikusan enigmatikus szöveg.

"Magamat annak a vállalkozásnak szentelem, hogy megsemmisítsem a memóriámat - ad magyarázatot a mű címének rejtélyére -, felgyújtottam azt, és faszénné vált törmelékével írtam tele a papírt."

Szerző: José Eduardo Agualusa

Fordította: Bense Mónika

Az utószót írta: Bánki Éva

L’Harmattan Kiadó, 2010

Agualusa bátor és nagyvonalú író. Kitalálja a világirodalom egyik legkülönösebb elbeszélőjét, de nem éri be ennyivel, nem ez érdekli. Felvillantja háttérként az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb téridejét, a közelmúlt Ango láját, de nem játszik rá a szörnyűségekre. Megmutatja, milyen húsba vágóan éles képeket tud rajzolni, az alapszituációt végig áthatja az irónia, hőseit mégis meghagyja romantikus szépelgőknek. Három mondat alatt felvázol egy életet, kibont egy drámát, mégis akar és mer lassú lenni. Felvállalja a veszélyesen elkoptatott témát, az emlékezés természetéről gondolkodtat,de nem farag könyvéből esszét. Hiába a többfenekű szerkezet, a könyv megmarad fordulatos és élvezetes regénynek

– valami furcsa, megmagyarázhatatlan utóízt hagyva maga után.

Szerző: Miljenko Jergovic

Fordította: Kollár Árpád

L’Harmattan Kiadó, 2010

A gyermekszínésznő Ruta Tannenbaum a zágrábi színházi közönség kedvence, tehetségét istentől kapott, kivételes adományként magasztalják. 1941-ig, az usztasa kormány vezette Független Horvát Állam megalakulásáig, amikor a tegnapi bálványból és mindenki kedvencéből egy lesz a több ezer elpusztítandó zsidóból. Mi történik, mi történhet az egyénnel egy olyan korban, amikor a társadalmi identitás modellje alapjaiban rendül meg?

MILJENKO JERGOVIĆ, a boszniai horvát prózaíró 1966-ban született Szarajevóban. Jelenleg Zágrábban él. Kritikusai szerint különleges tehetsége van bármely témát történetté formálni úgy, hogy mégis megőrzi ezek belső logikáját.

A Ruta Tannenbaum-ért 2006-ban megkapta a Meša Selimović-díjat.

Szerző: Tore Renberg

Fordította: Ambrus Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2009

A szerelem változatai, a barátság határai, dob és gitár némi küldetéstudattal, kábítószer és alkohol: útkeresés Norvégiában a konvenciókkal szembeszállva, a kilencvenes évek kezdetén. A Norvégiában kultuszregénynek számító könyv főhőse a frissen alakult Mathias Rust Band frontembere, Jarle Klepp. Tulajdonképpen átlagos, lázadó kamasz: elvált szülők gyermeke, aki a rockzenéért rajong, és miközben a berlini fal leomlik, és Európa a háttérben teljesen átalakul, gondolatait leginkább az első komolyabb bulik, szexuális és kábítószeres kalandok töltik ki. Egészen addig, míg új fiú nem érkezik az osztályba. Yngve mindenben szöges ellentéte hősünk nek: divatjamúlt zenét hallgat, teniszezni jár, nem hord kitűzőket – és mégis…

A fiatal norvég irodalom fenegyerekeként számon tartott Tore Renberg regényéből 2008-ban nagysikerű mozifilm készült.

Szerző: Tilman Rammsted

Fordította: Győri Hanna

L’Harmattan Kiadó, 2008

 „»Megoldást találni nem túl nehéz. Megoldás van bőven, talán még több megoldás is van, mint probléma, ez világos. Csak az a szar, hogy a megoldás nem old meg semmit. Az a szar, hogy a megoldásról mindig eszembe jut a probléma« – foglalja össze a helyzetet egy másik Rammstedt-könyv elbeszélője, aki hatalmas bulit akar rendezni, meghívni minden barátot és ismerőst, és haza sem engedni őket, amíg az ünneplés felszabadító mámora, az időből való kilépés, a végeérhetetlen evés-ivás és beszélgetés karneváli éjszakája vissza nem varázsolja az elveszettet. De van itt egy probléma: mi is az, ami elveszett? Mit keressünk? Hol keressük? […] Mi az az erő, amely – és ez Tilman Rammstedt találmánya – egyszer csak fölrázza enerváltságából és különös kilengések felé űzi-hajtja a történet hősét, helyreállítandó egy korábbi állapotot, amely azonban maga is tele volt fonáksággal és tökéletlenséggel?

Szerző: Esi Edugyan

Fordította: Gárdos Júlia

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az ötvenes években játszódó történet főszereplője az ígéretes jövőjű Samuel Tyne, aki az oxfordi egyetem ghánai származású diákjaként azzal a meggyőződéssel költözött az Újvilágba, hogy ő nagy tettekre hivatott ember. De tizenöt év eltelt, és egy hivatal középszerű, csalódott alkalmazottjaként tengeti napjait. Amikor megörökli nagybátyja omladozó házát Asterben, egy kanadai kisvárosban, felesége tiltakozását és tizenhárom éves ikerlányainak makacs ellenkezését semmibe véve Samuel kilép állásából, és családostul felköltözik a csak fehérek lakta Északra. Hisz benne, hogy ott vár rá a csodálatos második lehetőség, és megfogadja magának, hogy ezúttal nem hagyja veszni.

Szerző: Alina Nelega

Fordította: Király Hajnal

L’Harmattan Kiadó, 2008

Angyalok, szóval. UFO, Angelina, vagy mi a szösz! Csak hogy érthető legyek: azonosítatlan repülő tárgyak. Vagyis a világ láthatatlan oldala. A szélhámosok, akik a kilenc angyali körről és a három szféráról szövegelnek, szeráfokkal, kerubokkal és arkangyalokkal, hogy valami archetipikus lecsót keverjenek ebből az egész metafizikus kotyvalékból. Mit tudnak ők az angyali létről – csak beszélnek, öregem, beszélnek. Arról nem is szólva, hogy mind a heavenbe akarnak jutni. Elnézed néha a kofákkal és sztrájkolókkal teli piacokat, a világ parlamentjeit és diszkóit, kaszinókat és szegénykonyhákat, színháztermeket és pályaudvarokat… és így szólsz: fuck me, man, ennek a népségnek tényleg helye van a mennyekben?

Szerző: Valerio Aiolli

Fordította: Szokács Kinga

L’Harmattan Kiadó, 2006

Firenzében vagyunk, 1966 novemberében. Az emlékezetes, pusztító árvíz napjaiban veszi kezdetét a történet, s talán véletlen, hogy az elbeszélő gyermekhős éppen egyidős az 1961-ben született Valerio Aiollival. Mintha visszautaznánk az időben, a hatvanas évek Olaszországában találjuk magunkat, amely néhány év leforgása alatt szédítő gazdasági és társadalmi változásokat élt meg, melyeknek hétköznapi vetületét az Én és a bátyám dialógusa egy kispolgári család sorsán keresztül ábrázolja: ennek része és következménye a szülők kölcsönös félrelépése, a családi lét egységét válságba sodró építkezési spekuláció, a hirtelen jött jólét, mely egyeseknek ölébe hullott, míg másokat tönkretett.

Szerző: Aleš Čar

Fordította: Lanczkor Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2006

Az 1971-ben született Aleš Čar a kortárs szlovén prózairodalom egyik legismertebb figurája: író, fordító, forgatókönyvíró, publicista, a Balcanis folyóirat főszerkesztője. Regényében Čar olyan figurákat alkot, melyek nem csupán absztrakt szimbolikus alakok, hanem személyüket sorsszerűen határozták meg az egzisztenciális, szociális, pszichológiai, sőt mitologikus motívumok. Vajon figurái képesek-e a nyílt befejezésig fokozódó, örvénylő történet során kimozdulni szerepeikből és szabaddá válni? A Kutyatangó főszereplőjét, Viktor Viskas költőt is mindig kizökkenti nyugalmából valami, többnyire aktuális szerelmi partnere, kedve onnan, hogy a regény elején kirúgja barátnője. Viktor tudatosan alkalmazott stimulánsokkal megpróbálja mozgásba hozni az eseményeket: a káoszban az őrült száguldozások, éjszakai beszélgetések, italozások és a kábítószer-élvezet hordozzák az ígéretét egy talpalatnyi szabad térnek és időnek.