Kortárs regény

Szerző: Esi Edugyan

Fordította: Gárdos Júlia

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az ötvenes években játszódó történet főszereplője az ígéretes jövőjű Samuel Tyne, aki az oxfordi egyetem ghánai származású diákjaként azzal a meggyőződéssel költözött az Újvilágba, hogy ő nagy tettekre hivatott ember. De tizenöt év eltelt, és egy hivatal középszerű, csalódott alkalmazottjaként tengeti napjait. Amikor megörökli nagybátyja omladozó házát Asterben, egy kanadai kisvárosban, felesége tiltakozását és tizenhárom éves ikerlányainak makacs ellenkezését semmibe véve Samuel kilép állásából, és családostul felköltözik a csak fehérek lakta Északra. Hisz benne, hogy ott vár rá a csodálatos második lehetőség, és megfogadja magának, hogy ezúttal nem hagyja veszni.

Szerző: Alina Nelega

Fordította: Király Hajnal

L’Harmattan Kiadó, 2008

Angyalok, szóval. UFO, Angelina, vagy mi a szösz! Csak hogy érthető legyek: azonosítatlan repülő tárgyak. Vagyis a világ láthatatlan oldala. A szélhámosok, akik a kilenc angyali körről és a három szféráról szövegelnek, szeráfokkal, kerubokkal és arkangyalokkal, hogy valami archetipikus lecsót keverjenek ebből az egész metafizikus kotyvalékból. Mit tudnak ők az angyali létről – csak beszélnek, öregem, beszélnek. Arról nem is szólva, hogy mind a heavenbe akarnak jutni. Elnézed néha a kofákkal és sztrájkolókkal teli piacokat, a világ parlamentjeit és diszkóit, kaszinókat és szegénykonyhákat, színháztermeket és pályaudvarokat… és így szólsz: fuck me, man, ennek a népségnek tényleg helye van a mennyekben?

Szerző: Valerio Aiolli

Fordította: Szokács Kinga

L’Harmattan Kiadó, 2006

Firenzében vagyunk, 1966 novemberében. Az emlékezetes, pusztító árvíz napjaiban veszi kezdetét a történet, s talán véletlen, hogy az elbeszélő gyermekhős éppen egyidős az 1961-ben született Valerio Aiollival. Mintha visszautaznánk az időben, a hatvanas évek Olaszországában találjuk magunkat, amely néhány év leforgása alatt szédítő gazdasági és társadalmi változásokat élt meg, melyeknek hétköznapi vetületét az Én és a bátyám dialógusa egy kispolgári család sorsán keresztül ábrázolja: ennek része és következménye a szülők kölcsönös félrelépése, a családi lét egységét válságba sodró építkezési spekuláció, a hirtelen jött jólét, mely egyeseknek ölébe hullott, míg másokat tönkretett.

Szerző: Aleš Čar

Fordította: Lanczkor Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2006

Az 1971-ben született Aleš Čar a kortárs szlovén prózairodalom egyik legismertebb figurája: író, fordító, forgatókönyvíró, publicista, a Balcanis folyóirat főszerkesztője. Regényében Čar olyan figurákat alkot, melyek nem csupán absztrakt szimbolikus alakok, hanem személyüket sorsszerűen határozták meg az egzisztenciális, szociális, pszichológiai, sőt mitologikus motívumok. Vajon figurái képesek-e a nyílt befejezésig fokozódó, örvénylő történet során kimozdulni szerepeikből és szabaddá válni? A Kutyatangó főszereplőjét, Viktor Viskas költőt is mindig kizökkenti nyugalmából valami, többnyire aktuális szerelmi partnere, kedve onnan, hogy a regény elején kirúgja barátnője. Viktor tudatosan alkalmazott stimulánsokkal megpróbálja mozgásba hozni az eseményeket: a káoszban az őrült száguldozások, éjszakai beszélgetések, italozások és a kábítószer-élvezet hordozzák az ígéretét egy talpalatnyi szabad térnek és időnek.

Szerző: Allison L. Kennedy

Fordította: Mesterházi Mónika

L’Harmattan Kiadó, 2005

Jennifer a legkevésbé sem romantikus hősnő, aki a legkevésbé sem vár az igaz szerelemre. De az mégiscsak besétál az ajtón, egy ismeretlen, tudatkieséssel küzdő férfi alakját öltve magára. Jennifer kezdi megismerni a különös férfit, akinek természetfeletti módon ragyog a bőre, és rendkívül érzékeny és választékos. A férfi pedig lassan emlékezni kezd: Savinien de Cyrano de Bergeracnak hívják és a tizenhetedik századból érkezett. Allison L. Kennedy skót regényíró az angol nyelvű próza elismert alakja. Számtalan elismerése mellett 1993-ban a húsz legjobb fiatal brit regényíró közé választották, 1996-ban pedig a Booker Prize Bizottság tagja volt.

Szerző: Robert Guttmann

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2007

Robert Guttmann a budapesti gettóban született és cseperedett fel. Családja 1949-ben a kommunizmus elől nyugatra menekült, késői gyermekéveit és ifjúságát Svédországban töltötte. A párizsi Sorbonne jogi fakultásán szerzett doktorátust, ezt követen szabadúszó újságíróként és üzletemberként dolgozott Münchenben. A fordulat óta befektetésekkel foglalkozik, egyebek mellett egy hotelt épített Budapesten. Dr. Guttmann mára Németország üzleti és politikai életének sikeres szereplőjévé vált. Részlet a műből:
„Láztól csillogó szemét kövér izzadságcseppek homályosították el. Nem volt több fizikai ereje. De azért az akarata nem lankadt, és csak egyetlen gondolat dobolt a fejében: akarom azt a hegedűt, csak azt és semmi mást. Tudta, hogy mindent oda kell adnia. Az életét kínálta a hegedűért, sőt még a lelkét is felajánlotta. Végül attól való félelmében, hogy hamarosan bekövetkezik a vég, legyőzte a testét marcangoló fájdalmat, és néhány centiméterrel előbbre vonszolta magát. Mikor sikerült megérintenie a hegedűt, fojtott remegés futott át rajta, és kitörölt belőle minden félelmet.”

Szerző: Jodi Picoult

Eredeti cím: House Rules

Athenaeum 2000 Kiadó, 2011

Amerika legnépszerűbb írónőjének új regénye

Jacob Hunt nem átlagos tinédzser: Asperger-szindrómája van. Képtelen értelmezni a szociális jelzéseket, sehogy sem találja a helyét kortársai között, és még attól is retteg, ha egy másik ember szemébe kell néznie. A fiút semmi sem érdekli jobban, mint a bűntények felderítése. Mindent tud a helyszínelésről, és nemegyszer valódi bűntények helyszínén is feltűnik, frászt hozva ezzel a vermonti kisváros rendőreire. Amikor Jacob segítője, egy fiatal gyógypedagógus lány brutális gyilkosság áldozatává válik, fordul a kocka, és most a rendőrség jár Jacob nyomában. A fiú érzelemmentessége, üres tekintete és szokatlan reakciói pedig szinte felérnek egy beismerő vallomással… Hogyan küzd meg Jacob és családja a betegséget övező félreértésekkel és előítéletekkel? Hogyan tud segítő kezet nyújtani egy anya, aki maga sem találja az utat a fiához, és egy kamaszodó öcs, aki sohasem élhetett normális életet beteg testvére miatt?

Szerző: Octave Mirbeau

Kossuth Kiadó, 2016

Szex, hazugság, századelő. Octave Mirbeau-nak, az irodalmi szatíra francia mesterének 1900-ban kiadott és nagy botrányt keltett könyve, az Egy szobalány naplója először és utoljára nyolcvan éve jelent meg magyarul. Főhőse, Célestine, a szobalány a „tisztes” polgárcsaládoknál töltött éveiről, a háziurak „szerelmi” szokásairól, a nevetséges és elviselhetetlen emberi alávalóságról mesél benne. Szórakoztató, egyben gyilkos gúnyrajzot ad – napjainkig érvényesen.